|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. december 1., péntek -
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot igényel. Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik: abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont, júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók előtti megmérettetésre. Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását? Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre. Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|