![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Fidesz Választmányának nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 7., kedd - A Fidesz októberben tartott II. kongresszusa megerősítette a szervezet eddig következetesen folytatott politikájának elvi alapjait a határokon túli magyarság kérdésében. A szervezet megalakulásától fogva azt vallotta, hogy a magyar kisebbség védelmét az emberi jogok általános eszméjének körében látja megfogalmazhatónak. A nemzeti, kulturális, vallási kisebbség kollektív jogát a fennmaradásra az Emberi Jogok Katalógusa szerves részének tekinti, s ezek nemzetközi dokumentumokban való rögzítését szükségesnek tartja. A kongresszus elismerte, hogy a nemzethez tartozás egyéni választás kérdése, s mindenki magyar, aki annak vallja magát. A határainkon kívül rekedt magyarok iránti kötelességünk a kisebbségben élők segítésén túl magában foglalja az onnan elmenekülők támogatását is. A menekülők és a maradók közötti erkölcsi különbségtétel értelmetlenné válik az Erdélyben elviselhetetlenségig fokozott politikai elnyomás és nemzeti diszkrimináció szomorú valóságában. A Fidesz úgy véli, hogy be kell fogadnunk a szülőföldjükről elűzötteket, s lelki, anyagi támogatással bátorítanunk azokat, akik másik alapvető emberi jogukat, az otthonmaradást gyakorolják. A végső megoldást csak egy demokratikus politikai rendszer hozhatja, de addig is enyhíthető a baj a szolidaritás hatalmi rendszereket és államhatárokat áttörő magatartásformáinak felmutatásával. Tetteinkkel igazolt kisebbségi politikánk e nyilatkozattal történő ismételt megerősítését egy, a Magyar Nemzetben nyilvánosságot kapott levélváltás teszi szükségessé. Szervezetünk egy tagja, Kakuk György júliusban egy nemzetközi konferencián Strasbourgban magánemberként olyan kijelentést tett, amely szerencsétlen megfogalmazása miatt úgy volt értelmezhető, mintha szembeállította volna a menekülőket az otthonmaradókkal. Kijelentésének nem szándékolt hatását és félreérthetőségét felismerve nyilvánosan elnézést kért, majd ezt személyesen és levél útján megismételte a konferencián résztvevő erdélyi menekült magyar fiataloknak is. Erre vonatkozó nyilatkozatát a konferencia résztvevői kedvezően fogadták, s a kérdést lezártnak tekintették. Nekünk sincs okunk arra, hogy másképp vélekedjünk. Épp ezért meglepetéssel tapasztaltuk az ügy felemlegetését a történtek után három hónappal, a Fidesz kongresszusával egyidőben. A számonkérő hang célt téveszt, ha az a fiatal demokraták magyar kisebbségekért végzett tevékenységére irányul. E tekintetben ugyanis nem kell szégyenkeznünk. A kisebbségben élő magyarság és a menekültek segítése mindig a Fidesz szívügyét képezte. (folyt. köv.)
1989. november 7., kedd 15:11
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|