 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Történelmi utunk - Az MSZMP KB történelmi albizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai
Bizottsága tagjának vezetésével pénteken ülést tartott az a
történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a
gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott
munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabizottság
megalakulását az 1988-as májusi országos pártértekezlet határozta
el, hogy átfogó módon, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP
által megtett történelmi-politikai utat, s ezzel járuljon hozzá a
párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához.
Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül neves szakértők
is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas
dokumentumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője
terjesztett elő.
A történelmi-politikai tanulmány sokoldalúan elemzi a
felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar
Kommunista Párt szerepét, a koalició jelentőségét az újjáépítésben
és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár
fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden
fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és
ellentmondásairól.
A rendkívül élénk vita részvevői - Csáky Csaba, Huszár István,
Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes
György, Hajdu Tibor és Radics Katalin - hozzászólásaikban utaltak
arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az
MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén
elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980-as
évek folyamatait, bemutatva a társadalomban jelentkező gazdasági,
szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok
kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a
közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett
be a fordulat 1988 májusi pártértkezleten. A hozzászólók
hangsúlyozták: az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra
szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával,
őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán
alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a
nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI.
században. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|