|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. május 30., szerda - A múlt héten félbeszakadt ülés
napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az
Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad
György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László
nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz.
Elöljáróban emlékeztette a jelenlévőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai országok politikájában is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját jelentheti.
Tőkés László - még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglalva - rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-európai társadalmakban is.
Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus szolgálat.
Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József - miniszterelnöki tisztje miatt - lemondott e tisztségéről.
Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult:
1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról.
2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítására.
3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról.
4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (2. rész)
|
5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (4. rész)
|
A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.
Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Ház-elnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki, hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosították hazánkat. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (5. rész)
|
Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal ,,fűszerezett,,, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező ,,gazdáik,, hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal ,,gazdálkodnak,,. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá.
A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, ez erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak.
Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz - nem kevésbé következetesen - kormánykoncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalára. Ez a tény önmagában is jelző, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (6. rész)
|
A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a Parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget.
Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta - a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat szövegezniök.
Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre.
A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kisérletet tett arra is, hogy a plénummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés - ha már felfüggesztette az általános vitát - térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, ,,produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval,,, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek.
Az Országgyűlés csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)
1990. május 30., szerda 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|