|
|
 |
|
 |
Mibe kerülnek a választások? (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - A takarékosság jegyében készítik elő a soron következő választásokat és néhány technikai kérdés tisztázásához már hozzá is láttak - tájékoztatta dr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium tanácsi főosztályának osztályvezetője Sánta Anikót, az MTI munkatársát. Mint mondotta, több olyan ,,újítás,, bevezetésén gondolkodnak, amellyel csökkenthetők a költségek, ám ezzel együtt is lényegesen több pénz kell a választások lebonyolítására, mint 1985-ben - az áremelkedések miatt.
- Ötvenötezer választópolgár akárcsak korábban, ezután is
társadalmi munkában végzi a választásokhoz kapcsolódó teendőket.
Közöttük a szavazatszedő bizottságok, valamint a helyi, megyei,
illetve az Országos Választási Elnökség tagjai, továbbá a tanácsok
és a Hazafias Népfront munkatársai is, akiknek munkájáért semmiféle
külön térítés nem jár. (Ismeretes, hogy nekik nemcsak a választások
napján akad dolguk: előzőleg elsajátítják a szükséges tudnivalókat,
kitöltik a különböző nyomtatványokat. Gyakorlatilag az összes
adminisztrációt ingyen végzik.)
- Az első jelentősebb költség már jóval a választások előtt
jelentkezik: a választók névjegyzékének összeállítása mintegy 10
millió forintba került legutóbb. Az Állami Népességnyilvántartó
Hivatal alapos munkát végez: először megállapítja azok körét,
akiknek választójoguk van, majd a mintegy hét és félmillió nevet
választókerületenként csoportosítja. Mivel a névjegyzék jó előre
elkészül, azt szinte az utolsó pillanatig korrigálják. Ezrek
költözhetnek ugyanis más állandó lakóhelyre, a bíróság egyeseket
eltilthat a közügyek gyakorlásától, vagy 18 évesnél fiatalabb lányok
házasságkötésük révén, nagykorúvá válásukkal választójogot
szerezhetnek.
- Minden választópolgár értesítést kap, hogy felvették a
választók névjegyzékébe. Aki nem szerepel e nyilvántartásban,
panaszt tehet. Ha a helyi tanács vb továbbra sem szerepelteti a
névjegyzékben, az érintett bírósághoz fordulhat; 1985-ben ez
mindössze 10-15 esetben fordult elő. Az eljárás költsége az államot
terheli, ez azonban általában nem számottevő.
- Jelentős tétel viszont a választások költségei között a
helyiségek bérleti díja, úgy a jelölőgyűlések, mind a szavazások
alkalmával. Több településen ugyanis sem a tanácsnak, sem a
népfront-bizottságnak nem áll rendelkezésére megfelelő számú, arra
alkalmas terem, s a művelődési házak, egyéb intézmények bizony
borsos árat számítanak a világításért, a takarításért. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mibe kerülnek a választások? (2. rész)
|
- Rendkívül költséges a több mint 300 féle választási
nyomtatvány előállítása. A papír, valamint a nyomdai árak emelkedése
miatt - figyelembe véve, hogy 1985-ben több mint 30 tonna papírt
használtak fel - a jövőben még többe kerülnek majd az értesítők, a
tájékoztatók, a szavazócédulák, a jegyzőkönyvek, a plakátok, s
egyebek. A visszaélések elkerülésére a szavazólapok vízjelzéses, nem
hamisítható papírból készülnek, piros-fehér-zöld csíkkal, s ez
szintén elég drága. A képviselők és a tanácstagok megbízólevele
ugyancsak különleges papírból készül, s az alacsony példányszám
miatt kerül egészen sokba.
- A szállítás, illetve a benzinárak szintén emelkedtek a múlt
választások óta. Itt úgy próbálunk takarékoskodni, hogy egy
teherautó egy fuvarral három megye nyomtatványait viszi, s útközben
több helyütt lerakodnak róla. A választások utáni éjszaka 1510 helyi
választási elnökségtől kell a fővárosba hozni a különböző
dokumentumokat, ezért ezeket a legkisebb községből is el kell
juttatni a megyeszékhelyre. A telefon- és telexdíjak összegszerűen
most nem határozhatók meg, mindenesetre jelentős tételt képviselnek.
- A szavazáshoz nélkülözhetetlenek az urnák. A 11 ezer
szavazókör mindegyikében legalább kettőt kell elhelyezni. Bár nem
szükséges mindenütt öt évenként újakat készíttetni, időnként
elengedhetetlen a felújításuk.
- Mindent összevetve 1985-ben mintegy 70 millió forintot
fordított az állami költségvetés a választásokra.
- Úgy tünik, a közeljövőben többször kell az urnák elé járulniuk
az állampolgároknak. Várhatóan külön kell tanácstagot, illetve
országgyűlési képviselőt választani, az alkotmányt népszavazás
szentesíti majd és a köztársasági elnök személyéről is az ország
népe dönt. Az előbb említett költségek nagy része értelemszerűen
mindegyik esetben felmerül. Éppen ezért több ésszerű, a költségeket
csökkentő intézkedésen gondolkodunk. Ha olyan döntés születik, hogy
viszonylag gyors egymás utánban követik egymást az említett
szavazások, fontolgatjuk egy választási igazolvány kiadását. Ennek
előállítási költsége viszonylag magas, ám mindenesetre kevesebb,
mintha az ÁNH-nak mindannyiszor külön össze kellene állítani a
választók névjegyzékét. Így is elég munkát jelent majd az időközbeni
változások regisztrálása.
- Ismeretes, hogy a titkosság miatt a szavazatokat borítékban
kell az urnába dobni. A mintegy 7 és félmillió borítékot később a
tanácsi munkában hasznosítani fogjuk. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 21:42
|
Vissza »
|
|
Mibe kerülnek a választások? (3. rész)
|
- Korábban azzal is takarékoskodni szándékoztunk, hogy ceruzákat
helyeztünk el a szavazóhelyiségekben. A viták eredményeként eldőlt,
hogy legközelebb mindenütt golyóstollak lesznek, ezek is több
százezer forintba kerülnek majd.
- Távolabbi terveink között szerepel a számítógépes hálózat
kiépítése, legalább a városi tanácsoknál, így a szavazás eredménye a
lehető legrövidebb úton juthat az összesítést végző Országos
Választási Elnökséghez.
- A soron levő országgyűlési képviselői választásokon várhatóan
a jelöltek a különböző pártok szineiben indulnak. Ám ha az egyes
jelöltek korteskedni kívánnak, ennek költségeit maguknak, illetve
szervezetüknek kell állniuk. A közpénzt agitációra nem lehet
felhasználni, ezt szigorúan meg kell tiltani - mondotta dr. Tóth
Zoltán az MTI munkatársának. (MTI)
1989. március 1., szerda 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|