Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós - sajtóértekezlet (válaszok a kérdésekre) (1. rész)
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud.) - Rövid bevezető nyilatkozata után Németh Miklós válaszolt a lengyel, a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy létezik-e magyar-lengyel-szovjet ,,tengely,, , kifejtette: ,,a tengelyek általában Európában soha nem váltak a béke javára, kivéve akkor, ha azok a progresszió és a társadalmi haladás eszméje körül szerveződtek. Úgy vélem, a magyar és a lengyel vezetés kezdeményezte reformok, amelyeknél a két ország kihasználja a Szovjetunió irányából tapasztalható ,,hátszelet,, ,olyan eredményeket hozhat, amelyek nemcsak a szocialista országok megújulását, hanem az európai közös ház építését is jól szolgálják. Ilyen értelemben - jelentette ki - ezt a tengelyt szívesen vállaljuk,,. A KGST megújulásának lehetőségével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nem lehet derülátó. Úgy véli azonban, hogy addig is, amíg nem alakul ki a nézetek egysége a szervezet jövőjét illetően, mindent meg kell tenni azért, hogy egy-egy kérdésben két-három ország önállóan új módszereket próbálhasson ki, amelyek sikere esetén mód lesz mások csatlakozására is. Nem lehet várni a teljes nézetazonosságra, mert az a lemaradókhoz való alkalmazkodást jelentené. Ez nem a KGST többi tagja ellen irányul, hanem az ő érdekeiket is szolgálja, hozzájárul a KGST megújításához. A Magyarországon és Lengyelországban folyó reformokban tapasztalható különbségek okának a miniszterelnök eltérő nemzeti hagyományainkat, történelmi tapasztalatainkat, és az utóbbi években a két országban kialakult eltérő helyzetet nevezte meg. Lengyelországban a szakszervezeti pluralizmus körül ütköztek meg a nézetek, alapvető kérdés volt a Szolidaritás legalizálása, Lengyelországban működtek pártok, igaz, szatellit-szerepre kárhoztatva, de mégiscsak pártok voltak. Magyarországon a pluralizmus és a platformszabadság keretében új pártokat kell alakítani, vagy a régiek felújítását lehetővé tenni. Magyarországon nem lehet olyan nagyarányú megállapodásra jutni, mint Lengyelországban a kerekasztal mellett. Az alkotmányozási folyamat alapvető feltételeiben megállapodva az új párttörvény és az új választási törvény alapján egymással versengő pártok fognak a választásban részt venni. Hogy ez mikor lesz, az még alku és megbeszélés kérdése, de azon leszünk, hogy mielőbb egyezségre jussunk ezekben a kérdésekben. (folyt.) 1989. május 15., hétfő 21:15
Vissza »

	Németh Miklós - sajtóértekezlet (válaszok a kérdésekre) (2. rész)
A jövő év őszén azonban mindenképpen választásokat kell tartani Magyarországon. Ebből kiindulva a pártokkal, az ellenzéki kerekasztallal való konzultáció alapján a jövő őszt megelőző bármilyen időpontban megállapodás születhet. Sem a kormány, sem pedig az MSZMP nem kíván egyoldalú döntést hozni ebben a kérdésben, a leendő kerekasztal egyik fontos témájának, a megegyezés tárgyának tekinti a választások időpontját. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Németh Miklós kifejtette: a gazdasági reformok csak akkor lesznek eredményesek, ha ezzel összhangban elvégezzük a politikai intézményrendszerben is a reformokat, hogy azok egymást erősítsék és ne gátolják. A gazdaság területén pedig nem félmegoldásokat hajtunk végre, hanem határozottan végig megyünk a piacgazdaság kialakításához vezető úton. Ez feszültségekkel és konfliktusokkal fog járni. Ha ezektől megijednénk, akkor biztosan nem sikerülne. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hónap végén a parlament elé kerülő átalakulási törvény, amely a tulajdonreform kérdéseiben nagyot lép előre, felszabadítja Magyarországon azokat az erőket, amelyek a gazdasági aktivitás fellendüléséhez kellenek. Ehhez abba kell hagyni az egyoldalúan restriktív gazdaságpolitikát, a kis- és közepes vállalkozások felé kell fordulni és nem kell félni a magánvállalkozások különböző formáitól sem. Nem vagyunk a nagy vállalatok ellenségei, de tény, hogy eddig a szocialista országok egyikében sem sikerült megtalálni a vagyonérdekeltség, a tulajdonosi érdekeltség rendszerét. A magyarországi kerekasztal előkészületeiről szólva megjegyezte, hogy Lengyelországban lényegében 8 évig tartott a kerekasztal előkészítése, míg Magyarországon csak néhány hónapja kezdték ezt el és csak két fordulón jutottak túl a résztvevők. Úgy vélekedett, hogy további próbálkozásokkal, toleráns magatartással, a helyzet hiteles bemutatásával, elvállalásával, közös felelősséggel Magyarországon is sikerül megtalálni a megfelelő formát és megoldást. (folyt.) 1989. május 15., hétfő 21:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Németh Miklós - sajtóértekezlet - Válaszok a kérdésekre 3.
Varsó, 1989. május 15. hétfő (MTI-TUD) - A stagnáló magyar-lengyel gazdasági együttműködés a holtpontról történő kimozdítása érdekében - mondotta Németh Miklós - új elszámolási formákra kellene áttérni, gyorsítani kellene a vegyesvállalatok alapítását, a magyar és a lengyel cégeknek be kellene lépniük egymás részvénytársaságaiba, vissza kellene szorítani az államilag garantált kereskedelmi megállapodásokat, nagyobb teret kellene adni a vállalatoknak és a vállalkozóknak, bátrabban kellene támaszkodni a piacra. Nagyon fontosnak nevezte a konvertibilitás megteremtését, ami a magyar forint esetében a kormány elképzelései szerint a 90-es évek közepén, a gazdasági reformszakasz kétharmadánál lehetséges, de csak fokozatosan valósulhat meg. A magyar és a lengyel adóssággondokra vonatkozó kérdésre válaszul a kormányfő úgy vélekedett, hogy éppen a lengyel tapasztalatok alapján mindent megtesz azért, hogy elkerülje az adósságok átütemezését. ,,Meggyőződésem - hangsúlyozta -, hogy markáns és határozott politikai és gazdasági reformok végrehajtásával meg lehet szerezni azokat az új hiteleket, de mindenekelőtt a működő tőke bizalmát, amelyek a gazdasági szerkezet átalakításához szükségesek. Egyik ország sincs abban a helyzetben, hogy - mint Münchausen báró -saját hajánál fogva lovastól együtt kihúzza magát a gödörből. A Nyugatnak segítenie kell mindkét országnak, mert ez nemzetközi politikai és gazdasági kérdés is. Nekünk pedig olyan feltételeket kell teremteni, hogy elkerüljük a múltat jellemző helyzetet, amikor a felvett hitelek szétfolytak a gazdaságban, lyukak betömésére és nem a struktúra váltására használtuk azokat. Azt hiszem, ha ezeket a reformokat következetesen véghezvisszük, nemcsak szép szavakat, de tetteket és segítséget is tapasztalunk a Nyugat részéről. A magyar semlegességre vonatkozó kérdésre válaszolva Németh Miklós úgy vélekedett, hogy az kívánatos irány, de a katonai tömbök lebontásáig ez nem szándék, vagy kijelentés kérdése. Elsősorban a nagyhatalmak érdekeltségén és pozícióján múlik. Magyarország azon fáradozik, hogy a katonai tömböket mielőbb felszámolhassák, a fegyverzetek szintjét minél alacsonyabb szinten stabilizálják. ,,Igy szervesen belenőhet minden ország egy elfogadható semlegességi pozícióba,, (folyt.) 1989. május 15., hétfő 21:45
Vissza »

	Németh Miklós - sajtóértekezlet Válaszok a kérdésekre 4.
Kérdésre válaszolva Németh Miklós részletesen ismertette a magyar álláspontot az utóbbi időben megromlott magyar-román viszonyról. Magyarország véleménye szerint - hangsúlyozta - Romániában nem biztosítják az alapvető emberi- és állampolgári szabadságjogokat, mégpedig nemcsak a nemzeti kisebbségek esetében. A két ország nézetei és álláspontja lényegesen eltérnek, de ennek ellenére Magyarország a tárgyalásos, politikai megoldást szorgalmazza és az ezt szolgáló konkrét javaslatai ellenére nincs előrelépés. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy miért nem került sor a tervezett találkozóra Németh Miklós és Józef Glemp bíboros, lengyel prímás között, a kormányfő elmondta, hogy Glemp és ő is szükségét érezte ennek a találkozónak, hiszen az egyházak módosuló és Lengyelországban a magyarországinál is meghatározóbb szerepe fontos tényezőjévé válik a belpolitikai életnek és a politikai rendszernek. A bíboros azonban jelezte, hogy a Monte Cassino-i csata évfordulójára Olaszországba kell utaznia és ezért sajnálattal lemondta a találkozást, de kifejezte elismerését és egyetértését a magyar egyházpolitika iránt. A magyar kormány - mondotta - gyökeresen szakít a bürokratikus, felülről irányított egyházpolitikával. A hatósági jogköröket és az államigazgatási eszközöket az egyházzal kapcsolatban megszünteti, teljes autonómiát biztosít az egyházak számára. Ennek érdekében rövidesen megszüntetik az Állami Egyházügyi Hivatalt. A nemzetközi sajtóértekezlet után Németh Miklós és kísérete a varsói magyar nagykövetségen rövid találkozón vett részt, majd a repülőtérre ment, ahonnan a Malév menetrendszerű gépével hazautazott Budapestre.+++ 1989. május 15., hétfő 21:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »