Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Késő esti panoráma:

Március 15. fontossága

"A nyugati világban különbséget tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra. A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá - Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális megújhodás. A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március 15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta a Demokrata Fórum nevében: - Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió."
OS:

A Kisgazdapárt országos főtitkárának nyilatkozata

"A Pártnak sajtóosztálya egyelőre nincsen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. A nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik."

Interjú Révész Andrással és Baranyai Tiborral

(Pécsi Vilmos)
München, 1989. március 19. (SZER, A munka világa) - Az elmúlt héten
részleteket közvetítettünk abból a beszélgetésből, amely a
Szociáldemokrata Párt három tagjával Budapesten zajlott le február
közepén. Március 9-én és 10-én Bécsben tartották a Szocialista
Internacionálé pártvezetőinek az értekezletét. Ezen hivatalos
meghívásra évtizedek óta először Magyarországról is érkezett
szociáldemokrata pártküldöttség. Az ideiglenes pártvezetőség
elnöke, Révész András kérte, hogy pártját a Magyarországi
Szociáldemokrata Pártot teljes jogú tagként vegyék fel az
Internacionáléba. A felvételről júliusban az Internacionálé
stockholmi kongresszusán döntenek. A bécsi értekezlet alkalmával
Pécsi Vilmos interjút készített Révész Andrással és Baranyai
Tiborral az ideiglenes pártvezetőség tagjával a magyar
szociáldemokratákat foglalkoztató fontosabb kérdésekről. Gyakorlati
és szervezeti kérdésekről először Baranyai Tibort kérdezte.
    
    - Magyarországon cseppfolyós mozgásban fejlődésben, egyfajta
átmeneti állapotban van a politikai helyzet. Mindenki tudja, hogy
egy ilyen helyzetben inkább csak a kérdések lehetnek konkrétak, a
válaszok nem. A kérdéseket tehát ennek az előre bocsátásával és nem
végleges érvényű válaszok igényével teszem fel.
    
    A Szociáldemokrata Párt szervezése január közepén kezdődött. Most
hol tartanak a szervezésben Pesten és vidéken? Ezenkívül milyen
tervek vannak, készül-e egy új szervezeti szabályzat és gondolnak-e
kongresszus rendezésére, és milyen rövid és hosszabb távú tervei
vannak a pártvezetőségnek?
    
    Baranyai Tibor: - Egyelőre vidéken és a fővárosban is a kerületi
vagy városi szervezetek felállítása van napirenden. Hiszen központi
helységünk egyáltalán nincs, csak egy postafiókunk, de az arra
beérkező levelek alapján adunk ki megbízóleveleket vidéki
szervezésre. Nyolcvan helységben már megindult a párt megalakítása,
a fővárosban több nagyobb gyűlést tartottunk, az egyiken háromszáz,
másikon ezer ember vett részt, és a kerületek is. A huszonkét
fővárosi kerületből nyolcban már működik a párt kis csoportja.
    
    Természetesen vendéglőknek a kistermében és hasonló helyeken, mert
helységünk az még nincs.
    
    Tervezünk pártkongresszust az év végére, és ott már nyilvánosságra
fogunk hozni egy komplett pártprogramot és egy szervezeti
szabályzatot, és ezeknek az alapján készülünk fel a 1990-ben
várható választásokra, amin részt kívánunk venni.
    
    - A politizáláshoz mint tudjuk, pénz kell, amin az MSZMP évi 1.5
milliárd forintos költségvetéséből is kitűnik. Honnan veszik a
szociáldemokraták a pénzt az aktivitáshoz, a szükséges anyagi
fedezetet, a politikai szervezkedés gyakorlati anyagi nehézségéit
hogyan oldják meg? Ezenkívül szeretném megkérdezni azt is, hogy
hogyan viszonyul a párt az 1948-as fúzió híveihez és
végrehajtóihoz.
    
    Baranyai Tibor: Az utolsó kérdésre válaszolnék előbb. Ezekkel az
emberekkel egyszerűen nem állunk szóba, ezeknek újra helyük a
Szociáldemokrata Pártban nincs. Őket a párt árulóinak, de nemcsak a
párt, hanem a magyar munkásosztály árulóinak tekintjük. Hiszen az
egész munkásosztály szabadságát veszítettük el 1948-49-ben és ezért
válhatott a Rákosi-rendszer egy személyes diktatúrává. Mert ha a
Szociáldemokrata Párt fennmarad, akkor ez nem következhetett volna
be. Ami a pénz illeti, nekünk pénzünk nincs. Tagdíjat fogunk
szedni, amelynek a felét helyi szervezeteinknél hagyjuk, felét
kérjük majd Budapestre felküldeni, hogy később egy hetilapot
szeretnénk létrehozni. De mindez természetesen időt vesz igénybe.
    
    - Tervbe van véve, hogy a Szociáldemokrata Párt korábbi
tulajdonait, épületeit, nyomdáit és így tovább visszaszerezzék?
    
    Baranyai Tibor: Bejelentettük az MSZMP-nek, hogy szeretnénk a saját
épületeinkből többet visszakapni. Itt elsősorban a régi Népszava
Nyomdára gondolunk, azonkívül a Dohány utcai volt 7. kerületi
pártközpontunkra, amelyik alkalmas lenne arra, hogy az országos
párt központja legyen. Konkrét választ még nem kaptunk.
    
    - Milyen kiadványokat, napi, hetilapokat vagy folyóiratokat
terveznek a jövőben, hát hosszabb vagy rövidebb távon.
    
    Baranyai Tibor: A Népszava tudomásom szerint jelenleg évi 10-12
millió forint deficittel dolgozik. Így ezt a lapot mi egy az egyben
nem kívánjuk visszavenni. De a nevét, azt, hogy Népszava, azt igen.
    
    - Sokan azt mondják kelet-európai és szovjet példákra hivatkozva,
hogy a tételes ideológiák alkonyát éljük. A marxizmus-leninizmus
megbukott az idők, a gyakorlat próbáján. Ideológia helyett a
politikai pragmatizmus, a pártprogramok kerülnek előtérbe. Hogyan
látja ezt a szociáldemokrata vezetőség? Programot akar adni, vagy
ideológiát?
    
    Ezzel összefüggésben mit jelent a jelszó, hogy a szociáldemokraták
nem osztálypárt többé, hanem néppárt? Meg egy kérdést hadd tegyek
fel ezzel összefüggésben. Hogyan viszonyul a megújuló magyar
szociáldemokrácia a marxizmushoz és készül-e pártprogram?
    
    Baranyai Tibor: Pártprogramot készítünk és azt a kongresszusunkon
fogjuk majd nyilvánosságra hozni. Azért akarunk néppárt lenni, mert
mi felvállaljuk nemcsak a parasztság, munkásság és az értelmiség
ügyét, hanem még a kisiparosság, a kiskereskedők ügyét is. Hiszen
ők is a magyar nép részei és azt kívánjuk, hogy az ő
érdekképviseletét is mi lássuk el. Természetesen, hogy mi ma is a
munkásság pártjának is tekintjük magunkat, és arra törekszünk, hogy
például a szakszervezeti mozgalom ne legyen egyetlen pártnak
háztáji földje, hanem a szakszervezetekben érvényesüljön a
demokrácia olyan értelemben is, hogy ne legyen beleszólása, he
legyenek a pártból kinevezések szakszervezeték élére. Hanem a
munkásság saját maga válassza ki a vezetőit. Mi ismét azt
szeretnénk, hogy legyen legalább 50 vagy még több szakmai központ
és ezeknek a delegátusai jöjjenek időnként össze a szakszervezeti
tanácsban.
    
    - Sokan mondják azt, hogy egypártrendszer van, több párttal. Sokan
vélik úgy, hogy most az MSZMP meg van szorulva és a
szociáldemokraták segítségét szeretnék kérni. A kérdés az, hogy a
szociáldemokraták a múlt keserves tapasztalatai ellenére bíznak-e a
kommunisták mostani őszinteségében, elhiszik-e, hogy a kommunisták
hajlandók megosztani a hatalmat. Hajlandók tiszta parlamenti
választásokra, és elfogadják annak eredményét és hogy ha ebben
bíznak. A szociáldemokraták milyen tapasztalatokra vagy milyen
jelekre alapozzák ezt a bizalmat?
    
    Baranyai Tibor: Mi természetesen csalódtunk és ez a tapasztalat
arra kötelez bennünket, hogy kétszeresen is meggondoljuk, hogy mit
teszünk és kivel és milyen pozícióban működünk együtt.
    
    Természetesen a tettek és a szavak azonosságát várjuk az MSZMP-től,
az ő vezetőiktől és azt, hogy egy valódi parlamenti demokrácia
jöjjön létre Magyarországon. Ez az előfeltétele minden további a
parlamenten belül együttműködésnek is. Tehát mi nem fogadunk el
olyan szerepet, mint egyes kisebb pártok Lengyelországban vagy
Kelet-Németországban játszanak. Ilyen kvázi vazalluspárt mi nem
akarunk lenni. Mi a magyar népnek a jogát, a valódi demokráciára
valódi szabadságot képviseljük.
    
    - Hogyan látják a szociáldemokraták a reális együttműködés
lehetőségét a kommunistákkal, és hát természetesen a többi
politikai párttal is? Egy adott esetben milyen politikát folytat
majd az SZDP?
    
    Hajlandó-e koalíciós kormányzásra, avagy ellenzékben kíván
tevékenykedni, és most ezzel kapcsolatban szeretném említeni a
kormányzásba való bekapcsolódás, a kormányba való belépés ismert
kockázatát, nevezetesen azt, hogy csodákat egy koalíciós kormánytól
sem lehet várni, a problémák nyilván folytatódni fognak és akkor
már egy koalíciós kormányzat együttműködése esetén a
szociáldemokratákat is felelőssé tennék, holott a csődbe, mint
tudjuk, a kommunisták juttatták az országot. Mi a szociáldemokraták
álláspontja?
    
    Baranyai Tibor: Pontosan innen kell kiindulnunk, hogy a jelenlegi
gazdasági és politikai csődért nem vagyunk felelősek, hiszen 40 éve
nem vettünk részt a hatalom gyakorlásában, viszont felelősséget
érzünk a magyar nép sorsa iránt. Olyan súlyosnak ítéljük nemcsak a
gazdasági helyzetet, de mindazt a társadalmi problémát, amelyik oda
vezetett, hogy vezetünk az öngyilkosok számában, felbomlanak a
családok és ehhez hasonló jelenségek mutatják, hogy valami alapvető
nagy baj van az országban. Ezért akarunk mi is felelősséget
vállalni, de természetesen választások nélkül és előre semmiféle
elkötelezettséget nem vállalunk. Egy szabad választás után
meglátjuk, hogy milyen erőt képviselünk a parlamentben. Szeretnénk
a mérleg nyelve lenni, hogy megfelelő befolyással bírjunk a
következő évekre és évtizedre.
    
    - Milyen külpolitikai elgondolásai vannak a szociáldemokrata
pártvezetőségnek, amely gondolom nyilván nem téveszti szem elől az
európai hatalmi realitásokat, azt, hogy Magyarország a Varsói
Szerződés tagja és a KGST-nek is tagja és hogyan értelmezzük, hogy
értsük a szociáldemokratáknak azt az egyszerre népszerűvé váló
jelszavát, hogy vissza Európába?
    
    Baranyai Tibor: Azt természetesen tudomásul kell vennünk, hogy az
ország geopolitikai helyzete milyen és a jelenlegi szerződések nem
mondhatók fel az egyik napról a másikra. Mi távlati célként a
katonai tömbök felszámolását, egy békés, egységes Európa
létrejöttét, ezen belül hazánknak a semleges státust tekintjük
kívánatosnak. De tudjuk, hogy ez egy távlati cél.
    
    Pécsi Vilmos most Révész Andráshoz, a Szociáldemokrata Párt
ideiglenes vezetőségének elnökéhez fordul kérdésével:
Révész András: Valaki azt mondta, így kell kezdenem a
programtervezetet, amit a magyar belpolitikával kapcsolatban adtunk
ki, hogy vágyálmoknak a csoportja. Majdnem ugyanígy vádolhatóvá
válok akkor, ha most nagyon diplomatikus akarok lenni. Ugyanis azt
kell mondanom, hogy Európában bármilyen központi helyzetben van is
Magyarország, mondjuk úgy, hogy Keletnek és Nyugatnak a határán,
arról egy pillanatig nem szabad elfeledkeznem, hogy a Szovjetunió
jelentősége és súlya változni nem fog az elkövetkező években, nem
gyengül a Szovjetunió, mert hogy ha a gorbacsovi politika
folytatódik, és ezt az amerikaiak is észrevették már, a
Szovjetuniónak erősödnie kell. Tehát minden olyan gondolat, amely
azon alapul, hogy egy meggyengült Szovjetunióval áll Magyarország
és a többi kis ország szemben, az egy helytelen felfogás. A jó
magyar külpolitikának mindig tekintetbe kell vennie azt, hogy a
haderőcsökkentéseknek az eredménye valóban elvezethet-e egy olyan
Közép-Európa, egy olyan Európa megvalósításához, amely mellett
jobbra vagy balra, előre vagy hátra két erős állam áll és ehhez a
kis országoknak, még a középhatalmaknak is, igazodniuk kell.
    
    - Hát, hogyha jól értettem, a szociáldemokraták arra számítanak,
hogy a jelenlegi hatalmi erőviszonyok még hosszabban fennállnak,
Magyarországnak adva van egy határozott szerződéses helye ebben a
két oldal egyikében, a Varsói Szerződés katonai része, illetőleg
hát a KGST mint gazdasági kötelék, és ezek a korlátozások
természetesen mondjuk, és hát a kötelező erővel bírnak ugye a
szociáldemokrata politikára is.
    
    Révész András: Normálisan gondolkodó pártvezetőknek meg kell
érteniük azt. Nem a geopolitikai helyzetet, ez egy elcsépelt jelző.
    
    Meg kell érteni azt, hogy minden közép-európai kis országnak
igazodnia kell a nagyhatalmaknak egymással szemben kialakult
helyzetéhez. És ha rájöttünk, hogy egymást fegyverrel legyőzni nem
tudjuk, akkor itt meg kell alkudni azzal, hogy a földön békés élet
kell legyen. Én nem szeretem ezt a közmegegyező szót, nagyon
szeretem a közbátorságot, amit Kossuth használt a közmegegyezés
helyett.
    
    Tehát ugye a közbátorságnak elavult szó ez, közbátorságnak kell
nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában kialakulnia, hogy
ilyenek vagytok, ilyenek akartok maradni, együtt kell dolgoznunk.
    
    Szeretnék áttérni egy másik kérdésre. A külpolitikától egy kicsit
messze esik, nevezetesen a mezőgazdaság és a parasztság kérdése.
    
    Itt most jól tudjuk és mindenki tudja ezt, hogy a Szociáldemokrata
Párt elsősorban városi párt volt, mindig is városi párt volt, ipari
munkásság pártja volt, de mindig voltak neki paraszti, kisparaszti
és mezőgazdasági proletár tradíciói is. Most a Szociáldemokrata
Párt amennyiben hát koalíción belül kerülne, ilyen parasztpolitikát
kívánna folytatni, most itt a figyelmet szeretném felhívni a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és az egyéni földtulajdonra,
kisparaszti földtulajdonra, egyéni gazdálkodásra. Ezekben a
kérdésekben mi a Szociáldemokrata Párt álláspontja?
    
    Révész András: Két ellentétes irányzat valósult meg az elmúlt tíz
esztendő alatt. Az első az volt, hogy a föld azé, aki megműveli. A
második az volt, hogy földet vissza nem adunk. Ez a két irányzat
most megint felmerülhet, de próbáljuk ezt eredeti szociáldemokrata
szempontból tekinteni. Ezt az emberek elfelejtették, vagy a
köztudatból ment ki, hogy az 1890-es évek első öt évében a
szocialista mozgalomnak azok voltak a legérdekesebb vagy
legfeltűnőbb eredményei, hogy Battonyától kezdve Hódmezővásárhelyig
nagy parasztlázadások voltak és a Magyarországi Szociáldemokrata
Párt végig egyedül harcolt 30-40 éven keresztül az egyházi
kezelésben lévő birtokok, azon birtokok ellen, amelyek lekötve
voltak.
    
    - A földet vissza nem adunk! jelszó 1946-47-ben azt jelentette,
hogy a szétosztott földet a kisparasztság nem akarja visszaadni. De
ebben az esetben ez a földet vissza nem adunk! jelszó ez csak egy
irányba hatott, nevezetesen az államosított földeket nem akarják
visszaadni. Úgy, hogy mi a Szociáldemokrata Párt álláspontja? A
jelenlegi helyzetben ezzel a földreform tradíciókkal és így tovább
a Szociáldemokrata Párt hogy látja, mit kellene csinálni a
termelőszövetkezetekkel? Vannak ugye gazdaságos, ráfizetéses és így
tovább. Mit kellene csinálni a termelőszövetkezetekkel? És a
parasztság földtulajdona, mennyi földje lehetne a parasztoknak és
így tovább szóval ezeket a kérdéseket hogy látják?
    
    Révész András: Ebben a földprogramban mi mindig utaltunk arra, ami
Dániában történt a szövetkezesítés vonalán, vagyis egy mondatban,
azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek eddig beváltak, körülbelül
50-60 százaléka némi túlzással működik jól. Ezeket a
szövetkezeteket meg kell hagyni, helyesebben ki kell egészíteni a
Dániában megvalósult egyéb szövetkezetekkel, értve ezalatt a
fogyasztás, az értékesítési szövetkezetékkel is, ahol megítélésem
szerint nem sikerült. Nemcsak a rossz földek miatt, hanem a
helytelen gazdálkodás miatt. A termelőszövetkezeteknek olyan
kereteket biztosítanak, hogy azokra állandóan ráfizet az ország,
mint ahogy a nagyvállalatokra ráfizet ma is. Azokon a helyeken fel
kell vetni azt, hogy ha ott ki tud alakulni egy farmer-, nem
amerikai farmerre gondolok, csak farmergazdálkodás, ha a
földművesnek megadjuk a teret arra, hogy a családját kizsákmányolja
három holdon, nem a mennyiség lényeges, mert van országrész, annyi
a családot fenntartó föld, tehát bizonyos mennyiségű földet a
szövetkezet saját érdekében és az ország gazdaságainak a javítása
érdekében visszaad. Ezt elképzelhetőnek tartom.
    
    - Még egy kérdés. Nevezetesen a hatalmi szervek, a fegyveres erők
kérdése. Ez egy rendkívül fontos kérdés, mint tudjuk. Mert akinek a
fegyver a kezében van, annak gyakorlatilag a politikai hatalom is a
kezében van. A kommunisták az ellenőrzésük és irányításuk alatt
akarják tartani a hadsereget, a Munkásőrséget és a rendőrséget. Mi
a Szociáldemokrata Part álláspontja ezeknek a fegyveres
testületeknek mibenlétéről, szerepéről, politizáltságáról vagy
lepolitizáltságáról?
    
    Révész András: Elképzelhetetlennek tartok egy olyan demokráciát,
amikor bármely erőnek külön hadserege van és itt hadd említsem meg
azt, hogy a Szociáldemokrata Pártnak mindig volt egy rendező
gárdája, de az fegyver nélküli volt. Az arra kellett, hogy
vigyázzon, hogy a népgyűléseinket ellentétes erők ne zavarhassák
meg. Szóval nem igaz, hogy fegyver nélkül nem lehet rendet tartani.
    
    Egy jó tanítón áll csöndben van az osztály.
    
    Az utolsó kérdés, hogy ezeknek a problémáknak, nehézségeknek a
láttán van-e valamilyen remény a kibontakozásra? Ezt hogy látják a
szociáldemokraták?
    
    Révész András: A helyzet az, hogy ha ész és akarat összefog, kell
lenni olyan egységnek ebben az országban, amely megtalálja, mert
meg kell találnia a boldogulás útját.
    
    Köszönöm szépen a beszélgetést!
    
    


1989. március 19., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Sultész László 487-177 Kb. 2 hete látta a Napzártában az ujjával látó kisfiút. Neki is van egy ilyen tanítványa, 7 éves. Szeretné, ha vele is foglalkoznának. Ha kívánja Déri ur /?/ vagy Kudlik Julika náluk is meg tudja állapítani, hogy van-e ilyen képességük. - 371-372 Kudlik Júlia azt mondta, hogy nem hiszi, hogy valaha is esett József napra virágvasárnap. De igen, 1967-ben is pont József napon volt virágvasárnap. - Egy fára kéne felakasztani Sass Józsefet, Végh Antalt és Kovács Zoltánt, mert mind egyforma gazemberek. - László Tamás 499-681 Érdeklődik, hogy hol lehet Sztálin köteteket eladni?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD