|
|
 |
|
 |
Márton Áron-ünnepségek
|
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Az ENSZ emberi
jogi bizottságának ülésén Genfben George Dolgu román küldött -
csodálkozását kifejezve a Magyarországról érkező bíráló
megjegyzések fölött, közölte: Romániában a kisebbségek jogait
teljes mértékben védik és tiszteletben tartják. Ehhez az igazán nem
először hallott kijelentéshez kapcsoljuk - minden kommentár nélkül
- Ara Kovács Attila jelentését Budapestről:
- Az erdélyi magyarság felekezetre való tekintet nélkül már hetek
óta megünnepelni készült a néhai Márton Áron püspökké szentelésének
50. évfordulóját. Az ünnepségsorozatot a kolozsvári Szent Mihály
templomba múlt hétfő délelőtt 10 órára tervezett mise zárta volna
le.
Január elején a bukaresti egyházügyi államtitkárság helyettes
vezetője a helyi egyházügyi megbízottal és több titkosrendőrrel
látogatást tett a kolozsvári templom parókiáján, ahol komoly
szankciókkal fenyegették meg a papokat, ha az ünnepségre sor
kerülne. Hasonló fenyegető hangnemben lépett fel a delegáció
Gyulafehérváron Jakab Antalnál, a jelenlegi római katolikus
püspöknél, kilátásba helyezve azt is, hogy adott esetben az
emlékmisét tartó papokéit letartóztatják. Az egyházügyi hivatal
helyettes vezetője kijelentette: "Márton Áron semmivel sem járult
hozzá a román-magyar barátsághoz. Nevének kiejtését a templomokban
egyszer s mindenkorra megtiltom."
A kolozsvári templom ajtaján a hívek vasárnap és hétfőn egy
feliratból értesültek, hogy az istentisztelet elmarad. A
megváltozott körülményeikre figyelmeztette őket a bejárati kapu
előtt álló négy rendőrkocsi, valamint az ott ólálkodó nagyszámú
titkos ügynök is. Mindennek ellenére Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó
és Marosvásárhely, valamint számos székelyföldi település
templomában Márton Áronra emlékező zártkörű miséket tartottak
február 13-án és 14-én.
Nem vallási keretek között a kolozsvári és nagyváradi izraelita
közösség számos tagja is megemlékezett Márton Áronról, mint olyan
egyházférfiról, aki a vészkorszakban a legnyíltabban és
leghatározottabban szólított fel mindenkit a zsidóság
megsegítésére, az őket sújtó rendelkezések szabotálására.
Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor, hogy mai román hatóságok
joggal rettegnek Márton Áron emlékétől és szellemétől. Ő volt az,
aki a háború után szintén jellemző határozottsággal ítélte el a
román kommunista vezetést - elsősorban a magyarság ellen irányuló
politikáját.
Több mint 10 éves börtön és házi őrizet volt erre a rendszer
szintén jellemzőnek mondható válasza. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|