 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Főcím: Hogy a sebek végre behegedjenek Alcím: Beszélgetés Dr.
Tütős Sándorral, a Magyar Köztársaság Kárpótlási Hivatalának megbízott
elnökével
|
Budapest, 1990. szeptember 10. Hétfő
Dr. Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal 1990. augusztus 1-jén
kinevezett megbízott vezetője 44 éves, műszaki alapképzettségű
jogász. Nyolc éven át oktatott a Miskolci Egyetem Államigazgatási
Karán. 1989. augusztus 1-jén kapott megbizatást a
Belügyminisztériumi Titkárság Igazgatási Osztályának a vezetésére,
valójában a rehabilitációs munka megindítására.
- Hogyan illeszkedik be a magyar jogállamiság kiépítésének a
folyamatába a Kárpótlási Hivatal felállítása? Milyen társadalmi
igény kielégítése a feladata?
- A sérelmet szenvedettek elégtételi igénye nyíltan akkor
jelentkezett, amikor 1989-ben politikai tényezőként megjelentek a
közéletben az ellenzéki erők. A több mint negyven éves elfojtott
hallgatás után robbanásszerűen jelentkezett a rehabilitációs igény,
olyannyira, hogy ennek a nyomásnak már az elmúlt rendszer kormánya
sem tudott ellenállni.
Tavaly márciusban kezdődtek a felmérések, először csak egy igen
szűk körben, a volt internáltak, ezen belül is elsősorban a hirhedt
recski internálótábor hajdani "lakói" körében. Ennek eredményeként
született meg - az érintett társadalmi és érdekvédelmi
szervezetekkel szorosan együttműködve - az 1990/65-ös
kormányrendelet, amely a sérelmet szenvedettek széles körére
vonatkoztatja a társadalombiztosítási kárpótlást, gyakorlatilag
mindazokra, akiket különböző akkori jogszabályokon alapuló eljárás,
vagy miden jogi alapot nélkülöző önkényeskedés során ért személyes
szabadság megfosztása miatti sérelem.
- Említette, hogy 1989-ben már elemi erővel jelentkezett a
kárpótlási igény. De milyenek a kárpótlás lehetőségei? Ugyanis
nyilvánvalóan szét kell választani az erkölcsi elégtételt és az
anyagi kárpótlást. Hol az a határ, amelyen túl az erkölcsi
rehabilitációt anyagi kárpótlással is ki kell egészíteni? Hiszen
becslések szerint csak 1945 és 1963 között több mint egymillió ember
szenvedett Magyarországon valamilyen jogsérelmet. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|