|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - Az MTI munkatársai a plenáris tárgyalás befejeztével rövid nyilatkozatokat készítettek a tárgyaláson résztvevőkkel. Szűrös Mátyástól, a plenáris politikai érdekegyeztető tárgyalások elnökétől, az Országgyűlés elnökétől arra kértek választvárhatóan miként reagálnak a képviselők arra a megállapodásra, hogy több, a júniusi ülésszakra kitűzött törvénytervezet most lekerül a napirendről.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy ez a kérdés most nagyon gyakran felmerül. Bízik az országgyűlési képviselők megértésében abban, hogy nagyvonalúan kezelik ezt a kérdést. Egyébként konzultált alkotmányjogászokkal, akik nem tartják rendkívüli esetnek, hogy egy nagyon fontos politikai fórum megállapodása alapján most egy kicsit lefékeződik a törvényhozás tempója. Lényegében arról van szó, hogy időben kitolódik néhány sarkalatos törvény napirendre tűzése. Többpárti parlament esetében természetes dolog, hogy a pártok képviselői megállapodhatnak bizonyos dolgokban a parlament munkáját illetően. Most ugyan részben parlamenten kívüli erők állapodtak meg a törvényalkotás bizonyos kérdéseiről, de mivel Magyarország átemeneti állapotba n van, gondolnunk kell arra, hogy e pártok politikai képviselői egy idő múlva bekerülnek a törvényhozásba. A mostani tárgyalások szorosan kapcsolódnak a demokratizálási folyamathoz s mindenkinek érdeke ennek elősegítése - mondta befejezésül Szűrös Mátyás. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter arról szólt: a szakértői tárgyalásokon értelmezési vita támadt akörül, hogy a törvénykezésre vonatkozó pontot miként kell érteni. Végül egyetértés született abban, hogy semmiféle sarkalatos törvényt nem lehet az Országgyűlés elé terjeszteni anélkül, hogy arról előzetesen a tárgyaló felek ne kötöttek volna megállapodást. Ez azt is jelenti, hogy egyik tárgyalófél sem fog egyoldalú és az eddigi megállapodásokat megszegő kezdeményezést tenni sem a törvényhozásban, sem másutt. Mivel az értelmezési vitában végül tisztázott helyzet alakult ki, ezért bizakodó vagyok a tárgyalások jövőjét illetően - mondta végül. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (2. rész)
|
Huszár István, a Hazafias Népfront OT elnök-főtitkára a harmadik oldal nevében szintén optimistán nyilatkozott. Mint mondta, kellemes meglepetés, hogy valamennyi tárgyaló fél toleranciát tanúsított, mindenki elfogadta a szakértői tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben a tárgyalófelek makacsul feltételeket szabtak volna egymásnak, ultimátumnak nyoma sem volt, mindenki tárgyalókészségről tett tanúbizonyságot, s a legfontosabb kérdésekben már sikerült megegyezni. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal egyik képviselőjeként úgy vélekedett, hogy a szerdai plenáris ülést és a hozzá vezető megállapodásokat fordulópontnak lehet tekinteni a hatalom és az ellenzék politikai viszonyának alakulásában. Rámutatott: úgy tűnik, most először a kormány áldozatot kíván hozni azért, hogy az elszabadult törvényalkotási folyamatot összhangba hozza a politikai egyeztető tárgyalások menetével. Arra törekszik, hogy a kontroll nélküli törvénykezést leállítsa, és a törvényalkotás feltételévé a politikai megegyezést tegye. A plenáris ülésen elhangzottak arra utalnak, hogy van esély a felek közötti megállapodásra. Úgy vélte, hogy a közvetlen politikai kérdésekben erre talán előbb sor kerülhet, mint a nagyobb horderejű gazdasági témákban. Magyar Bálint elmondta: az elkövetkező napokban sikerülhet felállítani a szakértői munkabizottságokat. A szerdai plenáris ülésen is több olyan kérdés merült fel, amelyben közeledés tapasztalható a felek álláspontjában. Ugyanakkor a továbbiakban kemény tárgyalásokra kell számítani, ám ez a keménység semmiesetre sem zárja ki a korrektséget. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (3. rész)
|
Bruszt László, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal részéről nyilatkozott a gazdasági megbeszélések kilátásairól. Szerinte három témakörben a konszenzus körvonalai már megvannak. Az egyik ilyen az, hogy bár a gazdasági megbeszéléseken is megállapodásra kell törekedni, ezek azonban nem akadályozhatják meg a politikai megállapodásokat. Ez azért is fontos, mert számos olyan alapvető gazdasági kérdés van, amelyben nem lehet olyan gyorsan megoldást találni, mint például a választójogi törvényre, vagy az alkotmány módosítására. A másik lényeges dolog: egyetértés mutatkozik abban, hogy központi kérdésként a tulajdonreformot kell kezelni. Nevezetesen azt, hogy kié legyen a gyár, a föld. Meg kelll akadályozni, hogy egy szűk hatalmi elit kezébe kerüljön a tulajdon, amire a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnának. Az FSZDL ügyvivője ugyancsak lényegesnek nevezte a szociális demagógia megakadályozását. Elmondta: erre a független szakszervezetek törekedni fognak. Végezetül arról szólt, hogy a most folyó egyeztető tárgyalások nem vehetik át a kormányzati szintű kérdések megvitatását. A napi kormányzati feladatok körébe tartozó kérdésekben legfeljebb csak véleményegyeztetésre kerülhet sor - hangsúlyozta Bruszt László. (MTI)
1989. június 21., szerda 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|