Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (12. rész)
Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők megkapták. A házelnök bejelentette: a módosító indítványok nyomán a házszabályoknak megfelelően a törvényjavaslatok felett az Országgyűlés kétolvasásos tárgyalást, általános és részletes vitát tart. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ----------------- előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet meglehetősen viharos és hosszan tartó vita után az Országgyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Továbbra is megoldatlan ugyanis a vagyonértékelés rendszere, az állami vagyonkezelés módszere, és a törvénytervezet nem rendelkezik a tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. Amennyiben azonban csak később fogadja el a Parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Nem fogadható el az az álláspont, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában is konzerváljuk. Ez ugyanis lassan, de biztosan az ország katasztrofális helyzetét idézheti elő. Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani, hogy a Parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges átalakulására kerülne sor, s így teljesen felesleges ezzel kapcsolatban katasztrófa-hangulatot kelteni. A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak. A három törvényjavaslatot nemcsak a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági, kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménnyel a Parlamentnek elfogadásra ajánlotta. (folyt.köv.) 1989. május 30., kedd 15:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »