Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (13. rész)
Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottságok nem fogadtak el, de az érintett képviselők továbbra is fenntartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Nagyiványi András (Budapest, 19.vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.) azt javasolta, hogy a Minisztertanács csak parlamenti jóváhagyással vehesse vissza államigazgatási felügyelet alá a vállalatokat. Eleki János (Békés m., 7.vk.) azt javasolta, hogy ideiglenes részvényt térítés nélkül igényelhessenek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a társasággá alakult élelmiszeripari vállalatok rendszeres szállítói voltak. Gágyor Pál (Budapest 13.vk) szerint ugyanazon szabályok kell hogy vonatkozzanak az államigazgatási irányítású, valamint vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatok átalakulására. A szövetkezeti vagyon, valamennyi szövetkezet esetében, teljes egészében felosztható legyen, javasolta Nemes Tamás (Komárom m., 6.vk.), Sasvári József (Komárom m., 8.vk.) és Lakos László (Pest m., 9.vk.). (folyt.köv.) Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a barcsi Kemikál Építési -------------- Műanyagfeldolgozó Gyár energia üzemvezetője rámutatott: olyan programra van szükség, amely a piacgazdaság irányába vezet. A gazdaság továbbfejlesztésének ma az a legfőbb akadálya - mondotta -, hogy nincs tisztázva a tulajdon kérdése. A képviselő szerint az átalakulási törvénytervezet bizonytalan közgazdasági alapon áll, eszmei megalapozottsága is hiányos, sok tekintetben zavaros. Egyik legnagyobb hibája, hogy nem teszi magáévá a megszüntetve megőrzés elvét, ugyanis minden ma létező vállalatot a mai méretek, vagyon, létszám, irányítási és szervezeti felépítés mellett törekszik átvinni az új formációba. Ez nyilvánvaló közgazdasági képtelenség. Valamennyi vállalkozásnak először meg kell szünnie a régi formában, s az új formát olyan erőforrás lekötésével kell felvennie, amennyi mellett még biztosítható a jövedelmező működés. Közgazdasági ellenérvek hozhatók fel a vagyonértékelés tervezett eljárásával szemben is. A képviselő szerint a törvénykezési következetlenség jele, hogy amíg a társasági törvény a forgalmi értéket, addig az átalakulási törvényjavaslat a könyvviteli értéket helyezi a vagyonértékelés középpontjába. Annak a véleményének adott hangot, hogy a társasági formát választó vállalatok vagyonát versenytárgyaláson kellene meghatározni, ahol az állami számvevőszék a menedzserek licitálását meghallgatva döntene a kérdésben. (folyt.köv.) 1989. május 30., kedd 15:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »