|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 26., vasárnap - Új magyar irodalom elnevezéssel mintegy harminc író platformot alakított az Írószövetség közgyűlésének vasárnapi, második munkanapján. A platformot a közgyűlés vége felé létrehozó írók - köztük Csordás Gábor, Esterházy Péter, Konrád György, Kodolányi Gyula, Jókai Anna - azzal indokolták lépésüket, hogy nem születtek a kétnapos tanácskozás folyamán olyan döntések, amelyek az Írószövetség munkáját, szemléletét és belső működési rendjét hozzáigazítanák a gyökeresen megváltozott társadalmi struktúrához. Álláspontjuk szerint, bár részben módosították az alapszabályt, a változtatások nem elégségesek. Véleményük szerint nem indítottak el közös gondolkodást azok a felszólalások sem, amelyek a kívánatos újfajta szemlélet és tevékenység elterjesztését javasolták, sőt sürgették.
Nem arról van szó, hogy szembefordul egy kisebb csoport a többségi véleménnyel - hangsúlyozta a kezdeményezés szószólójaként Csordás Gábor. Mint mondotta: ahhoz kerestek formát az írók, hogy kisebbségi véleményüket továbbra is fenntarthassák, azzal a szándékkal, hogy idővel megpróbálják meggyőzni a többséget a változások szükségességéről. A közgyűlésen ismertették a 71 tagú választmányban helyet kapott írók névsorát. (A választás már előző nap lezajlott.) A testületbe delegálták többek között Bertha Bulcsút, Cseres Tibort, Csoóri Sándort, Göncz Árpádot, Mészöly Miklóst, Tamás Menyhértet. Az alapszabály módosításának tárgyalásakor elsőként Fekete Gyula alelnök ismertette az alapszabály-előkészítő bizottság elképzeléseit. Kiemelte azokat a pontokat, amelyekben az új változat jelentősen eltér a most érvényben lévő dokumentumtól. A tervezet egyebek mellett kezdeményezi, hogy a szervezet Magyar Írószövetségre változtassa nevét; működését terjessze ki az egész világra, s ennek megfelelően fogadja tagjai közé a más országokban élő írókat is. Ezt a javaslatot elfogadták. Majd felmerült, hogy az eddigi író-főtitkár helyett gazdasági ügyekkel foglalkozó menedzser-főtitkárt válasszanak. Az ötletet azonban a szavazás során elvetették. Szó esett arról is, hogy esetleg az elnöki posztot megszüntetve, három társelnök irányítaná egyidőben a szövetség munkáját. (folyt.köv)
1989. november 26., vasárnap 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (2. rész)
|
E kérdésben végül úgy foglalt állást a testület, hogy megtartják az elnöki és a főtitkári posztot is. A választmány és a két fő tisztségviselő ,,közé,, pedig 12 tagú elnökséget jelölnek. Annak tagjait a választmány évente megújítja. Ezután több felszólaló kezdeményezésére abban döntöttek, hogy a szövetség nemzetiségi bizottságát és annak tevékenységét kettéválasztják: külön foglalkoznak majd a hazai és a hazánkon kívüli nemzetiségi kérdésekkel. Voksoltak arról is, hogy a jövőben a rendes, a rendkívüli és a pártoló tagság mellett tiszteletbeli tagjaik is lehetnek. Élénk vitát váltott ki a tagdíj kérdése. Olyan javaslat is elhangzott: a tagdíj függjön az írók keresetéről. Végül a mindenkire vonatkozó évi 300 forintban állapodtak meg. A továbbiakban Kiss Dénes javasolta, hogy az írószövetség alkosson valamiféle erkölcsi ajánlást - ha úgy tetszik, tízparancsolatot - a társadalom számára. Kocsis Rózsa azt indítványozta, hogy a szövetség kezdeményezze egy irodalmi jellegű közép-európai folyóirat létrejöttét, amely fórumává válhatna a térség irodalmának. Vujicsics Sztoján azoknak a nevében kért szót, akik a szövetségben a ,,kétnyelvűség átkával küszködnek,,. Örömmel fogadta a nemzetiségi bizottság kettéválását, de hozzáfűzte: nem szeretne ,,nemzetiségi gettót,, látni abban. Konrád György ésszerűtlennek ítélte azt a megosztást, hogy a fiatal írók nem az írószövetségben, hanem a József Attila Kör tagjaként tevékenykednek. Javasolta, fogadják a szövetségbe a teljes Kört, akár külön csorportként is. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a szövetség rendszeres író-olvasó találkozók szervezésével népszerűsítse a fiatal írókat. Szó esett még arról is, hogy a decentralizálás, a fővárostól való elszakadás jegyében létesítsenek megyei-városi irodalmi ösztöndíjakat. A Magyar Írószövetség kétnapos közgyűlésének zárásaként Cseres Tibor, a szervezet távozó elnöke mondott köszönetet a három éves tevékenysége idején kapott bizalomért. Kiemelte: nem fordult még elő az írószövetség történetében, hogy két államférfi - utalt az első nap megjelent Németh Miklós miniszterelnökre és Glatz Ferenc művelődési miniszterre - mindenben igazat adtak törekvéseiknek. Új korszak kezdődik ezzel; az együttműködésé - mondotta végül. A Magyar Írószövetség új elnökét és főtitkárát a közeljövőben jelöli ki a szervezet választmánya. (MTI)
1989. november 26., vasárnap 18:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|