|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (4. rész)
|
A helyi adókról szóló törvényjavaslat elfogadása után a képviselők a jövő évi költségvetés részletes vitájával folytatták a munkát. Az egyes országgyűlési bizottságok összegzett véleményének ismertetésével, tárgyilagos, visszafogott hangnemben folytatódott a pénteki ülésnap, ám az esti órákra a törvénytervezet tárgyalása durva személyeskedésekbe torkollott. Az éles ellenvéleményeket megfogalmazó vita világossá tette, hogy az ország jövő évi működését megalapozó költségvetési törvény kapcsán nem egyszerűen a közpénzek ,,pántlikázásának,, eltérő megítélései csapnak össze, hanem egymással nehezen kibékíthetőnek tűnő gazdasági-politikai-társadalomszervezési eszmerendszerek kerültek szembe. Erre az alapvető társadalomszervezési törésvonalra utalt Soós Károly Attila (SZDSZ), amikor az órák óta folyó - s egyre durvábbá váló - vita hevében mintegy a kormány liberális beállítottságú tagjaihoz fordult támogatásért, úgymond a várakozással ellentétben felülkerekedni látszó ,,dirigista-centralista,, törekvésekkel szemben. Az ellenpólus szerepét ezúttal Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere ,,vállalta,, magára, érzelmektől átfűtött felszólalásban védve meg a tárcájához tartozó úgynevezett befektetési alap (a külföldi tőke bevonását hivatott támogatni) létjogosultságát. A miniszter kikelt azok ellen, akik a liberalizmus örve alatt ,,egyoldalú fegyverletétellel,, fosztanák meg az országot nemzeti létének egyik fontos garanciájától.
Az alapvonalakat illető erős véleménykülönbségre világított rá a honvédelmi költségvetés körül kialakult vita is. Némileg az előzőnapi - több képviselő által is botrányosnak minősített - polémia alaptételeit ismételte meg Balogh György (FKgP). A honvédelmi bizottság elnöke a tárca 54 és fél milliárd forintos előirányzatát elfogadásra ajánlva hangoztatta: Magyarország - természeti adottságainál fogva - minden oldalról támadható. Igaz ugyan, hogy jelenleg egyik állam sem fenyegeti hazánkat, s a nagyhatalmi konfrontáció veszélye is megszűnt, ám a Varsói Szerződés felbomlása után egy új kollektív védelmi rendszer kiépítéséig egy esetleges konfliktushelyzetben Magyarország csak saját erejére támaszkodhat. Összességében a vitában felszólaló ellenzéki képviselők nyilvánvalóvá tették, hogy a költségvetési törvényjavaslatot jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak tartják, ezért legjobb esetben is csak tartózkodnak a vasárnap esedékes szavazáson. Az egész vitán áthúzódó alapvető ellentét mellett jellemző volt a polémiára, hogy az egyes parlamenti bizottságok a hozzájuk kötödő szűkebb területek támogatási előirányzatainak megtartása mellett törtek lándzsát. (f.k.)
1990. december 28., péntek 20:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|