|
|
 |
|
 |
Szegedi Galiba Kör - 7/1. folyt.
|
A körülmények - mint tudjuk - azóta megváltoztak. E cikk
lényeges részei is hamarosan, 1988. februárjában megjelentek,
mégpedig nem a Iustitium című 300 példányos kari lapban, hanem több
ezer példányban az egyetemi újságban.
Ugyanakkor klubhelyiséget is kapott a kör a jogi kar pincéjében,
és nagyjából ezzel egy időben komolyabb összeget nyert el a Soros-
alapítvány pályázatán. Ekkor indult előadássorozatuk, amelynek témái
jól mutatták, hogy a csoport időközben már részben kicserélődött
tagjai komolyabb, az egyetem falai közül kilépő politikai szerepre
készülnek.
Az első előadáson a választási rendszerről volt szó, majd az
1980-as évek elejének, a Kádár-féle vezetés által megbuktatott
reformelképezelésekről és a közigazgatásról. 1988. március 15-ikén
tartotta a Galiba Kör első, nagyobb közönséget vonzó estjét. Marosi
Júlia népdalénekes, ifjú Csoóri Sándor édesanyja és Kátó Sándor, az
Erdélyből származó színművész emlékezett a forradalomra, majd Szabó
Miklós történésszel és Ribár János szegedi evangélikus lelkésszel
beszélgetett a Kör két tagja a magyarság XX. századi sorsáról.
Az est kettős lábtörést jelentett: nemcsak Szabó Miklós, az
ismert ellenzéki került le ezzel a tilalmi listáról, de évtizedek
óta először kapott szót egy lelkész egyetemi ünnepségen.
A következő rendezvények is telt házat vonzottak, ami
előadásokként körülbelül 150 hallgatót jelentett. Lengyel László
közgazdász, Andrássy Miklós és Némethy Zsolt, a Fidesz alapítói,
valamint Hegedűs András szociológus volt az előadó. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|