|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra.
A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek, szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek. A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|