|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanapja (1. rész)
|
1989. december 20., szerda - Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munkanapon elsőként Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót.
,,Lélegzetvisszafojtva és iszonyatos döbbenettel figyeljük napok óta a Romániában zajló eseményeket,, - kezdte beszédét a kormányfő, majd arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy kedd este a parlamenti ülés után szűk körű kabinetmegbeszélést tartott. Döntés született arról, hogy a kormány illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a fejleményeket, s megteszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Ezek sorában szerdán délelőtt a Külügyminisztériumba kéretik Románia budapesti nagykövetét. Németh Miklós képviselői minőségében arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament homlokzatára. A képviselők a padsorokban felállva fejezték ki szolidaritásukat a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival. A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. Mint mondta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy levonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. A történteket értékelve Németh Miklós hangoztatta: - A kormány nem vitatja, hogy a mozdonyvezetők helyzete valóban nehéz. Remélem, tárgyalás útján rendezni tudjuk vitáikat a MÁV vezetőivel úgy, hogy a lehetőségek mentén megtalálják a szükséges kompromisszumokat. De kérem, gondoljuk át a helyzetet; a magyar társadalom többsége nehéz körülmények között él, és jövőre még nehezebb helyzetbe kerül. A lehetőségek szűkösek, ezért a több évtizede halmozódott problémákat csak a legakuttabb esetekben lehet mérsékelni. Mi lenne viszont akkor, ha a tanítók, a mentősök, az elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az érdekérvényesítés olyan eszközeit választják, amelyekkel más rétegeknek ártanak? Ha ez a folyamat beindul, akkor fokozatosan szétveri a társadalmat. Itt már régen nem a kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. Óvok mindenkit attól, hogy erre az útra lépjen; csak egymással összefogva, kitartó szívóssággal kerülhetünk ki abból a bajból, amelybe jutottunk. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 11:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanapja (2. rész)
|
- A kormány is nehéz helyzetbe került most lakásintézkedési javaslataival. Elismerem, hogy ezek nagyon sok oldalról kritizálható, támadható intézkedések. A kormány nemcsak szakmailag, hanem emberileg, erkölcsileg is megszenvedte a javaslat kidolgozását. De a lehetőségeket ismerve nem tehetett mást. Az ország jövőjéért, az összeomlás elkerüléséért érzett felelősségtől vezéreltetve, csak a reális lehetőségek figyelembe vételével köthet kompromisszumot. Elismerem, önökre most iszonytató felelősség nehezedik. Csak egyet mondhatok: történelmi időket élünk; önök ennek tudatában döntsenek, hogy határozataik valóban az ország érdekeit szem előtt tartva, a jövőt szolgálják, s biztosítsák a békés átmenet lehetőségét - mondotta végezetül. A soros elnök ezután Nagyiványi Andrásnak, az építési és --------------------- közlekedési bizottság előadójának adta meg a szót, hogy ismertesse a testület kedd esti ülésükön kialakított állásfoglalást a lakásgazdálkodással kapcsolatban. Nagyiványi András nem bocsátkozott részletekbe, mondván, hogy a javaslatokat tételesen ismerteti az Országos Tervhivatal elnöke. Azt azonban elmondta, hogy a bizottság a legjobb megoldást próbálta megtalálni az elmúlt napok vitái során. Többféle variáció is felmerült, így például az adók növelése, az áremelés, a lakáshoz kötődő szociális támogatások azonnali megvonása, a terhek áthárítása a vállalatokra, és szóba került az is, hogy a munkanélküliek számát növelve plusz forrásokat lehetne teremteni. Az így szerzett bevételek azonban a társadalom minden rétegét érintenék, tovább fokozva a már amúgy is meglévő társadalmi igazságtalanságokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt 40 év gazdaságpolitikájának egyik alapvető félreértése az volt: mindig a tárgy kapott támogatást, és nem pedig a szociálisan rászoruló személy. A bizottság most ez utóbbit tartotta a legfontosabb szempontnak, s ez a lényege a koncepcionális javaslatnak is. Végül felhívta az Országgyűlés figyelmét: a döntéshozók tekintélyét az adja meg, mennyire tudnak felülemelkedni a saját vagy szűk környezetük érdekein, s mennyire képesek egy nagyobb közösség - jelen esetben az ország - érdekeit képviselni. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 11:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)
|
Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) kétperces hozzászólási ------------ lehetőséget kért, s kapott. Előrebocsátotta, hogy semmilyen pártnak, csoportnak, frakciónak, lobbynak nem tagja, kizárólag saját véleményét fejti ki. Arról igyekezett meggyőzni képviselőtársait, hogy ha most nem fogadják el a beterjesztett bizottsági javaslatot, akkor részeseivé válnak az immár másfél évtizedes dönteni nem akaró vagy dönteni nem merő gyakorlatnak. Ezzel a kormánnyal a pártja is szembefordult; ha az Országggyűlés is ezt teszi, nem nehéz megjósolni a következményeket. Meggyőződését fejezte ki: a kormány nem fenyegetőzik, nem zsarol, amikor a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozik. Utalt arra, hogy a világból óriási szimpátia, segítőkészség irányul Magyarország felé, ezt mutatja az is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése május 16. és 18. között Budapesten tartja konferenciáját, amelynek az a feladata, hogy segítsék a közép- és kelet-európai reformgazdaságokat. A konferencián részt vesznek még a Közös Piac, az EFTA, az OECD, a Világbank, az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága és a Nemzetközi Valutaalap képviselői is. Annak a félelmének adott hangot, hogy hazánk elveszíti e nemzetközi szimpátiát, ha most a Parlament elutasítja a lakáskoncepciót, s ezáltal a költségvetést. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.) kért szót ekkor. Az MSZP ----------- elnöke hangoztatta: ,,a Magyar Szocialista Párt amellett van, hogy ennek az országnak kormányozhatónak kell maradnia, amellett van, hogy ez a kormány működjön tovább, s amellett van, hogy az országnak legyen jóváhagyott költségvetése.,, - Ebből a felfogásból nem csináltunk titkot, támogatjuk az állami költségvetés szigorú, sarkalatos, deficitcsökkentésre vonatkozó előirányzatait is. Támogatjuk azt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal egyezzen meg a kormány, mert ez hasznos az országnak - mondta. A továbbiakban hangsúlyozta: az előkészületben levő megegyezésnek csupán egyetlen pontját vitatták és kritizálták, a lakáskérdésben kidolgozott pénzügyi előirányzatot, mert az nem komplex és következetes lakásreform, és túlzott terhelést jelent a lakosságnak. Vida Kocsárdnak válaszolva azt mondotta: képviselőtársa téved, amikor azt állítja, hogy a szocialista párt cserbenhagyta a kormányt; annak előzetes elképzelését nem fogadták el. Az építési és közlekedési bizottságot arra ösztönözték, hogy minél elviselhetőbb terhekkel járó, valóságos intézkedésekhez adja a hozzájárulását. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 11:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanapja (4. rész)
|
Azt szerették volna, ha a bizottság a most javasoltnál valamivel kedvezőbb változatot tud elfogadni, de úgy látszik, erre nincs lehetőség. Nyers Rezső indítványozta az Országgyűlésnek, hogy az építési és közlekedési bizottság javaslatát fogadja el, ezzel biztosítva a kormányzás folyamatosságát, s amennyiben a kormány ezt elfogadja, akkor támogatják a kormányt. A kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke ------------ válaszolt a vitában elhangzottakra. Elöljáróban kiemelte: a kormány az Országgyűlés keddi vitáját objektívnek és korrektnek tartja. A képviselők helyzetét nehezíti, hogy egyrészt képviselni kívánják választóik érdekeit, ugyanakkor szembesülnek az országos gondokkal is. A képviselők döntése nem nyugodhat pusztán a választópolgárok álláspontján, egyedül az állampolgárok érdekei alapján nem lehet ebben a kérdésben konszenzusra jutni, elsősorban az ország érdekeit kell szem előtt tartani. A kormány nevében változatlanul annak az álláspontnak adott hangot, hogy az ország érdeke a lakásrendszer változtatásához kötődik, amit egyébként az országgyűlési vita is igazolt. Mindehhez hozzáfűzte: ha a Parlament elvetné a lakáskoncepciót, s nem kívánnna változtatni a jelenlegi rendszeren, az azt jelentené, hogy a benyújtott javaslattal szemben nemhogy 10-12 milliárd forinttal csökkennének a költségvetés terhei, hanem még további 6-8 milliárd forint többletkiadás keletkezne. Így a költségvetésnek mintegy 18 milliárd forint pozíciójavulását kellene megalapozni a jövő évre, amire azonban az OT elnöke nem lát lehetőséget. Mint mondta: ezt a felelősséget a kormány nem tudja magára vállalni. Ezért kérte a képviselőket, hogy keressék azokat a lehetőségeket, amelyek a jelenlegi rendszerhez képest az ország érdekeihez jobban igazodó, társadalmilag igazságosabb és gazdaságilag hatékonyabb megoldást jelenthetnek. Erre törekedett a kormány is eredeti javaslataiban. A továbbiakban így folytatta: a vitában elhangzottak alapján tisztában vagyunk azzal, hogy az eredeti kormányzati javaslatokhoz nehezen lehetne megnyerni az Önök támogatását. Ezért abból kiindulva, hogy a vitában a képviselők viszonylag széles köre az építési és közlekedési bizottság javaslatát támogatta, a kormány - végiggondolva eredeti elképzeléseit - maga is a bizottság által képviselt álláspontok elfogadását javasolja. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 11:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A bizottság indítványáról szólva kiemelte: ez még kezelhető kompromisszumnak tűnik, mert az a közepes jövedelmű családok esetében havi 300-600 forint többletterhet jelentene - amely a lakosság részéről talán még elviselhető -, s a költségvetés oldaláról is csak 4 milliárd forinttal kisebb bevételt eredményez az eredeti kormányzati javaslatokhoz képest. A kormány vállalja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokon ezt a parlamenti döntést megkísérli érvényesíteni, újabb tárgyalássorozatot kezdeményezve. Ez a 4 milliárd forint kiesés azonban azt jelentené, hogy a fiatalok számára nem tudnának megfelelő feltételeket teremteni. Ezért a kormány csak akkor vállalhatja a bizottság alacsonyabb lakossági terhelést jelentő javaslatait, ha az Országgyűlés viszont azt vállalja, hogy a költségvetés vitájában a lakásszektoron kívüli tételeknél 4 milliárd forintos költségelőirányzat-csökkentéssel forrást teremt a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására. Ezzel összefüggésben a kormány bizonyos nemzetközi segélyprogramok törlését, a védelmi kiadások csökkentését, valamint az egyébként minimális, gyakorlatilag formális költségvetési tartalék bizonyos hányadának igénybe vételét indítványozza. A javaslatok között a képviselők tapssal fogadták a pártok és a társadalmi szervezetek támogatásának csökkentésére vonatkozó elképzelést. Kemenes Ernő végezetül arról szólt, hogy bár a kormány a lakáskérdésben eredetileg több évre vonatkozóan fogalmazta meg elképzeléseit, a bizottság állásfoglalása azt csak a jövő évre érvényesként értelmezi. A kormány tudomásul veszi a Parlamentnek ezt a szándékát s vállalja, hogy ennek megfelelően értelmezi és szabályozza saját hatáskörében a lakásfolyamatokat. Mindezek alapján a kormány nevében kérte a képviselők támogatását az építési és közlekedési bizottság álláspontját tükröző országgyűlési határozati javaslat és törvényjavaslat elfogadásához. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
Határozathoztal következett. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a kormány lakáskoncepciójának korábbi négy változata helyett egy új változatról szavaznak, amelyet a keddi vita után megtárgyalt és elfogadott az építési és közlekedési bizottság. Először Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) képviselőnek az adófizetők körének szűkítésére vonatkozó módosító javaslatáról szavazott az Országgyűlés; ezt az indítványt elvetette. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról szavazott a Parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi szavazattal fogadták el. A törvény szerint a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján a magánszemélyt 1990. évre adókötekezettség terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél; ha az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a három vagy több gyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok esetében. Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződését követő tíz év eltelte után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a lakbérek 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal növekednek. Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A gazdasági válság kezelésére határozott, kemény intézkedéseket tartalmazó ,,krízisköltségvetést,, Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Békesi László emlékeztetett arra, hogy a korábbi években a ------------- költségvetés előterjesztésekor gyakorta hangzott el e ház falai között a kormány megbízásából előterjesztő pénzügyminiszter szájából: fontos, hogy legyen jóváhagyott költségvetése az országnak, hiszen ez a gazdaság folyamatos működésének egyik feltétele. Ez a megállapítás talán még soha nem volt olyan aktuális mint most. Az előkészítő munka során a kormány többször is nyilvánosságra hozta alaptörekvéseit. Az alapcövekek leverésében döntő szerepe volt a Parlament által többször megfogalmazott, az ország igényeit közvetítő követelményeknek, valamint a magyar gazdaság hazai és nemzetközi adottságainak. E megingathatatlan sarokpontok közül két elemet emelt ki a pénzügyminiszter. Az egyik a júniusi parlamenti ülésszak vitájának és döntéseinek talán legfontosabb következtetése, amelyben teljes egyetértés alakult ki az Országgyűlés és a kormány között. Nevezetesen: még egyszer irreális, túlelosztást tartalmazó, a bevételi lehetőségeket túlbecsülő, a kiadási szükségleteket alátervező költségvetést nem szabad elfogadni. Ez az elhatározás tartalmazta azt az eltökéltséget is, hogy 1989-ben a júniusi módosításokon túl tiszta helyzetet kíván teremteni a kormány a költségvetésben, nem terhelve rendezetlen vagy átmeneti technikai megoldásokkal az 1990-es esztendőt. A másik követelményről az elmúlt napokban már sok szó esett. A kormány nem a kisebb ellenállás, vagy a könnyebb elfogadtatás taktikai megfontolásai alapján, hanem felelőssége teljes tudatában, s a parlamenti döntéshez nélkülözhetetlen reális és egyértelmű helyzet bemutatása miatt tette világossá, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül a magyar gazdaság normális és folyamatos működésének feltételei nem teremthetők meg a jövő esztendőben. Csak egy szigorú, a mély gazdasági válság következményeit érvényesítő költségvetés jóváhagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás elkerülésére, az ország külső finanszírozására, azaz a válságból való kilábalás esélyének megőrzésére. Így a jelenlegi költségvetés krízis-költségvetés, amelynek legfontosabb célja a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd elkerülése. Ezért ez a költségvetés terheket ró a vállalatokra, költségvetési intézményekre és a lakosságra egyaránt, sok olyan feszültséget vállal, amelyet az elmúlt években görgettünk magunk előtt, súlyosbítva ezzel gondjainkat. A költségvetési törvényjavaslat alapvető funkciója a válság menedzselése, ám tartalmaz több olyan elemet is, amely a jövőt építi, javítja a gazdasági kibontakozás feltételeit. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 12:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A költségvetés fejlődést szolgáló, pozitív elemei közül hármat emelt ki Békesi László. Először: első alkalommal válik meghatározóvá - ha még nem is teljes körűvé - a bevételek szerepe. Azaz ezúttal nem az alku-mechanizmusokban kialakult kiadásokhoz igazodnak az állam bevételei, hanem fordítva, a csökkenő jövedelemelvonásokból származó bevételekhez rendelik az állam kiadásait. Ennek nyomán több mint 5 százalékkal csökken a költségvetés részesedése a nemzeti össztermékből, s ennek megfelelően több jövedelem marad a vállalkozó szférában és a lakosságnál. Másodszor: a válságkezelés, a gazdaság átalakítása és a gyorsuló piacépítés együtt jár a jövedelmek differenciálódásával. E folyamat negatív pólusán egyre nagyobb tömegeket az elszegényedés veszélye fenyeget. Ezt megfékezni, sőt a helyzeten javítani a kormány elemi kötelessége. Ezért a költségvetés és államháztartási partnere, a társadalombiztosítás 50 százalékkal többet fordít 1990-ben szociálpolitikai célokra, mint ebben az esztendőben. S végül harmadszor: megkezdődik a humán szféra legelmaradottabb területein, az egészségügyben és az oktatásban a bérek felzárkóztatása, a lemaradás csökkentése. Ezután Békesi László tájékoztatta a képviselőket azokról a változtatásokról, amelyek a költségvetési koncepciót tárgyaló novemberi ülésszak anyaga és a kormány törvényjavaslata között kimutathatók. A képviselők novemberben figyelmeztették a kormányt, hogy a gazdaságban érvényesülő hatásokat vegye figyelembe, és reális árakkal számoljon a költségvetésben. A koncepció számai még nem tartalmazták az árfolyamleértékelés hatásait. A kormány időközben döntött a 10 százalékos forintleértékelésről, a költségvetés pedig tartalmazza ennek az árakra gyakorolt hatásait. A jövőre kialakuló 19-20 százalékos fogyasztói árindexből a forintleértékelés 3, a támogatások csökkentése 1.5-2, a fogyasztási adók növelése 2 százalékos fogyasztói árszint-növekedéssel jár. Mindent összevetve a teljes árindexen belül a kormány költségvetésre is hatást gyakoroló intézkedései körülbelül 7 százalékkal növelik jövőre az árakat. Erőteljes volt az igény a támogatások további csökkentésére. Nos, a novemberi koncepció még 31 milliárdos támogatáscsökkentéssel számolt, az előterjesztett költségvetés már közel 10 milliárd forinttal nagyobb, 40.6 milliárd forintos támogatáscsökkentést tűz ki célul, ami a laakáskoncepció most elfogadott módosításával 3,7 milliárd forinttal mérséklődik. . Felmerült a novemberi vitában, hogy a költségvetés reálisabb nyereség- és bérprognózisokra építsen, hogy növelje a szociális kompenzálást, finomítsa tovább a tanácsok pénzügyi támogatását és tegye teljes körővé a bérliberalizálást. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 12:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)
|
Az elhangzott igényeket a lehetőségek határai között érvényesítették. A novemberi ülésszak óta zajlottak le a szakértői tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Az ország finanszírozásához nélkülözhetetlen folyó fizetésimérleg-hiány csökkentéséhez - a reálisan tervezhető áruforgalmi és turista aktívum esetén - az IMF szakértők szerint szuficites, tehát többlettel záró költségvetés tartoznék. A követelmény reális, teljes körű végrehajtása azonban már veszélyeztetné néhány fontos állami feladat végrehajtását, illetve a tervezettnél is nagyobb inflációhoz vagy munkanélküliséghez vezetne. Ezért a kormány a nullszaldós, vagy szuficites konszolidált költségvetési pozíciót 1990-re még nem vállalhatja. Ugyanakkor a novemberben jelzett 15 milliárdról 10 milliárd forint alá kell csökkenteni a költségvetés hiányát, amely a társadalombiztosítás várható szuficitjével együtt, más feltételek teljesítése esetén még finanszírozható, s így az IMF számára is elfogadható, nemzetközi mércével mérve pedig alacsonynak tekinthető. Fontos feltétel, hogy a költségvetés a pénzpiacról vegye igénybe a deficit finanszírozásához nélkülözhetetlen erőforrásokat. Ez a kormány szándéka, s csak a biztonság kedvéért kér felhatalmazást arra, hogy végszükség esetében 5 milliárd forint erejéig a költségvetés a jegybanktól is vehessen fel hosszú lejáratú hitelt. A kormány elszánta magát arra, hogy 1990-től hozzákezd az óriásira duzzadt államadósság szisztematikus csökkentéséhez. Ezért a novemberi koncepcióval ellentétben az állami tulajdon értékesítéséből származó bevételeket nem a folyó költségvetés finanszírozására, hanem az államadósság csökkentésére kívánja fordítani. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész)
|
A piaci viszonyok erősítése érdekében sarkalatos IMF-követelmény a támogatások drasztikus csökkentése. A Valutaalap az 1989-es 211 milliárd forintos szintű támogatási kör 50 milliárdos csökkentését szorgalmazta a jövő esztendőre. Ez a követelmény csak a fogyasztói ártámogatások és az agrártámogatások tervezettnél nagyobb mértékű, több területen a fokozatosságot mellőző, teljes leépítésével lett volna megvalósítható. Hatására a fogyasztói árak túllépték volna a kritikus 20 százalékot. Ezért a költségvetés 40,6 milliárd forintos támogatáscsökkentést irányoz elő, amely a deficit tartása mellett az IMF számára még elfogadható. E támogatás csökkentési programból 3,1 milliárd forint esik a fogyasztói ártámogatásokra, ezen belül döntően a víz- és csatorna szolgáltatás támogatásának csökkentésére. Ugyanakkor nem növelhetők a háztartási energia, valamint a helyi és vasúti közlekedés állami támogatásai, így a költségek növekedése miatt e területeken is elkerülhetetlen az árak, illetve tarifák emelése, valamint a költség-gazdálkodás javítása. A háztartási energia árak emelésére természetesen csak a fűtési szezon után fog sor kerülni. A legnagyobb mértékben a termelői ártámogatások csökkennek. A több mint 26 milliárd forintos mérséklésből legjelentősebb az agrártámogatások, az alacsony hatékonyságú export támogatások, valamint a szénbányászat támogatásának csökkentése. Közel 6 milliárd forinttal csökkennek az állami beruházások támogatásai is. A pazarló és szociálisan is igazságtalan lakásfinanszírozási rendszer módosítása, átalakítása miatt a Nemzetközi Valutaalap követelményei között előkelő helyet foglal el a lakásszektornak nyújtott támogatások mérséklése is. Az eredeti elképzelésben a lakóházfenntartás, illetve az 1989 előtti kedvezményes hitelek támogatásának több mint 11 milliárd forintos csökkentése szerepelt. A Parlament kompromisszumos döntése alapján ez közel 5 milliárd forinttal kisebb lett, ugyanakkor mérséklődött az ellentételezés is. A deficit és az adók növelése nélkül - a kompromisszumos parlamenti döntés következményeként - a költségvetésben csaknem 4 milliárd forinttal kell csökkenteni a tervezett kiadási előirányzatokat. A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 20 milliárd forintról 18 milliárd forintra csökkentse a költségvetés 1990. évre tervezett nemzetközi kötelezettségeit. A 2 milliárd forintos csökkentés azt jelenti, hogy jövőre Magyarország már nem vesz részt egyetlen internacionalista jellegű segélyakcióban sem, és csökkenti a rubel elszámolású országoknak nyújtandó kormányhitelek összegét is. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész)
|
Ezen kívül 400 millió forinttal javasolják mérsékelni a védelmi kiadásokat és 300-300 millió forintttal a pártok, a társadalmi szervezetek támogatását. Ez utóbbi javaslatot a terv- és költségvetési bizottság nem támogatta, a tartalék nagyobb mértékű csökkentését ajánlja. Ettől függően a tartaléknak vagy 700 millió, vagy 1,3 miliárd forintos csökkentésére kerülhet sorr. Ezzel együtt ugyanakkor a lakással nem rendelkező fiatalok támogatását a tervezett 3 milliárd forinttal változatlanul növelni fogják. A költségvetési gazdálkodás eredményeként a Parlament által júniusban jóváhagyott csomagtervnek megfelelően az akkor tervezett 21 milliárd forintos deficit az év végéig teljesül. A folyó évi költségvetési folyamatokat tehát a júniusi döntésnek megfelelően a kormány kézben tudta tartani. Két ok miatt mégis nagyobb lesz a költségvetés végső hiánya 1989-ben. Az egyik ok a kormány azon elhatározása, hogy tabula rasát teremt az adósságszolgálat területén, feltárja a külső és belső adósságállományt, és érvényesíti annak összes következményét. Ez a folyó évi költségvetést két területen érinti. A kormány szakít az eddigi gyakorlattal, amely a költségvetés bankszférával kapcsolatos negyedik negyedévi kamatterheit minden esztendőben a következő évre csúsztatta át. A növekvő kamatterhek miatt ez valamelyest minden évben tehermentesítette a folyó évi költségvetést. Az áthúzódás 1990-re 16-17 milliárd forint lett volna, ám ezzel a teherrel most nem növelik a jövő évi költségvetés kiadásait, hanem a 89-es zárszámadás keretében számolják el azt. A teljes államadósság ismeretében mintegy 12 milliárd forinttal nőnek a költségvetés jegybanki kamatai is, amelyek ugyancsak a folyó esztendő hiányát növelik. Így a zárszámadás előreláthatólag 49-50 milliárd forint hiányt fog tartalmazni, ugyanakkor egyetlen fillér áthúzódás sem fogja terhelni a jövő esztendő költségvetését. Van még egy tényező, amely befolyásolhatja a végelszámolás során a folyó esztendő költségvetési hiányának mértékét. A lakásfinanszírozási rendszer módosítása törvényszerűen együtt jár az eddigi gyorsított lakáshitel törlesztésre ösztönző feltételek felülvizsgálatával is. Jelenleg az összes hiteltartozás 45 százalékát elengedi az állam akkor, ha a hiteltartozást egy összegben fizetik vissza az adósok. Ez a konstrukció ösztönöz a gyors visszafizetésre, de kétségkívül a nagyjövedelműeknek kedvez. A hiteltörlesztések felemelése után ez a nagymérvű kedvezmény már nem tartható, csökkentését napirendre kell tűzni. Ez a terv, mint annyi más, hetek óta kint van az utcán. Az elmúlt két hétben tömegessé vált a hiteltartozások visszafizetése, az emberek hosszú sorokban állnak az OTP-fiókok előtt. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész)
|
Eddigi információink szerint 2 hét alatt több mint 15 millird forintnyi lakáshitelt fizettek vissza. A tömeges visszafizetés természetesen hosszú távon csökkenti a költségvetés terheit, de növeli a folyó esztendő várható hiányát. Tételesen elszámolni mindezzel majd csak a zárszámadás keretében lehet. A pénzügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a 45 százalékos kedvezményt 25 százalékra csökkentik. A jövő évi költségvetés bevételei következetesen tükrözik az elmúlt ülésszakon hozott adótörvények hatásait. Ennek eredményeként a nyereségcentralizáció 5,3 százalékkal mérséklődött, a vállalkozói kör nyereségelvonása 50 százalék alá, 47,2 százalékra csökkent. A kedvezményekkel, mentességgekkel együtt a vállalkozói szférában az átlagos adókulcs 35 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 11-12 százalékos nyereségdinamika, illetve 16 százalék körüli bérnövekedés esetén a vállalkozói kör több mint 40, a lakosság több mint 20 milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre, mint ebben az esztendőben. Ez a 60 milliárdos felhasználható jövedelemtöbblet jelentősen csökkenti a magyar adórendszer teljesítményfékező hatását, növeli vállalkozásélénkítő effektusait. Más eszközökkel, így a hitelszféra és a különböző befektetési alapok erőforrásaival együtt ez az adó-, illetve költsévetési politika három területen komoly kitörési, növekedési esélyeket kínál a vállalkozó szférának. Ezek: a konvertibilis export termelés bővítése, az egyéni és társas vállalkozások gyarapodása, valamint a munkahelyteremtő és bővítő vállalkozások kedvezőbb feltételei. Néhány vállalkozói kör kevesli a jelentős, területükön több mint 15 százalékos adócsökkentés mértékét. Nincs igazuk, hangsúlyozta Békesi László. A parlamenti döntés - még ha kompromisszumokon alapult is - nagy jelentőségű, óriási erőforrásokhoz juttatja a vállalkozókat. A csökkenő szocialista külkereskedelmi áruforgalom miatt természetesen lényegesen mérsékeltebbek e forgalom pénzügyi hídjai is. Kevesebb a rubel támogatás és kevesebb a szocialista import alacsonyabb ára miatt fizetendő elvonás is. A költségvetés nehéz helyzete miatt nem lehet csökkenteni 1990-ben a kereskedelmi vámok általános szintjét. Sor kerülhet kisebb kiigazításokra, a legalacsonyabb és legmagasabb vámkulcsok közelítésére, de a kereskedelmi vámszint általános mérséklése csak 1991-től lehetséges. A költségvetés kiadási előirányzatai rendkívül erőteljes takarékossági kényszert közvetítenek a közkiadások szférájában, a költségvetési intézmények területén. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész)
|
Az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika előirányzatai növekednek a leggyorsabban. Mindhárom területen történelmi lemaradás csökkentését szolgálják a költségvetés előirányzatai. Az egészségügyben január 1-jétől sor kerülhet az orvosok és egészségügyi középkáderek bérének átlagosan 30 százalékos emelésére. Ennek keretében a kormány teljesíti ígéretét és gondoskodik az adóvitában felmerült ügyeleti díjak emeléséről is. Sor kerül az egészségügyi intézményekben az élelmiszer-, az energia- és gyógyszerárak növekedésének teljes körű ellentételezésére is. Lehetőség nyílik a múszerpark fejlesztésére, az egészségügyi intézményhálózat korszerűsítésére. Az oktatásban dolgozó pedagógusok január 1-jétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett bérnövelő programját. Ezenkívül az élelmiszer áremelések fedezetéről az oktatásban is gondoskodik a költségvetés. Javítja az oktatás tárgyi feltételeit számos olyan objektum, amelyet az MSZP ad át oktatási célokra. A harmadik kiemelt terület a szociálpolitika. A nyugdíjak differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január 1-jétől nyílik lehetőség. Április 1-jétől sor kerül a családi pótlék kiterjesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden gyermeket nevelő családnak. A rászoruló családok a tanácsoktól 4 milliárd forinttal nagyobb összegű szociális támogatásban részesülhetnek, mint eddig. Teljes körűen ellentételezi a kormány a lakbérek és lakástörlesztő részletek növelését a már ismertetett körben, mindezek együtt közel 42 milliárd forintos szociálpolitikai csomagot alkotnak a jövő évben. Az egészségügy és a családi pótlék finanszírozásnak eltérő időpontban végrehajtandó cseréje miatt a költségvetés terhei a jövő esztendőben 15 milliárd forinttal kisebbek lesznek. Ám e kiadások 1991-től már teljes körűen a költségvetést fogják terhelni. Ezért a társadalombiztosításról szóló törvény döntésének megfelelően az állam e 15 milliárdos társadalombiztosítási kölcsönt kamataival együtt állami vagyonjuttatás formájában tudja 1992-ig megtéríteni a társadalombiztosítás részére. Elengedhetetlen, hogy év közben az árak és bérek alakulásának ismeretében sor kerüljön a nyugdíj és családi pótlék kompenzálás felülvizsgálatára. A kompenzáció növelésére a társadalombiztosítás, illetve a költségvetés bevételeinek növekedésével vagy a társadalombiztosítás tervezett többletének csökkentésével nyílik majd mód. A SZOT követelésének teljesítésére pillanatnyilag a kormány nem lát lehetőséget. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)
|
Január 1-jétől nem tudjuk 500 forinttal növelni gyermekenként a családi pótlékot, hiszen ennek 6 milliárd forintos fedezete a költségvetésben nem áll rendelkezésre. A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50-60 ezer fő átmeneti munkanélküli gondjának megoldására. Ezért az eddigi támogatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköltözési támogatás intézményével, 100 ezer forinttal emelkedik az újrakezdési támogatás is. Minderre 5 milliárd forintos foglalkoztatási alap szolgál, amely több mint duplája az 1989. évinek. Ezenkívül a költségvetésben 3 milliárd forintot kívánnak a felszámolásra, 2,5 milliárd forintot a szanálásra kerülő vállalkozások gondjainak enyhítésére, korszerűsítésére, új munkahelyek létesítésére fordítani. Baranyában, Borsodban, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár megyében ezeken az eszközökön kívül 500 millió NSZK-márkás befektetési alap is rendelkezésre áll, amelyet a Baden-Württemberg-i és Bajor Tartományi Kormány hozott létre. A költségvetés állami támogatással képes biztosítani a 16 százalékos béremelés fedezetét a kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél dolgozóknál. E területeken a leszakadás megelőzése, illetve a gazdasági tartalékok hiánya magyarázza a béremelés állami finanszírozását. Egyéb költségvetési területeken a kislétszámú apparátussal dolgozó községi és nagyközségi tanácsok kivételével a költségvetés nem biztosít állami támogatást a béremelésekhez. Ez annyit jelent, hogy az igazgatásban, a hadsereg, valamint a gazdasági, kulturális és sport intézmények területén akkor kerülhet sor béremelésre, ha azt létszámcsökkentéssel, bevételeik növelésével vagy más belső megtakarítással az intézmények, illetve tanácsok fedezni tudják. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa ezzel a megoldással nem ért egyet. Természetesen a kormány ezeken a területeken is szükségesnek tartja az átlagosan 16 százalékos béremelést. Ugyanakkor nemcsak a költségvetés nehéz helyzete miatt nem vállalkozik a felsorolt területeken a több mint 6 milliárd forintos bérnövekedés támogatására - amelyből a kultúra, sport és egyéb igazgatás több mint 2 milliárd forintot tesz ki -, hanem attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy leginkább e területeken van szükség a takarékosságra, a felesleges létszámok leépítésére, s ha másként nem megy, intézmények megszüntetésére is. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész)
|
A védelem területén a béremelések megvalósításával együtt az előirányzatok befagyasztása, sőt újabb csökkentése 30-35 százalékos megtakarításokat tesz szükségessé. A központi és megyei igazgatásban mintegy 20 százalékos létszámcsökkentéssel teremthető meg a bérek átlagos emelésének fedezete. Hasonló a helyzet az egyéb kulturális intézményeknél is, ha saját bevételeik növelésével nem képesek a béremelés fedezetét megteremteni. Az Országgyűlés külügyi bizottsága nem tartja elfogadhatónak a Külügyminisztérium költségvetését. Békesi László arról tájékoztatta a képviselőket, hogy ezen a területen is elkerülhetetlen a takarékosság, s sor kerülhet egyes esetekben a nagyon alacsony vízumdíjak emelésére. Amennyiben ez nem bizonyul elegendőnek, akkor a pénzügyi kormányzat év közben a külügyi munka zavartalanságához szükséges feltételeket biztosítani fogja. 2,6 milliárd forinttal csökken jövőre a pártok és társadalmi szervek támogatása. A csökkenő támogatás felosztására a Parlament, illetve a terv- és költségvetési bizottság döntése alapján kerül sor. Az egyéb decentralizált pénzalapok közül a gazdaság zavartalan működéséhez, illetve kiemelt céljaihoz tartozó pénzalapok szerény növekedésére vagy szintentartására, a többi csökkentésére kerül sor 1990-ben. A felsőfokú okt atás fejlesztési alapjának, illetve az Országos Tudományos Kutatási Fejlesztési Alapnak a támogatását akkor lehet szinten tartani, ha annak mintegy 1,8 milliárdos összegét a növekvő bevétellel rendelkező Központi Műszaki Fejlesztési Alap fogja finanszírozni. A tanácsi finanszírozási rendszer tervezett reformja a novemberi ülésszakon is nagy vitát váltott ki. Az egyik vélemény képviselői azt állítják, hogy csak akkor szabad megváltoztatni a tanácsok finanszírozási rendszerét, ha ez egyben javítja a tanácsok gazdasági pozícióit, több pénzhez juttatja a tanácsokat, növelve így az önkormányzatok pénzügyi alapjait. Nos, 20-30 milliárd forinttal több pénz belátható időn belül nem fog rendelkezésre állni. Ezért kár lenne várni a jelenlegi alku-mechanizmuson alapuló szabályozás és finanszírozás megváltoztatásával. Az ellenvélemények második csoportja nem tud elfogadni semmilyen jövedelemátrendeződést az egyes tanácsok között, ezért csak olyan módosítást támogat, amelynek keretében minden tanács jobban jár. Belátható időn belül erre sem lesz lehetőség. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész)
|
Reális cél az lehet, hogy az állami támogatás elosztása igazságosabb, a Parlament által ellenőrizhető, normatív alapokon nyugvó legyen, minden település kapja meg az ott élő állampolgárok adóbefizetéseit, legyen az személyi jövedelemadó, vagy bármilyen tárgyi adó, s mindez úgy menjen végbe, hogy az ország egyetlen helyi tanácsa se jusson lehetetlen helyzetbe, azaz a feladatai ellátásához szükséges fedezet rendelkezésre álljon. E célok jegyében került sor valamennyi tanács számítási anyagának felülvizsgálatára. A felülvizsgálat alapján néhány korrekcióval a vázolt igények mindegyikét teljesíteni lehet. A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a tervezett 1,6 milliárd forintos tanácsi tartalékot az új táblázatnak megfelelően a tanácsok között ossza fel. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a tartalék felosztásával év közben már nem lesz mód semmilyen tanácsi többletigény befogadására. A módosítás keretében minden helyi tanács a külterületen, tanyán élő lakosai után 800 forint/fő állami támogatásban részesülne. Megszüntetné a kormány a legrosszabb helyzetben lévő Vas és Csongrád megye finanszírozási gondjait, és a megkezdett beruházások folytatásához a tényleges szükségletek alapján 1,2 milliárd forintot javasol felosztani. Mindez azt jelenti, hogy egyetlen helyi vagy területi tanács működési feladatainak ellátásában sem keletkezhetnek zavarok, és a folyamatban lévő beruházások befejezéséhez vagy folytatásához is nagyrészt rendelkezésre állnak az erőforrások. A szigorú takarékosság és egyes beruházások felülvizsgálata természetesen a tanácsoknál is elkerülhetetlen lesz 1990-ben. Ezzel a megoldással ért egyet az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint terv- és kötlségvetési bizottsága és támogatja az új finanszírozási rendszerre való áttérést az előkészítő munka során legtöbb problémát felszínre hozó négy alföldi megye tanácsának egyeztető fóruma is. 1991-től az önkormányzati törvény keretében sor kerülhet a tanácsi feladatok jobb elhatárolására, a területi és helyi tanácsok közötti munkamegosztás tisztázására, az önkormányzati tulajdon és a vele együtt járó jogosítványok megalkotására, valamint egy év tapasztalatai nyomán a javasolt normatív támogatási rendszer korrekciójára. Összességében a tanácsok mintegy 20 százalékkal több erőforrással gazdálkodhatnak majd 1990-ben, mint ebben az esztendőben. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)
|
Az egyik nagy port kavart probléma a színházak jövő évi támogatása. A tervezett támogatási rendszer a tanácsok, és nem a színházak állami támogatására vonatkozik. Változatlanul a tanácsokra bízza, hogy mennyi támogatást folyósítanak színházaik részére. Mindenesetre a központi számítások, amelyek alapján a tanácsok a normatív állami támogatást megkapják, 300 millió forinttal többet tartalmaznak, mint amennyit ebben az esztendőben a tanácsok a színházak támogatására fordítottak. Nincs szó tehát diszkriminációról. A másik téma az adóviták során kapott nagy hangsúlyt. A tanácsok költségvetésében a kormány gondoskodik a lakossági közműhozzájárulás és közműépítés megszüntetett adókedvezményének egységes pótlásáról. Erre a célra a tanácsok 500 millió forint központi támogatásban részesülnek. Már az adótörvények parlamenti vitájában is felmerült a bérszabályozás teljes liberalizálása, azaz a bérnövekmény-adó megszüntetése 1990-ben. S noha az Országgyűlés e javaslatot novemberben elutasította, a költségvetés előkészítő vitái során, mindenekelőtt a SZOT és a gazdasági kamara javaslataként, ismét felszínre került. Ezúttal javaslat is született a bérnövekmény-adó költségvetési ellentételezésére, hogy megszüntetése ne rontsa a költségvetés egyensúlyát. A SZOT és a gazdasági kamara az árbevétel 0,3 százalékának egyszeri befizetését javasolta a kieső adó pótlására. A bérnövekmény-adó 9-10 milliárd forintos összegét ez a megoldás, valamint a növekvő személyi jövedelemadó minden bizonnyal pótolná. A probléma azonban ennél szerteágazóbb. A bérliberalizálás szándéka nem idegen a kormánytól. Ellenkezőleg, végig akar menni a megkezdett úton. A 89-es esztendő azonban arra figyelmeztet, hogy a korábbi teljes körű liberalizálás kockázatai nem elhanyagolhatóak. A béregyeztetés mechanizmusa tulajdonosi ellenérdekeltség hiányában ma még nem képes megakadályozni semmilyen megállapodás keretében az inflációs béremelkedést. A piaci verseny még ugyancsak szűk körben képes a teljesítménnyel alá nem támasztott bérnövekedést féken tartani. Racionálisabbnak látszik tehát a 90-es esztendőben megvalósuló tulajdonosi reform, további piacépítő lépések, az importverseny erősítése után, valódi tulajdonosi érdekek és erőteljesebben működő piaci viszonyok közepette 91-től megszüntetni a bérnövekmény-adót, és teljes körűvé tenni lényegesen kisebb kockázat mellett a bérek liberalizálását. Költségvetési oldalról is problematikus a helyzet, hiszen a javasolt árbevételarányos befizetés közgazdaságilag irracionális, és minden előzetes nyilatkozat ellenére a gazdálkodó szervezetek többsége számára is elfogadhatatlan. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
|
Az elvégzett számítások azt bizonyítják, hogy a könnyűiparban, a villamosenergiaiparban, az élelmiszeriparban, a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban 6-10 százalékos eredménycsökkenéshez vezetne a javasolt megoldás. Ezért az érdekképviseleti szervek többsége ezt a javaslatot visszavonta, megvalósításával a kormány sem ért egyet. Amennyiben a Parlament mégis szükségesnek tartja a bérnövekmény-adó megszüntetését már a jövő esztendőben, úgy még két változat jöhet szóba. Az egyik a vállalkozási nyereségadó 3 százalékos felemelése 40-ről 43 százalékra, a másik az állami tulajdon utáni részesedés 5 százalékos felemelése 18-ról 23 százalékra. A novemberi ülésszak adóvitájában a Parlament mindkét megoldást elvetette. A kormány most ismét a Parlament döntését kéri e vitatott kérdésben. - Bár a jövő évi költségvetés előirányzatai az előző évekénél megalapozottabbak, kevesebb bizonytalansággal terhesek, mégis rendkívül feszítettnek tekinthető. A költségvetés tartaléka minimális, a tanácsok tartalékának felhasználása után nem éri el a 3 milliárd forintot, ez alig 0,5 százaléka a költségvetésnek. Újabb kiadások befogadására vagy bevételek csökkentésére tehát csak a tervezett kiadási előirányzatok rovására lenne lehetőség. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert különbözű jogcímeken mintegy 40 milliárd forint kielégítetlen és kielégíthetetlen kiadási és támogatási igényt tartunk nyilván. A kormánynak az a határozott véleménye, hogy a többletigények 1990-ben nem elégíthetők ki, a költségvetés realitása nem veszélyeztethető, hiánya nem növelhető - mondotta befejezésül Békesi László. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)
|
Devcsics Miklós, a terv- és költségvetési bizottság előadója --------------- a napirenddel kapcsolatban a bizottság véleményét tolmácsolva elöljáróban leszögezte: az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatokért a kormány is felelős. A kormány több intézkedését is késedelmesen hozta meg, vagy azokkal még mindig adós, annak ellenére, hogy a negatív tendenciákra a bizottság az év során többször is felhívta figyelmét. Az elmúlt években felhalmozott feszültségek és az idei kedvezőtlen eredmények együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben az 1990. évi költségvetés alapvető kérdésévé a gazdaság működőképessége vált. Ezt figyelembe véve a bizottság úgy foglalt állást, hogy a kibontakozáshoz határozott, nem egyszer fájdalmas és kemény intézkedések szükségesek. Mindemellett azonban nem nélkülözhető a nemzetközi támogatás megszerzése a közös érdekek alapján. A nyitásnál elsősorban azokra az országokra kell támaszkodni, amelyek szabad tőkével rendelkeznek, egyszersmind a legnagyobb hitelezőink. A bizottság elkerülhetetlennek tartja a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben a jelentős magyar aktívum leépítését, de arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelem teljes fellazulása ezekkel az országokkal - éppen a közelségük miatt - hosszú távon nem szolgálja érdekeinket. A bizottság véleménye szerint is alapvető jelentőségű, hogy hazánk megegyezésre jusson a Nemzetközi Valutaalappal. Lehet, hogy az alap ajánlásai számunkra nem minden esetben jók, de a kérdés nem így vetődik fel, hanem úgy, hogy azok feltételei a további hitelekhez jutásnak. Ebben a helyzetben azt kell vizsgálni, hogyan tudjuk összhangba hozni, hogy egy reális és végrehajtható költségvetésünk legyen, s az intézkedések sora megakadályozza a válság elmélyülését. A bizottságnak az az álláspontja, hogy a parlament az országgal szembeni felelősségéből kiindulva nem hozhat olyan döntést, amely a gazdaság működőképességét megkérdőjelezhetné. Erre a parlamentnek sem erkölcsi, sem politikai felelelősségéből adódóan nincs lehetősége. Ezért a bizottság támogatja a kormány által előterjesztett szigorú költségvetést, s azt, hogy elfogadjuk a Valutaalap feltételeit. Ezzel összefüggésben Devcsics Miklós megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap feltételei talán meggyorsíthatják azt, hogy a belső, hatékonyságjavító intézkedések is megtörténjenek. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
|
Ez szolgálhatná a politikai átmenet mellett a gazdasági átmenetet is. Még egyszer nyomatékosan megismételte: a parlament nem hozhat olyan döntést, ami alapján az ország működőképessége csak a jelenlegi Országgyűlés maradhatna fenn. A bizottság egyetértett azzal, hogy a benyújtott költségvetés alapvetően krízismenedzselés jellegű, ami önmagában is gátat vet a javaslatban szereplőkön túl újabb igények kielégítésének. Így azokat a módosító indítványokat, amelyek többletigények kielégítését célozták, a bizottság nem tudja támogatni. Ezzel összefüggésben kiemelte: sem a kormány, sem pedig a parlament nem indulhat ki szűk pártpolitikai érdekekből, az egész ország érdekét kell figyelembe venni, még akkor is, ha emiatt méltánytalan támadások érik e testületeket. A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy a válságmenedzselő költségvetés egyet jelent a fogyasztás korlátozásával. A bizottság támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a támogatások radikális csökkentésére irányulnak, azzal együtt is, hogy ezek az intézkedések bizonyos területeket, vállalatokat nagyon is súlyosan érinthetnek. A bizottság is azon a véleményen van, hogy ebben a helyzetben rangsorolni kell a feladatokat. Támogatja a kormánynak azt a szándékát, hogy jövőre elsősorban a humán szféra és a szociálpolitika kapjon prioritást. A bizottságnak az a véleménye: a költségvetés sarokpontjait el kell fogadni, s ebben meghatározó, hogy az államháztartás hiánya jövőre a 10 milliárd forintot nem haladhatja meg. A bizottságban néhány sarkalatos kérdésben - mint például az infláció, a bérliberalizáció, a tanácsi szabályozás és a lakásprobléma - szenvedélyes vita volt. A bizottság véleménye szerint a jövő év legsúlyosabb problémája várhatóan az infláció lesz. A bizottsági tagok szerint fennáll a veszélye annak, hogy az áremelkedések üteme jövőre az előterjesztésben jelzett 20 százalékot is meghaladhatja. Ezért a kormányzatnak következetes magatartást kell tanúsítania mindazokban a kérdésekben, amelyekkel az infláció kordában tartható. Végre radikális lépéseket kell tenni a rossz hatékonyságú üzemek támogatásának csökkentésében és a gazdasági szerkezet átalakításában. Ezzel együtt a bizottság egyetért a szakszervezetekkel abban, hogy a rendelkezésre álló eszközöket célirányosan kell felhasználni a szerkezetátalakítás nyomán keletkező foglalkoztatási gondok enyhítésére, új munkahelyek teremtésére, a problémás térségek fejlesztésére. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)
|
A szakszervezetek bérliberalizációs követelésével azonban a bizottság most nem tud azonosulni, mert jelenleg nincs olyan garancia, amellyel meggátolhatnák a teljesítmény nélküli bérkiáramlást. A tanácsi szabályozás javasolt megoldásával kapcsolatban a bizottság is vallja, hogy jobb lenne akkor változtatni, ha az önkormányzati törvényt már elfogadták, de a szükséges lépéseket nem lehet tovább halogatni a körülményekre való hivatkozással. Mindenképp szükséges, hogy a tanácsok gazdálkodásából kiiktassák a szubjektív elemeket, megszüntessék az osztogatás korábbi gyakorlatát. Ugyanakkor a feszültséggel terhes körzetek problémájának megoldásában a tanácsokat nem lehet magukra hagyni, abban a kormánynak kell jelentős szerepet vállalnia. Beszámolt arról is, hogy a bizottság több módosító javaslatot is elutasított, éppen abból kiindulva, hogy a költségvetés nem lazítható fel. Természetesen szó lehet a források bizonyos átcsoportosításáról, de a költségvetés szétfeszítését nem támogathatják. A Pénzügyminisztérium számítása szerint 40 milliárd forintot tennének ki az elutasított módosító indítványokban szerepelő többletigények, amelyek függetlenül attól, hogy közöttük valóban vannak jogos igények, jelenleg nem teljesíthetők. Tájékoztatott arról is: a terv- és költségvetési bizottság albizottságot hozott létre a tömegszervezetek támogatásának vizsgálatára. Végezetül a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a parlamentnek az ország jövő évi költségvetési tervezetét azzal kiegészítve, hogy amennyiben az infláció mértéke meghaladja a jelenleg számítottat, akkor annak megfelelően emeljék a nyugdíjak és a családi pótlékok kompenzálását. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)
|
A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn Gyula külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Tisztelt Házat a romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai lépésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét. - Hiteles információink a következőkről van: december 13-án a román hatóságok felszólították Tőkés László lelkészt, hogy hagyja el lakását, adja át hivatalát és egyházközségét, s amennyiben nem tesz eleget a felhívásnak, erőszakot alkalmaznak vele szemben. Tőkés László a felszólításnak nem tett eleget, és vállalta mártír sorsát. December 15-én, pénteken a hívek nagy számban gyülekeztek a lelkész temesvári lakása előtt, és követelték, hogy a lelkészt hagyják meg hivatalában. A tüntetés mind szélesebb körűvé vált, és egyre inkább politikai demonstrációvá alakult. Szombat estére több ezres tömeg tüntetett békésen a megyei pártszékház előtt. A román hatóságok rohamrendőrséget vetettek be, sok embert letartóztattak. Tőkés Lászlót és feleségét ismeretlen helyre hurcolták. Hangsúlyozni szeretném, hogy a lelkész követelései között kifejezetten vallási törekvések és szempontok szerepeltek. - A tömeggel szemben a biztonsági erők, katonai egységek kézifegyvereket, páncélosokat vetettek be, a tömegbe lőttek. Hiteles információink szerint - mondotta a miniszter - több száz sebesült és halott áldozata van eddig a brutális merényletnek. Egyidejűleg a román hatóságok országos készültségi állapotot rendeltek el. Arra hivatkoztak - és ez hangzott el a párttagság, a széles közvélemény és a fegyveres erők tagjai előtt -, hogy a temesvári eseményeket Magyarországról bújtogatták, és Magyarország fegyveres provokációt készít elő Romániával szemben. - Önök előtt ismeretes, hogy korábban a magyar kormány sikertelen kísérletet tett arra, hogy tiltakozzon Tőkés László ügyében. Mint ahogy sikertelen volt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök Nicolae Ceausescuhoz intézett üzenete is - folytatta Horn Gyula. - Az Országgyűlés hétfői állásfoglalását kedden eljuttattuk Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához, hogy az állásfoglalásról tájékoztassa a tagállamokat. Németh Miklós kormányfő vezetésével a belügy-, a honvédelmi és a külügyminiszter vasárnaptól kezdődően több megbeszélést tartott - legutóbb kedden este is -, és megtettük azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket a kialakult helyzet igényelt. Ezek között határoztuk el azt is, hogy ma, szerdán behivatom a budapesti román nagykövetet. A magyar kormány nevében a következőket közöltem a román nagykövettel. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)
|
Először is: a magyar kormány tiltakozik a Tőkés Lászlóval és feleségével szemben elkövetett intézkedések miatt. Megdöbbenéssel fogadtuk azt is, hogy egyáltalán nem reagáltak a kormány, a magyar közvélemény korábbi tiltakozására. Tőkés Lászlót üldözték, vele szemben erőszakot alkalmaztak, s mindez szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmányában és a Helsinki Záróokmányban foglaltakkal. A magyar kormány nevében határozottan követeltük Tőkés László azonnali szabadon bocsátását, hivatalába és jogaiba történő visszahelyezését. Másodszor: a román hatóságok megakadályozzák a magyar állampolgárok beutazását Romániába. Nem engedik meg más nemzetiségű állampolgárok átutazását sem, akik emiatt Magyarországon kénytelenek vesztegelni. Ez a magatartás ellentétes a Románia által is vállalt nemzetközi kötelezettséggel, miszerint az államok kötelesek garantálni a zavartalan utasforgalmat, a közlekedést. A magyar kormány nevében követeljük a normális állapotok helyreállítását. Harmadszor: a román hatóságok akadályozzák a bukaresti magyar nagykövetség normális működését. Agresszívan lépnek fel a nagykövetség munkatársaival szemben, minden kapcsolattartástól elszigetelik őket. Haladéktalan intézkedéseket követelünk a normális munkafeltételek helyreállítása érdekében. Negyedszer: tiltakozunk az ellen, hogy békés tüntetőket bántalmaznak, sőt tömegesen gyilkolnak. Ezek a cselekedetek nem csupán minden nemzetközi normával ellentétesek, hanem embertelenek is. Ötödször: hiteles információink szerint a román hatóságok azt sugallják, hogy Magyarországról bujtogatják a tüntetőket, sőt Magyarország katonai provokációra készül Romániával szemben. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk, mert minden alapot nélkülöz. Bármiféle ilyen szándék ellentétes Magyarország politikájával. Hangsúlyoztam a nagykövetnek - mondotta a külügyminiszter -, hogy a mi megítélésünk szerint a tömeges megmozdulásokat az váltotta ki, hogy folyamatosan megsértik a román nép, a nemzetiségek alapvető emberi jogait, hogy a lakosság katasztrofális életkörülmények között él, és lábbal tiporják a vallásszabadságot. Kifejeztem azt a véleményemet is, hogy szerintünk a román nép egyre inkább érzékeli a saját országa politikai mozdulatlansága és a környező kelet-, közép-európai országokban zajló óriási változások közötti különbségeket. A magyar kormány követeli a román kormánytól, hogy nyilvánosan határolja el magát a Magyar Köztársaság elleni uszításoktól. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)
|
A román nagykövet válaszában elmondta, hogy mindaz, ami ott történik, az Románia belügye. Kifejtette azt is: sehol a világon nem oldották meg olyan tökéletesen a vallásszabadság és az emberi jogok ügyét, mint Romániában. - Ezzel kapcsolatban hangsúlyoztam - idézte fel Horn Gyula -, hogy éppen az emberi jogok területe az, ahol a nemzetközi egyezmények - beleértve az ENSZ különböző egyezményeit, vagy a helsinki záróokmányt és az ahhoz csatolt megállapodásokat - minden egyes államra kötelezettségeket rónak. Tehát ezt nem lehet egyetlen állam belügyének tekinteni. Ugyanakkor a nagykövet kérte a magyar hatóságok közbenjárását abban, hogy vessenek véget a budapesti román nagykövetséggel szembeni atrocitásoknak, amely során megrongálták a nagykövetség épületét. A magam részéről ígéretet tettem arra, hogy mindent megteszünk a nagykövetség biztonsága, zavartalan működése érdekében. Azt viszont nem tudom elfogadni - amit szintén követelt -, hogy akadályozzunk meg mindenfajta tüntetést, hiszen a tüntetés joga - mint véleménynyilvánítási jog - minden nemzetközi egyezményben benne van, és általános nemzetközi gyakorlat. Ezúton szeretnék felhívni mindenkit e terem falain kívül, hogy semmiféle incidenssel, erőszakkal ne terheljék ezt az amúgy is súlyos problémát. Az erőszak csak erőszakhoz vezethet, s erre nincs szükségünk. Horn Gyula az Országgyűlés tájékoztatására elmondta azt is: különböző szervezetek - így a Politikai Foglyok Szövetsége és mások - azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz, hogy járjanak el az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a romániai események kapcsán. Ezzel összefüggésben kiemelte: - Minden lehetséges eszközt igénybe veszünk és fellépünk a nemzetközi fórumokon az ügy rendezése érdekében. A Biztonsági Tanácshoz azonban csak akkor fordulhatunk, ha az események közvetlenül fenyegetik a nemzetközi biztonságot. Erről jelenleg nincs szó. Természetesen, ha az események elfajulnak, akkor ezt a lépést is meg fogjuk tenni - mondta Horn Gyula. A miniszteri tájékoztató után Király Zoltán (Csongrád m., 5. ------------- vk.) kért szót. Javasolta, hogy tekintettel a rendkívül feszült helyzetre, a magyar kormány haladéktalanul kezdeményezze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete rendkívüli ülésének összehívását, lévén, hogy a konfliktus két VSZ-tagállam között alakult ki. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)
|
Az elnöklő Jakab Róbertné Berecz Jánosnak, a külügyi bizottság elnökének adta meg a szót, aki bejelentette, hogy a szünetben ülést tart a bizottság, s javaslatot alakít ki a romániai helyzettel kapcsolatban. Ezt még a szerdai ülés folyamán az Országgyűlés elé terjesztik. Ezután Horn Gyula, utalva Király Zoltán javaslatára, kérte a Tisztelt Házat, hogy az indítvány megvizsgálását bízzák a külügyi bizottságra, miután nagyon bonyolult kérdésről van szó, s el kell kerülni azokat a lépéseket, amelyekből több kár származna, mint segítség a romániai népnek. Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása. Nagy Sándor (országos lista) mindenekelőtt a külügyminiszteri ----------- tájékoztatóra reagált, s a SZOT nevében támogatásáról biztosította a magyar kormányt ebben az ügyben. Kiemelte: megelőző intézkedésekre is szükség van, hogy ez a probléma ne eszkalálódhasson, s elkerülhetők legyenek a súlyosabb következményekkel járó válaszlépések. Bejelentette: ezen a napon a SZOT a világ három nagy nemzetközi szakszervezeti szövetségéhez fordult felhívással. Ebben kérik, hogy valamennyi szakszervezetüket szólítsák fel: gyakoroljanak nyomást saját kormányaikra, hogy Romániát ne támogassák, s mérlegeljék esetleges szállítási bojkott meghirdetését is. Ezután a költségvetésre térve a SZOT főtitkára kijelentette: alapvető probléma, hogy gazdasági stagnálás mellett magas inflációval, növekvő munkanélküliséggel és csökkenő reálbérekkel kell szembenézni. Szilárd meggyőződéssel állította, hogy mindezek együttesen nem segíthetnek kijutni a gazdasági válságból. Elismerte, hogy nehéz a helyzet, ugyanakkor úgy vélte: három alapvető feltétel teljesítésével átvészelhetők a nehézségek, megőrizhető a társadalmi béke. Az egyik legfontosabb: előrevinni a tulajdonreform ügyét, ennek részeként megóvni az állami vagyont az áron aluli kiárusítástól, biztosítani a dolgozói kontrollt, és lehetővé tenni a dolgozók tulajdonlásban való részvételét. Ezen túl programot és eszközrendszert kell kidolgozni, s pénzügyi feltételeket biztosítani a foglalkoztatási gondok mérséklésére. Nem utolsósorban pedig fel kell oldani a keresetszabályozás kötöttségeit, s kialakítani a szabad béralku mechanizmusát. Véleménye szerint e három feltétel egyidejű biztosítása nélkül nem kezelhetők a gazdasági gondok. Külön részletezte a SZOT főtitkára a béralku fontosságát. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Leszögezte: ezzel kapcsolatban még a képviselők körében is sok a tisztázatlan vélemény. Utalt Devcsics Miklós egy kijelentésére, miszerint a terv- és költségvetési bizottság az infláció részeként foglalkozott a béralku-mechanizmussal. Nagy Sándor szerint a béralku nem gerjeszt semmivel sem nagyobb inflációt, mint bármiféle keresetszabályozás. Ellenkezőleg, a béralkuval csillapíthatók olyan feszültségek, amelyek például a mozdonyvezetők szerda reggeli sztrájkjához vezettek. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.) hangoztatta: ------------ a kemény vitákban született krízis-költségvetést lehet ugyan bírálni, bevételi és kiadási tételeit növelni vagy csökkenteni, de a nincsből nem lehet adni. Arra is figyelmeztetett, hogy az üzemekben és a hivatalokban nem a munkáslétszám leépítésével arányosan csökken az adminisztratív létszám. Még mindig sok milliós károkat okoz a korrupció, s a közvélemény egyes visszaélések vizsgálatáról tájékoztatást vár. Véleménye szerint kedvező társadalmi fogadtatásra találna a több milliós értékű ingatlanokat, lakásokat, villákat, üdülőket adóztató rendszer bevezetése. A bíróság és az ügyészség költségvetési részesedéséről a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértésével fejtette ki véleményét. Megállapította, hogy az 1587 bíró és az 1059 ügyész felelősségteljes munkájának rosszak a feltételei. Ezt bizonyítja a betöltetlen 70 bírói és 122 ügyészi állás is. Korszerűtlenek, zsúfoltak az igazságügyi épületek, félszáz irodaházra volna szükség, s ezt az igényt a párt- és társadalmi szervek által átadott épületekből lehetne kielégíteni. A képviselő felvetette: vonzóbbá tehetnék a bírói és az ügyészi pályát, ha jogszabálymódosítással lehetővé válna, hogy ők is szolgálati lakást kaphassanak. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bíróság létrehozásával az igazságügyi dolgozók szerepe és felelőssége még jelentősebbé válik, terhelésüket azonban nem lehet tovább növelni, anyagi megbecsülésüket viszont még a költségvetés szerény lehetőségeivel is javítani szükséges. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)
|
Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.) úgy ítélte meg, hogy a ------------- költségvetés előirányzatai miatt a tanácsok és a hozzájuk tartozó intézmények elszegényednek. Ez az állapot csak rövid ideig viselhető el anélkül, hogy a településeken visszafordíthatatlan visszaesés következne be, a gondokat ellensúlyozó saját bevételi források pedig még nem alakultak ki. A képviselő szerint az 1990. évi költségvetési támogatási rendszer Győr-Sopron megye településein az intézmények fenntartásához, működtetéséhez sem nyújt elegendő fedezetet. Külön szólt Kapuvár és Csorna városok körzetének, a Rábaköznek a problémájáról. Rendkívülinek nevezte a lemaradásokat a közműellátásban, amelyek mérséklésére a jelenlegi szabályozás nem nyújt lehetőséget. A térségben alacsony a jövedelemképződés, kevés a munkahely, és romlik a közlekedés. Ahhoz, hogy a rábaközi települések - 18-20 község - további leszakadása ne következzék be, kormányzati segítség szükséges. Kifejtette: a tanácsok új szabályozási rendszerében a személyi jövedelemadó visszajuttatása a kistelepülések gondjain segít ugyan, de nem tudja azokat megoldani. Mivel rendkívül alacsonyak a jövedelmek, ezért kevés a jövedelemadónak a tanácsoknál maradó része. A képviselő úgy ítélte meg: mivel a Rábaköz az ország jelentős élelemtermelő térsége, az ott élők nagyobb figyelmet és segítséget érdemelnek. Ez elengedhetetlen az önkormányzatok gazdasági alapjainak megteremtéséhez is - mondotta. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a művészeti ágak, nemzeti ------------- közgyűjtemények, valamint a közművelődési hálózatok egyre nehezebb sorsával foglalkozott. Kifogásolta, hogy a jövő évre előirányzott költségvetés annyi állami támogatást sem tud erre a célra fordítani, amennyi ellensúlyozná az infláció okozta költségnövekedést. A pénzügyminiszter figyelmét felhívta arra, hogy nem ezek az intézmények pazarolnak, ám ha kevesebb pénzt kapnak, az igen súlyosan fogja érinteni a legszegényebb rétegeket. Számukra lehetetlenné válik a művelődés, többségüknek csak a televízió fogja jelenteni a kultúrát. Éppen ezért azt javasolta, hogy a költségvetésben növeljék a közművelődési hálózat, a nemzeti közgyűjtemények, s a művészeti ágak támogatását. A képviselő véleménye szerint a források, a személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó többletbevételéből előteremthetők. Azt is fontosnak tartotta, hogy ezeket az összegeket az érintett intézmények ne a tanácsokon keresztül, hanem közvetlenül kapják meg. Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.) elmondotta, hogy teljes --------------- mértékben bizalmatlan a kormány által előterjesztett költségvetési tervezet iránt. A múlt esztendőben is elfogadták a képviselők a kormány javaslatát, aztán idén júniusban derült ki, hogy azt alapvetően módosítani kell. Kérdőre vonta a kormány tagjait, miért nem vonták be a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokba a képviselőket, elsősorban a Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagjait. Így most honnan tudják: igazat mondott-e az IMF-feltételekkel kapcsolatban a pénzügyminiszter, vagy sem. Zsidei Istvánné kifejtette, hogy különböző tapasztalatokat szerzett már a kormány tárgyalási módszereivel kapcsolatban. Ennek alapján nem tudja eldönteni, hogy amit most a képviselők elé terjesztettek, annak mely része IMF-diktátum, és mi az, amit a kormány kíván ráerőltetni a képviselőkre. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) az MSZP parlamenti csoportjában ----------- kialakult többségi véleményt tolmácsolta. Mint mondta, abból a szempontból vizsgálták a költségvetés tervezetét, hogy az mennyire tükrözi a pártjuk programjában megfogalmazottakat. A jövő évi költségvetés kapcsán a legnagyobb veszélyt a növekvő inflációban látják, amelynek elszabadulását - véleményük szerint - mindenképpen meg kell akadályozni, s hatását már rövid távon is mérsékelni szükséges. Az egyik lehetséges megoldásként - a szakszervezetekkel egyetértésben - a bérek liberalizációját említette, azzal kiegészítve, hogy ki kell alakítani a béralku olyan mechanizmusát, amivel megakadályozhatják annak inflációgerjesztő hatását. Ennél is fontosabbnak tartják, hogy az áremelkedések mértékét a szociálisan rászorulók, a kisnyugdíjasok és a kisjövedelmű rétegek esetében, meghatározott jövedelemhatárokig, teljes egészében ellentételezzék. A költségvetés kritikus területeként minősítette a munkanélküliség kezelését. Csoportjuk egyetért a veszteséges vállalatok felszámolásának szükségességével, de a leépítéseket csak úgy tudják elfogadni, ha azokkal egyeidejűleg a jól jövedelmező termelés növeléséről is gondoskodik a kormány. Az MSZP parlamenti csoportja nevében javasolta a költségvetés tervezetének elfogadását, bár azt is hangoztatta, hogy azzal kapcsolatban maradtak fenntartásaik. Azért döntöttek a támogatás mellett, mert úgy vélik, hogy a jelenlegi kormány egy igen erős társadalmi kontroll mellett, utódja pedig még erősebb társadalmi nyomásnak kitéve meg tudja tenni azokat az intézkedéseket, amelyek a stabilizációhoz és a kibontakozáshoz szükségesek. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) úgy vélte: a képviselők ---------- szinte lehetetlen helyzetbe kerültek, amikor a költségvetés egyes tételeinek egyeztetésére vállalkoztak, azonban nem térhetnek ki e felelősség elől, amikor a gazdasági összeomlás veszélye fenyeget; a gazdaság összeomlása pedig maga alá temetné a kibontakozó magyar demokráciát is. Így tehát nem lehet cél az adósságátütemezés - mint azt néhány politikus javasolta -, nem vállalható egy felgyorsuló infláció, importstop, jegyrendszer. A beterjesztett költségvetési javaslat egyfajta megoldást kínált ennek elkerülésére. Mivel a költségvetés bevételi oldalai már meghatározottak, a Parlamentnek jobbára csak a kiadások lefaragásában lehet mozgástere. Ezzel kapcsolatban a képviselőnő kifogásolta, hogy a költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a kiadásokat. Az egyik ilyen tétel a társadalmi szervezetek támogatása. Szerinte joggal elvárható lenne a költségvetés támogatására számító társadalmi szervezetektől, hogy céljaikról, a pénz felhasználásának jellegéről tájékoztassák az Országgyűlést. Javasolta, hogy a társadalmi szervezetek támogatására szánt összeggel növeljék a költségvetési tartalékalapot, s az egyes társadalmi szervezetek támogatását az időközben beszerzett információk alapján januárban ismét hozzák az Országgyűlés elé. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) elmondotta: a képviselők ------------- már évek óta javasolták, a kormány végre őszintén vessen számot az ország tényleges adóssághelyzetével. Ez a legutóbbi, novemberi ülésszakon megtörtént. Ám úgy tűnik, már késő. Előbb lett volna erre szükség. Az ország a csőd szélére került, s így aligha tud a kormány, vagy a képviselők jobbat javasolni a beterjesztett nagyon szigorú költségvetésnél. A választási lehetőség a minimálisra csökkent. Éppen ezért a képviselő figyelmeztette a kormányt, nagyobb kitartásra van szükség, eddig ugyanis sorra-rendre meghátrált az érdekegyeztető tárgyalásokon. Lékai Gusztáv arra is felhívta figyelmet, hogy nem dönthetnek addig a jövő évi költségvetésről, amíg előzőleg nem határoznak a Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosításáról. Ugyanis, ha előzetesen elfogadnák a jövő évi költségvetést, már nem lenne miről tárgyalni a Műszaki Fejlesztési Alappal kapcsolatban. Támogatta azt az elképzelést, hogy már jövőre kerüljön sor a bérliberalizálásra. Véleménye szerint ugyanis amennyiben több bér áramlik ki, az a jelenlegi körülmények között - a hiányhelyzet következtében - nem jár inflációs hatással. Arra figyelmeztetett: megengedhetetlen, hogy a költségveetésnek nincs tartaléka. Ez jelentős veszélyt rejt magában. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)
|
Javasolta továbbá, hogy a későbbiekben a tanácsoknak szánt tartalékösszeget már most, a tervezés időszakában osszák fel a legkedvezőtlenebb helyzetű dél-alföldi megyék között, ezzel kompenzálva a földadó központi elvonása által okozott forráscsökkenésüket. Kérte az Országgyűlést, hogy a módosító javaslataival kiegészített költségvetést fogadja el. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) hangoztatta: 1989. ---------------------- december 20-án a kormány egy olyan költségvetéshez kéri a Parlament jóváhagyását, amelynek fő számait diktátumként kapták a törvényhozók, s számunkra pusztán a rábólintás lehetősége jut. A képviselő számos kritikai észrevételt fogalmazott meg a költségvetés belső arányaival kapcsolatban. Pedagógusként aggodalommal szólt a közoktatási intézményeket súlyosan érintő nulla százalékos ,,dologi automatizmus,, várható hatásairól. Utalt arra, hogy ezen intézmények működtetési kiadásainak reálértéke fokozatosan csökken. A tervezett 20 százalékos infláció miatt várható, hogy behozhatatlan hátrány halmozódik fel az oktatási intézményekben. A képviselő arról érdeklődött Békesi László pénzügyminisztertől, hogy a tárca szakértői megvizsgálták-e a költségvetés előkészítésekor a Magyar Demokrata Fórum javaslatait, amelyek forrásbővítési lehetőségeket tártak fel. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)
|
Márton János (országos lista) elmondotta: először ------------ tapasztalja a kormány által benyújtott költségvetésben azt, hogy a tervezet jelentős inflációellenes elemeket tartalmaz. Ez igen fontos, mivel a fogyasztói árak 20 százalék feletti növekedése öngerjesztő folyamatot indíthat be. Számos példa bizonyítja, ahol az infláció elszabadul, ott szétzilálódik a gazdaság, a társadalom. A képviselő szerint azért is megfelelő a költségvetési tervezet, mert jelentős gondot fordít a lemaradó, nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok védelmére. Látható, hogy a kormány nem szándékozik halogatni a szükséges intézkedéseket, és ez mindenképpen fontos a következő vezetés munkájának előkészítése szempontjából. Mindezek alapján Márton János hangsúlyozta, hogy elfogadhatónak tartja a jövő évi költségvetés tervezetét. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) hozzászólásában a ------------- mezőgazdasági dolgozók helyzetével foglalkozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1400 gazdasági egység veszteségessé válhat, ha nem kap kellő támogatást, s így 1 millió 300 ezer ember munkája kerülhet veszélybe. Sokan vitatják azt a jelentős exporttámogatást is, amelyben az ágazat részesül. Ám az agrárgazdaság évente 900 millió-1 milliárd dollár körüli exportot ér el. Ha Magyarországon akad másik ágazat, amelyik hasonló teljesítményre képes, ám kapja az a támogatást, amíg nincs ilyen, addig senki se vitassa a mezőgazdasági exporttámogatás jogosságát. Egyébként az agrárgazdaság termékeinek szabadárassá válásával valószínűleg lényegesen javul egyes cikkek jövedelmezősége. Félő azonban, hogy az áremelkedések következtében csökken a piacképes vásárlóerő. Ez ugyanis a belső piac szűküléséhez vezet, és szerinte kérdés, hogy megállítható-e az így jelentkező termeléscsökkenés. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)
|
Kállai Ferenc (országos lista) arra figyelmeztetett, hogy az új ------------- gazdasági helyzethez igazodó szellemi megújulásra is szükség van. Tudomásul kell venni, hogy kegyetlenebb világ következik. Mindezek alapján készült a mostani költségvetés is, amely nem lehet egyformán jó mindenkinek. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) a víz- és csatornadíjakkal ------------ kapcsolatban tett javaslatot. Mint mondotta, megérti, hogy többet kell fizetni. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a díj mértéke eltérő, igazságtalan különbségek alakulnak egy-egy város, település között. Javaslata szerint csupán a fogyasztás mértékétől függjön a fizetendő díj. A továbbiakban helyeslte, hogy a földhivatalok újból visszakerültek a MÉM felügyelete alá, és szükségesnek tartotta: a megnövekvő feladatokkal párhuzamosan javítsák a földhivatalok működési feltételeit. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
|
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) több már előtte szóló ------------ képviselőtársához hasonlóan a tanácsi szabályozórendszer jövő évi tervezett változtatásainak hatását taglalva rámutatott, hogy számításai szerint a módosítások következtében a tanácsoknak több mint a fele forráshiányossá válik. Az új szabályozás következtében tovább mélyülnek az egyes települések közötti különbségek. Szűkebb környezetéről, Szolnok megyéről szólva pedig kiemelte, hogy az itteni alacsony keresetek miatt ez a megye a személyi jövedelemadóból alig 3 százalékkal részesedik, míg az ország népességének több mint 4 százaléka él ott. Az ellen nincs kifogása, hogy a tanácsok szabályozása ezután ne kiadás-, hanem forrásorientált legyen, de ez a váltás - véleménye szerint - a jövő évre nincs kellőképpen előkészítve. Csatlakozott Balogh László Békés megyei képviselő javaslataihoz, s azok figyelembevételével a költségvetés jövő évi tervezetét elfogadásra ajánlotta. Juhár János (Pest m., 24. vk.) a napirend kapcsán emlékeztetett ----------- arra az immár évek óta megfigyelhető gyakorlatra: az év végén a kormány mindig arról győzködi a Parlamentet, hogy elfogadott költségvetés nélkül nem lehet átlépni az új esztendőbe, a nyári ülésszakon pedig mindig azt magyarázzák, hogy miért is nem teljesültek az előző évi előirányzatok. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a Parlament felügyelő szerepe e kérdésben igencsak korlátozottan valósul meg. Példaként említette, hogy júniusban a gazdasági csomagterv tárgyalásakor a társadalmi szervek költségvetési csökkentéséről is döntöttek, egy, a Minisztertanács számára készített jelentésből pedig az olvasható ki, hogy a társadalmi szervezetek kiadásai - a SZOT-nak nyújtott állami hozzájárulást leszámítva - összességében 230 millió forinttal haladták meg az idén az előirányzottat, éppen annyival, amennyit tartaléknak terveztek. Végül is azonban úgy nyilatkozott, hogy - tudomásul véve a helyzetet - elfogadja a költségvetési javaslatot. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Lép Ferenc (Tolna m. 5. vk.) a Nemzetközi Valutaalap ---------- költségvetésre vonatkozó feltételét természetesnek nevezte, mert - mint mondta - nem várható el, hogy pénzét a feneketlen tartálynak bizonyult magyar gazdaságba fektesse. Hangoztatta, hogy maga sem támogatná a jelenlegi költségvetést, ha az csupán az előző évek gazdaságpolitikájának folytatása lenne, s nem volna alkalmas a feszültségek enyhítésére. A költségvetést mint az átmenet fontos feltételét ezért támogatásáról biztosította, remélve, hogy 1990. a változások éve lesz, s a történelmi mércével is jelentős fordulat így mehet végbe a legkisebb megrázkódtatással és a keservesen kialakított nemzetközi kapcsolatok befagyasztásának elkerülésével. Leszögezte azonban, hogy a tulajdonviszonyok mindenre kiterjedő átalakítása nélkül nem lehet a gazdasági helyzet áttörő változására számítani. A költségvetést nem meggyőződésből, hanem szükségszerűségének felismerésétől indíttatva ajánlotta elfogadásra a Parlamentnek. Balogh László (Békés m., 14. vk.) hangoztatta: egyetért a ------------- tanácsi gazdálkodás reformjának azon szándékával, amely a normativitást helyezi előtérbe, s némi fenntartással ugyan, de támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a települések részesedjenek a náluk keletkezett jövedelmekből. Szóvá tette azonban, hogy eddig nem kapott kellő nyilvánosságot az a tény, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek csak kétéves csúszással kerülnek a tanácsokhoz. A képviselő Békés megye és a dél-alföldi térség helyzetéről szólva megállapította, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályozása nem teremti meg, sőt gátolja a fejlődés várt lehetőségeit, mert a tanácsok nagy része nem lesz képes befejezni megkezdett beruházásait. A kilátásba helyezett kiegészítő támogatások után is több mint egymilliárd forint hiányzik a megyei beruházási forrásokból. A költségvetés-tervezethez két kiegészítő javaslatot is tett. A személyi jövedelemadó összegének településenkénti nagy szóródása miatt indítványozta, hogy jövőre a fejenkénti 10 ezer forint feletti adóösszeget az állami költségvetés vonja el az érintett településektől. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 17:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)
|
Balogh László (Pest m., 29. vk.) a tanácsi gazdálkodással ------------- kapcsolatos kérdéseket feszegetett hozzászólásában. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a tanácsok működésében nem a ,,kijárás,, a láthatatlan alkudozás lesz a jellemző, hanem tért nyer a reális gazdálkodási szemlélet. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok kialakulása hosszú folyamat, ezek nem születnek meg egycsapásra az önkormányzati törvény megalkotásával. A képviselő örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a megyei tanácsok újraelosztó szerepe fokozatosan háttérbe szorul. Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.) elsősorban az oktatás ----------------- területét emelte ki a költségvetési koncepcióból. Egyetértett a pedagógusok tervezett béremelésével, kiegészítve azzal, hogy a béremeléseknél ne határozzanak meg központilag százalékos arányszámot, hanem a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásánál maguk az oktatási intézmények csöntsenek. Helyeselte az oktatási intézmények normatív támogatását, de úgy vélte, hogy e támogatási rendszer még nincs előkészítve, s így bevezetése csak 1991-től lenne célravezető. Fontosnak tartotta továbbá, hogy az iskolák gazdaságilag önállóak legyenek, hiszen - mint rámutatott - csak ennek függvényében valósulhat meg az oktatói, pedagógiai munka önállósága is. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) arra hívta fel a figyelmet --------------- hogy szakterülete, az állategészségügy közegészségügyi és élelmiszer-egészségügyi feladatokat is ellát, ezért jól felszerelt intézményekre, kiválóan képzett szakemberekre van szüksége, márpedig a jövő évi bérfejlesztés e területen mindössze 6 százalékos, szemben a 20 százalék körüli inflációval. A képviselő kérte a pénzügyi tárcát, hogy az állategészségügyet az oktatással és az egészségüggyel egyenrangúan kezelje, s ha még lehet, mérsékelje a tervezett 100 millió forintos elvonást. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) Nagy Sándor indítványát ------------ támogatva hangoztatta, hogy a szabad béralku a reálisan feltételezett jövő évi körülmények között sem jelent nagyobb inflációs veszélyt, mint amilyen mértékben előmozdíthatja a gazdasági egyensúly megteremtését, s ezzel a hatékony szerkezetátalakítást. A kormányt a dolgozói részvényrendszer bátrabb támogatására buzdította. Javasolta továbbá, hogy a leendő Parlament és kormánya dolgát megkönnyítve kezdődjék meg - a számviteli rendszer korszerűsítése mellett az állami vagyon felmérése is. A valódi tulajdonosoknak ugyanis - mutatott rá - tisztában kell lenniük a birtokukban levő értékekkel; ezzel a jelenlegi nyereségtömeg-érdekeltséget végre felválthatná a hosszú távú vagyonérdekeltség. Dr. Varga János (Pest m., 11. vk.) a mezőgazdaság --------------- jövedelmezőségéről beszélt. Elmondta, hogy a súlyosbodó gazdasági nehézségek, a fokozódó elvonások közepette a ma már csupán 4-5 százalékos jövedelmezőség miatt - amiből még adózni is kell - menekül a tőke az ágazatból. Alapkérdés - mondotta a képviselő -, hogy a hazai ellátás mellett szükség van-e jelentős élelmiszeripari exportra. A költségvetési előterjesztésből az derül ki, hogy igen. Ezt alátámasztja az élelmiszergazdaság idei, 1.6 milliárd dolláros exportja, és pozitív, közel 1 milliárd dolláros áruforgalmi egyenlege is. A képviselő végezetül arra szólította fel a kormányt, hogy a szabadárak, az érdekeltségromlás és a termelés ingadozása ellenére is tartsa fenn a termelési kedvet a mezőgazdaságban. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a társadalmi szervezeteknek ------------ juttatott támogatásokról szólva elmondta: elvi kifogásai vannak egyes társadalmi szervezetek magas állami támogatása miatt. Példaként a Hazafias Népfrontot, a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot és az Országos Béketanácsot említette, amely szervezetek külön-külön is igen magas támogatásban részesülnek. Ezzel szemben 11 olyan, az egészségkárosodott emberek érdekvédelmét képviselő szervezetet említett, amely együttesen alig kap több állami támogatást, mint az említett társadalmi szerveztek külön-külön. (Folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész)
|
A képviselő ezért javasolta, hogy a kormány vonja össze a társadalmi szervezeteknek juttatott összegeket, s egy erre a célra létrehozott kuratórium - a szervezetek jelentősége, programja és céljai alapján - döntsön arról, melyik milyen támogatásban részesüljön. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.) aggodalmainak adott hangot ----------- a közoktatás helyzetével kapcsolatban. Elmondotta, hogy az oktatás tárgyi feltételei évek óta elmaradnak a kívánatostól. A helyi tanácsoknak egyre kevesebb a pénzük, így az iskolák elszegényednek. A képviselő szerint a helyzeten a tanácsi gazdálkodás reformja sem fog lényegesen változtatni. Arra kérte a kormányt, hogy a pedagógusok kilátásba helyezett béremelését körültekintően hajtsák végre. Valamennyi dolgozó részesüljön béremelésben, kiegyensúlyozott módon, s ne állítsák szembe az oktatásban résztvevőket az úgynevezett kiszolgáló személyzettel. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kifogásolta, hogy a pénzügyi --------- kormányzat még a régi elvek alapján készítette el a jövő évi költségvetési tervet, pedig már megkezdődött az államháztartási törvény kidolgozása. Amennyiben az új alapelveket alkalmazták volna, lényegesen könnyebb lenne a költségvetés ellenőrzése. Felvetette azt is, hogy a világkiállítás terhei nem jelennek meg elkülönített módon a költségvetésben. Kételkedett abban, hogy a kormány által ígért 20 százalékos inflációs szint jövőre tartható lesz. A nemzetközi gyakorlat e téren éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja; a szakemberek szerint általában csak egy-két évig tartható a 10 százalékon felüli inflációs szint, ha addig nem sikerül csökkenteni az áremelkedések ütemét, akkor elszabadul az infláció. Éppen ezért arra szólította fel a kormányt, ne engedjen a bérliberalizációt szorgalmazó követeléseknek. A SZOT gazdaságilag káros mértékű bérkövetelésekkel lép fel, ez azonban a dolgozók érdekeit sem szolgálja, hiszen csak átmenetileg tudnák megtartani életszínvonalukat, ugyanakkor a nyugdíjasok, a pályakezdők helyzete nagymértékben tovább romlana. Végül azt javasolta a képviselőknek, hogy fogadják el a kormány által beterjesztett költségvetési törvény tervezetét, ám ne tegyék lehetővé a pénzügyi kormányzatnak 5 milliárd forintos jegybanki hitel felvételét a költségvetési hiány finanszírozására. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész)
|
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) utalva egy korábbi ----------- felszólalásra ismét hangoztatta, hogy minden országban az egyik legjobb beruházás az oktatás, főként a felsőoktatás. Az ide befektetett összegek mindenképpen megtérülnek. Ugyanakkor azonban szinte kritikus a magyar egyetemek helyzete, katasztrofálisak a működési feltételek. Ráadásul a pedagógusbérek is jócskán elmaradnak az átlagostól. Fontos témának tartotta a képviselő a katonai költségvetést, egy korábban elhangzott véleménnyel szemben kifejtette: nemhogy soknak, inkább kevésnek ítélhető az erre a célra szolgáló 34,6 milliárd forint. Ez 16-17 százalékos reálértékcsökkenést jelent. A technikai állomány harcképessége már megközelíti a kritikus szintet, s kérdés, hogy a csökkenő anyagi feltételek mellett képes-e a hadsereg alapvető feladatait ellátni. Álláspontja szerint nem olyan hadseregre van szükség, amely méregdrága támadófegyverzettel van felszerelve, s amely idegen főparancsnoklás alatt, nyugat-európai területekre kell hogy eljusson. Ezzel szemben - mondotta, s szavait taps kísérte - olyan hadseregre van szükség, amely képes az egész Kárpát-medencében élő magyarság alapvető létérdekeit szavatolni s megvédeni. Ugyanakkor - hangsúlyozta - elvárható, hogy megszűnjön a hadsereg céljaira szolgáló pénzeszközök elherdálása. Az MDF nevében Raffay Ernő kifejtette, hogy pártja elfogadja a költségvetést, engedve az igen nyomasztó külső és belső kényszerítő körülményeknek. Indokolt azonban, hogy felelősségre vonják azokat, akik hibás döntéseikkel válságos helyzetbe sodorták az országot. Az ország lakossága azt látja, hogy ezek az emberek változatlanul élvezik javaikat, kiváltságaikat. A kéviselő indítványozta, hogy hozzanak létre egy országgyűlési bizottságot, amely összeállítaná azoknak a politikusoknak a névsorát, akik Magyarország tönkretételével vádolhatók, illetve gyanúsíthatók. Ez a bizottság gyorsított munkatempóban, január 23-ig készítené el ezt a listát, majd a névsorban szereplőktől vagyon-nyilatkozatot kérne, az adóhatóságtól pedig vizsgálatot. Ezek után az Országgyűlés döntene az elmarasztalható politikusok sorsáról, illetve - szükség esetén - átadná az ügyeket a legfőbb ügyésznek. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) arról beszélt, hogy a ------------- múlttal való szakítás újabb szakaszához érkezett az ország, mert a szakításnak nemcsak a politikai és a jogi, hanem a gazdasági intézményrendszer kiépítésében is tükröződnie kell. Ennek egyik eleme a jövő évi költségvetés. A kormány most nem rábólintást vár a Parlamenttől - mint mondta -, hanem sokkal inkább a közös gondolkodást, és amennyiben lehetséges, a közös cselekvést a gazdasági rendszerváltás elindításához. A beterjesztett költségvetésről szólva rámutatott: az ugyan kínkeserves terheket jelent az emberek számára, de egyben a távolabbi jobb jövőt is ígéri, 1990-re pedig azt, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást, amivel a már kivívott alkotmányos rendszerváltás is veszélybe kerülhetne. Majd azt hangsúlyozta, hogy vannak visszahúzó erők is - s itt elsősorban kimondva is az újjászerveződő MSZMP-re gondolt. Ezeknek az erőknek - mondotta - most van is mire hivatkozniuk, mert valóban szinte elviselhetetlen gazdasági terheket tartalmaz a jövő évi költségvetés. Csakhogy furcsa, paradox helyzet állt elő: azok védik most az életszínvonalat, akik a hatalom birtokában ezt a helyzetet előidézték. Ezért - mint mondta - mélységesen egyetért Raffay Ernő indítványával. Az ország súlyos helyzete ugyanakkor alkalmat adhat arra is mindazoknak, akik a visszarendeződésben gondolkodnak, hogy erjesszék az alulról fenyegető visszarendeződést. A gondokat a szociális és bármilyen más demagógiával ellensúlyozók számára kedvező terep nyílik most, hiszen az emberek helyzete egyre nehezebb. Már el is kezdődtek a sztrájkok. Mielőtt bárki is sztrájkra buzdít, tegye fel magának a kérdést: kinek az érdeke, mi a tétje? Az igazi tét most szerinte az ország működőképessége. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (41. rész)
|
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti ------------ Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási üzemegységének mozdonyvezetője felszólalását válasznak szánta a miniszterelnök délelőtti beszédére. Felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a közlekedés leromlott állapota, a végrehajtó szolgálat nagy mérvű munkaerő hiánya meghiusíthatja a Budapest-Bécs Világkiállítás eredményességét, a kormány feladatainak megoldását, a kitűzött programok megvalósítását. Hangoztatta, hogy a MÁV az ország közlekedésének fő ütőere, amely, ha akadozva működik, akkor annak a költségvetésre és az átalakulásra is káros hatása lehet. Gyors segítséget, intenzív kezelést szorgalmazott, kérve a kormányt és a Parlamentet, hogy fordítson fokozott figyelmet az ország vérkeringésének zavartalanságára. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) elmondotta, hogy egy évvel ----------- ezelőtt azért hozták létre a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, hogy a pénzügyi kormányzatnak ne legyen lehetősége arra, hogy a vállalatok által a műszaki fejlesztésre összeadott pénzt más célra fordítsa. Most azonban a kormány azt javasolja, hogy a Központi MÜFA-ból csoportosítsanak át pénzt többek között a felsőoktatásra, illetve tudományos célokra. A képviselő ezzel a megoldással csak akkor tud egyetérteni, ha a kormány garanciát ad a megcsapolt műszaki fejlesztési alap későbbi visszapótlására. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. vk.) ------------------- beszámolt arról, miként történt a társadalmi szervezetek számára jövőre folyósítandó költségvetési támogatás elosztása. Elmondotta, hogy a döntés meghozatalába bekapcsolódott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által létrehozott ad hoc bizottság. Mivel igen rövid idő állt rendelkezésre, ezért a bizottság nem vállalkozott arra, hogy részletes, szervezetekre lebontott döntést hozzon. A helyzet egyébként az, hogy míg a pártoknál a támogatások elosztása normatív alapon történik, a társadalmi szervezeteknél még a régi alkumechanizmus működik. A költségvetés a társadalmi szervezetek támogatására jövőre 1.1 milliárd forintot irányoz elő, ám az igény ennek majdnem háromszorosa. Az ad hoc bizottság csupán arra vállalkozott, hogy az elosztás elveit határozza meg. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (42. rész)
|
A bizottság véleménye szerint a közhasznú, humanitárius feladatokat ellátó szervezetek támogatását nem szabad csökkenteni, a többi szervezet számára azonban lényegesen kevesebb pénzt kellene folyósítani. Ennek elosztása vagy létszámarányosan történjen, vagy a szervezetek alkuja révén. Ugyanakkor a bizottság véleménye szerint a kormánynak hamarosan a támogatások elosztására normatív rendszert kell kialakítani. Végül elmondotta, hogy a terv- és költségvetési bizottság titkáraként olyan kompromisszumos megoldási lehetőségeket kellett keresnie, amelyekkel elvi alapon nem ért egyet. Ezért a titkári funkciójáról lemond, s erről a bizottság pénteki ülésén már tájékoztatta a testület tagjait. Nagy Sándor (országos lista) ismételten szót kért az általános ----------- vitában, mint mondotta, azért, hogy eloszlasson egy félreértést. E félreértést abban vélte felfedezni, hogy Roszik Gábor a SZOT támogatásaként aposztrofálta azt az összeget, amelyet a szakszervezetek által fenntartott, ám állami tulajdonban lévő művelődési intézmények működtetésére fordítanak. Mivel az általános vitához több képviselő nem jelezte hozzászólási szándékát, a Tisztelt Ház döntött arról, hogy a költségvetés törvénytervezetét részletes vitára bocsátja. Elsőként Kárpáti András (Pest m., 22. vk.) fejtette ki röviden -------------- módosító javaslatát a tanácsi gazdálkodás új rendszerével kapcsolatosan. Indítványozta, hogy a költségvetésben tanácsi tartalék-keretként szereplő 1,6 milliárdos összegből képezzen az Országgyűlés egy 300 millió forintos keretet, amely az önállóvá váló községek tanácsait segítené. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (43. rész)
|
Horváth János (Fejér m., 2. vk.) írásban benyújtott módosító ------------- indítványát ismertette. Véleménye szerint indokolt, hogy 20 százalékra növeljék a lakossági önerőből megvalósuló közműfejlesztési hozzájárulás támogatását a tervezett 15 százalék helyett. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kifejtette, hogy reformértékűnek --------- tekinti a tanácsok új gazdaságszabályozási rendszerét, amelynek szándékaival, céljaival egyetért. Módosító javaslatai csupán az időzítésre, a bevezetés fokozatosságára irányulnak. Kifogásolta, hogy a tervezett reform megelőzi az új önkormányzati törvényt, amely egyértelműen tisztázná a helyi és a területi önkormányzatok jog- és feladatkörét, egymás közötti viszonyait. Nem történt meg a közismerten korszerűtlen intézménystruktúra felülvizsgálata sem. Alapos elemzések dönthetik csak el, hogy a különböző típusú intézményeket melyik önkormányzatnak lenne célszerű működtetnie. Javasolta, hogy - mivel még nincs minden kérdés ebben az ügyben tisztázva - az új támogatási rendszer normatíváiról most az Országgyűlés ne hozzon döntést. Indokolt, hogy az érintett városi és megyei tanácsok forrásainak pénzügyi tervezése még egy évig a hagyományos módon történjék, ezáltal elkerülhető lenne, hogy a pénzügyi szabályozás elébe vágjon az önkormányzati struktúra alkotmányerejű törvényben eldöntendő szabályozásának. Javasolta továbbá, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek 15 százalékát a helyi tanácsok adják át a megyéknek, ellenben a megyei tanácsoknak járó állami támogatást a helyi tanácsok kapják normatív támogatás formájában. Végül kérte, hogy javaslatairól külön-külön szavazzon az Országgyűlés. (folyt. köv.)
1989. december 20., szerda 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (44. rész)
|
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) nem értett egyet Roszik Gábor -------------- javaslatával, szerinte a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítéléséről objektív kritériumok alapján kell dönteni. Nem tudott azonosulni a keresetszabályozás teljes liberalizálására tett javaslatokkal sem. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Németh-kormány az elmúlt évtizedek legjobb kormánya, ezért külön is megköszönte eddigi munkáját. Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) támogatásáról ------------- biztosította a vállalkozói rendszert, ugyanakkor arra kérte a kormányt, hogy hozzon szigorító intézkedéseket az újrakezdéshez igényelhető vállalkozói kölcsön folyósítására. Szerinte a pénzintézeteknek vizsgálniuk kellene ezeket az igényeket, s a kölcsönt csak részletekben, felhasználásának folyamatos ellenőrzése mellett folyósíthatnák. Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István lezárta a költségvetés-tervezet részletes vitáját, az elhangzott módosító indítványokat és javaslatokat pedig kiadta véleményezésre a terv- és költségvetési bizottságnak. Bejelentette: az Országgyűlés külügyi bizottsága a romániai események kapcsán felhívást fogalmazott meg a román Nemzetgyűléshez, Románia kormányához és a világ valamennyi parlamentjéhez: a felhívást csütörtökön terjesztik a képviselők elé. A Tisztelt Ház döntött arról is, hogy az interpellációk és a kérdések elnapolásával csütörtök este befejezi munkáját. Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja - amelyen Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - ezzel véget ért. x x x (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (45. rész)
|
Az Országgyűlés decemberi ülésszaka harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapján elsőként Németh Miklós miniszterelnök kért szót. Hozzászólásában a Romániában zajló eseményekkel, illetőleg a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. Ezt követően Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság előadója ismertette a kedd este megtartott ülésükön kialakított állásfoglalást a lakásgazdálkodással kapcsolatban. A bizottsági előadó után felszólalt: Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.); Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.). A lakásgazdálkodási koncepció feletti vitában elhangzottakra a kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt, majd határozathozatal következett. Vass Józsefné képviselői módosító indítványát elvetette az Országgyűlés, míg a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvényjavaslatot elfogadták a képviselők. A lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az ezzel kapcsolatos 1990. évi intézkedésekről szóló határozatot többségi szavazattal ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház. Ezek után a Parlament megkezdte az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő, a terv- és költségvetési bizottság véleményét Devcsics Miklós tolmácsolta. A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn Gyula külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Parlamentet a romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai lépésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét. Ugyancsak e témához kapcsolódva kért szót Király Zoltán, illetve Berecz János. Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása. A vitában felszólaltak: Nagy Sándor (országos lista); Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.) Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.); Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.); (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (46. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.); Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.); Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.); Márton János (országos lista); Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Kállai Ferenc (országos lista); Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.); Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.); Juhár János (Pest m., 24. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.); dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); dr. Varga János (Pest m., 11. vk.); Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.); Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1.vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30.vk.); Fehérné Eke Katalin (Borsod m., 10. vk.); Nagy Sándor (országos lista). Ezzel az általános vita lezárult, s kezdetét vette a költségvetési törvénytervezet részletes vitája. Ebben felszólaltak: Kárpáti András (Pest m., 22.vk.); Horváth János (Fejér m., 2.vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Sebe Istvánné (Borsod m., 24. vk.). Ezzel lezárult a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat feletti részletes vita. Fodor István felkérte az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát, hogy az elhangzott javaslatokat és indítványokat az ülést követően véleményezzék. Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja - amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Jakab Róbertné és Horváth Lajos - ezzel véget ért. Csütörtökön a jövő évi költségvetés feletti döntéshozatallal folytatja munkáját a Parlament. (MTI)
1989. december 20., szerda 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|