|
|
 |
|
 |
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. május 24., szerda - A mezőgazdasági termelés feltételei
egyre nyomasztóbbak a mezőgazdasági termelők számára. A paraszti
munka leértékelődött. A halmozottan hátrányos helyzetű termelői
üzemek gazdaságilag tönkrementek. Elviselhetetlen mértékben megnyílt
az agrárolló. Míg az állami elvonások rekordszintre emelkedtek, a
mezőgazdasági temelés jövedelmezősége messze a népgazdasági átlag
alá zuhant. Ma már nem csupán a paraszti jövedelmek vannak
veszélyben, hanem a belföldi ellátás és a népgazdaság szempontjából
elengedhetetlen agrárexport is.
Az elmúlt évtizedek illúziókra épült gazdaságpolitikája
iszonyatos csődtömeget halmozott fel. Ezt akkor is a dolgozó
tömegeknek kell felszámolniuk, ha létrehozásában közvetlenül nem
vétkesek. A mezőgazdaságban dolgozók nem lehetnek passzív szenvedői
ezeknek a válságfolyamatoknak, hanem tevőleges kezdeményezői akarnak
lenni az új agrárpolitikának. Nem fogadnak el olyan agrárpolitikát,
amelyet nélkülük dolgoznak ki, amely a parasztságot az élelmiszer
puszta megtermelőjévé alacsonyítja, amely nem számol azzal, hogy az
ország lakosságának jelentős részét kitevő termelők is méltó, emberi
léptékű életet kívánnak maguknak.
A parasztság nem kíván magának kivételezett helyzetet a nemzet
nehéz napjaiban, de áldozatos munkájáért követeli az őt megillető
arányos jövedelmet és részvételét az ország sorsának alakulásában.
Mit akarnak az agrárreformkörök?
Az agrárreformkörök azt vállalják, hogy a mezőgazdasági
termelőknek saját sorsuk alakítását maguknak kell kézbevenniük. Úgy
látják, hogy ha sorsuk formálását saját kezükbe kapják, képesek arra
is, hogy a válságból kivezető utat is megtalálják.
Az agrárreformkörök az agrárpolitikai programot alulról
kezdeményezett viták eredményeként kívánják kidolgozni. Figyelembe
kívánják venni a mezőgazdasági termelés népgazdasági fontosságát és
az ellátásban betöltött valós szerepét. Azt akarják, hogy az
agrárpolitika az így kialakított értékrendnek megfelelően biztosítsa
munkájuk valós értékének erkölcsi és jövedelmükben is megtestesülő
elismerését.
Azt keressük, ami összeköt és nem azt, ami szétválaszt
bennünket.
Kire számítanak az agrárreformkörök?
1. A mezőgazdasági szövetkezetekben, állami gazdaságokban
tevékenykedő dolgozókra, vezetőkre, szakemberekre;
2. a kistermelőkre és vállalkozókra; (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 14:05
|
Vissza »
|
|
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
3. a termelési rendszerek, mezőgazdasági és élelmiszeripari
vállalatok és intézmények, kereskedelmi szervezetek és egyéb
intézmények dolgozóira és vezetőire;
4. a mezőgazdasági oktatókra és kutatókra;
5. a vidéken helyüket kereső tanuló és dolgozó fiatalokra;
6. mindazokra, akik kötődnek a falun, vidéken élők sorsához.
Hogyan képzeljük el az együttműködést?
1. Az egyesülési jog adta lehetőséggel élve önálló
intézményrendszer nélkül társadalmi tisztségviselőkkel;
2. szektorsemleges széles platformon, pártoktól, kormánytól,
érdekképviselettől függetlenül;
3. közös érdekeink talaján együttműködve a politikai pártokkal,
érdekképviseleti szervekkel, egyesületekkel, mozgalmakkal, az
országgyűlési képviselőkkel és képviselőcsoportokkal, amelyek a
mezőgazdaság, a vidék felemelkedését célozzák.
Mik a céljaink?
Az országos agrárreform hármas célkitűzése:
- a mezőgazdasági termelés tönkremenésének megállítása, a
szükséges kormányzati intézkedések sürgetése;
- a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepének megfelelő és
a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzetét helyreállító hosszú
távú agrárpolitika kialakítása;
- a mezőgazdasági termelők korszerű érdekképviseleti
rendszerének megformálása.
1. A válságfolyamatok megállítása:
A mezőgazdaság helyzetének javítása érdekében hozott kormányzati
intézkedések - így többek között a zöldhitel-keret és a
kamatpreferencia - nem elégségesek. Hatásuk a mezőgazdasági termelés
hétköznapjaiban nem érezhető. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a
kormány az állami gazdaságok országos értekezletén és a szövetkezeti
konferencián felvetett égető problémákat a mai napig válasz nélkül
hagyta. Aggasztónak tartjuk, hogy ismereteink szerint a kormány
válságprogramja nem kezeli a mezőgazdaságot.
A kormányzattól az alábbi kérdésekben várunk sürgős megoldást:
- a valós mezőgazdasági piac megteremtése a maximált és a
hatósági árak rendszerének megszüntetésével;
- a mezőgazdasági termelőket cocomlistaként sújtó exportkivételi
lista és külkereskedelmi monopólium megszüntetése, a termelői
érdekeltségű kereskedelmi feltételrendszer szabaddá tétele;
(folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 14:06
|
Vissza »
|
|
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (3. rész) (OS)
|
- a forintleértékelés importterheinek egyensúlyozására az export
többletbevételek visszajuttatása a termelőkhöz;
- a monetáris rendszer - a hitelezés, tartalékolás, a
jövedelemjavító ár-, adó- és támogatási feltételek - radikális
reformja figyelembe véve a mezőgazdasági termelés biológiai
determináltságát, lassúbb pénzforgását és alacsonyabb tőkehozadékát;
- a több mint félezer jelenleg kilátástalan helyzetben lévő
mezőgazdasági szövetkezet és az ott dolgozó parasztság gazdasági,
társadalmi és morális problémáinak megoldása hiteltörlesztésekre és
beruházásokra egyaránt felhasználható egyszeri fejlesztési
támogatással;
- az elmaradt térségek helyzetének soronkívüli felülvizsgálata;
- a mezőgazdasági termelés üzemméretekhez kötött vagy a
tulajdonformán alapuló diszkriminatív adminisztratív szabályozásának
megszüntetése;
- a mezőgazdasági termelők, így különösen a nyugdíjasok és
járadékosok szociális és társadalombiztosítási jogegyenlőségének
orvoslása.
2. Az agrárpolitika megújulása:
A mezőgazdasági termelés népgazdasági fontosságát, az
életszínvonal-politikában és az ellátásban betöltött valós szerepét
figyelembe véve az agrárpolitika teremtse meg a gyakorlatban a
mezőgazdasági termelés feltételrendszerét és fejezze ki a
mezőgazdasági termelők érdekeit.
A mezőgazdasági termelők alapvető érdeke, hogy a lakosság
fizetőképes kereslete és fogyasztási szintje ne csökkenjen a
termelők szolidárisak az egész lakossággal és mindent megtesznek egy
olyan politikai helyzet kialakulásának elkerülésére, amelyben a
fizetőképes kereslet csökkenése, és a növekvő élelmiszerárak miatt a
fogyasztókat szembefordítják a termelőkkel.
Felhívjuk az Országgyűlést - a törvényhozási munkában - az
agrárpolitika súlyának megfelelő kezelésére. Az Országos
Agrárreformkör együtt kíván működni mindazon országgyűlési
képviselőkkel és csoportokkal, akik fontosnak tartják a piaci
viszonyokhoz alkalmazkodó versenyképes agrárgazdaság kialakítását, a
falusi népesség felemelkedését.
Felkérjük a kormányt, hogy most formálódó gazdaságpolitikai
programjában biztosítsa a mezőgazdasági termelés kibontakozását. A
kormányzati program keretében az alábbi kérdésekben várunk
megoldást: (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 14:08
|
Vissza »
|
|
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (4. rész) (OS)
|
- A mezőgazdasági árrendszer liberalizálása, a valós piaci
viszonyok feltételrendszerének megteremtése, az ipari eszközellátás
monopolhelyzetének felszámolása és az ipari termékpiac megteremtése;
- a költségvetés-orientált állami irányítás szemléletbeli
megváltoztatása, a népgazdasági erőforrások (jövedelemközpontosítás
és újraelosztás rendszerének) nyilvánosságra hozatala;
- az állami adminisztráció radikális csökkentése, ide értve az
adatszolgáltatások, hatósági- és egyéb adminisztratív beavatkozások
csökkentését;
- a vertikális integráció gazdasági és jogi akadályainak
megszűntetése;
- az agrárkereskedelem korszerűsítése, a feldolgozási,
értékesítési és külkereskedelmi monopóliumok felszámolása a
közvetlen termelői külgazdasági érdekeltség és közreműködés
feltételrendszerének megteremtése;
- a paraszti jövedelmek rendezése, a szociálpolitikai,
társadalombiztosítási és üdülési jogegyenlőtlenségek felszámolása;
- a vidéki, falusi infrastruktúrális, gazdasági és szociális
elmaradás felszámolása, a vidéki népesség létkörülményeinek az
egyenlő állampolgári jogokon alapuló szintrehozása.
3. Korszerű érdekképviseleti rendszer:
Az agrárreformkör helyi, megyei és országos hálózata fő
célkitűzésének az érdekeinknek megfelelő agrárpolitika kialakítása
mellett a mezőgazdasági termelők valós érdekképviseleti rendszerének
felállítását tekintjük.
A jelenlegi - mezőgazdasági szektornak csak egy részét átfogó -
érdekképviseleti modell felülvizsgálatra és megújításra szorul. Mi
abból indulunk ki, hogy a mezőgazdaság többszektorságára és a
politikai rendszer pluralisztikus felépítésére tekintettel olyan
korszerű érdekképviseleti szervezeti rendszerre van szükség,
amelynek két alappillére egy erős politikai érdekképviselet és egy
erős gazdasági érdekképviselet.
A politikai érdekképviselet főbb alapelvei:
- szektorsemleges alapon fogja össze az egyéni, szövetkezeti és
állami gazdasági termelőket és alkalmazottakat, nyugdíjasokat és
vezetőket;
- egyesületi törvény alapján egyéni tagsággal működjön, helyi
(települési) megyei és országos szinten szerveződjön.
(folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 14:11
|
Vissza »
|
|
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (5. rész) (OS)
|
A gazdasági érdekképviselet főbb alapelvei:
- föderatív alapon tükrözze az agrárágazaton belüli gazdasági
csoportosulásokat (ág, szövetkezet, egyéni termelő);
- tevékenységét területi (megyei szövetségek) és szakmai alapon
(ágazati szövetségek) lássa el;
- támaszkodjon háttérintézményekre (bank, biztosítás,
kereskedelem fejlesztés stb.).
Az Országos Agrárreformkör javasolja, hogy az érdekképviselet
szervezeti megújítására a mezőgazdasági szövetkezeti konferencián
létrehozott bizottság javaslatát az agrárreformkörök vitassák meg és
véleményezzék. Kezdeményezzék az egyéni szövetkezeti és állami
gazdasági termelők közötti egyeztetést abból a célból, hogy 1989.
végén összehívhassuk a mezőgazdasági termelők első kongresszusát.
A mezőgazdasági kamara létrehozását támogatjuk. Elutasítjuk
viszont annak felülről történő szervezését és politikai, gazdasági
érdekképviseleti jellegű felfogását. Mi olyan kamarát támogatunk,
amely elsősorban egy sor eddig állami feladatként végzett szakmai
tevékenység ellátását biztosítja demokratikus garanciák és állami
finanszírozás mellett. Ez a felfogás felel meg az európai kamarai
modellnek és nem a most közkézen forgó tervezet.
Hogyan döntött az alakuló ülés napjaink legsürgetőbb
kérdéseiben?
1. Az Országgyűlés 1989. május 30-ai ülése elé kerülő
földtörvény, szövetkezeti törvény és átalakulási törvény a termelés
számos kérdésben nem teremt garanciát a tulajdon viszonyaiban
rendezett, a piaci viszonyokhoz versenysemlegesen alakalmazkodni
tudó agrárgazdaság kialakításához.
Az Országos Agrárreformkör nyílt fórumon kívánja felvetni
aggályait az Országgyűlés agrárszektorához tartozó képviselők, az
Igazságügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi
Minisztérium képviselői előtt.
Az MSZMP agrárpolitikai tézisei nem adnak választ a
mezőgazdasági termelés jövőjének alapvető kérdéseire.
Az Országos Agrárreformkör javasolja, hogy az MSZMP Központi
Bizottsága májusi ülésén csak a legsürgetőbb agrárpolitikai
kérdésekre adjon választ és hosszú távú agrárpolitikai koncepcióját
a mezőgazdasági termelők széles körének véleménye és állásfoglalása
alapján alakítsa ki, megvárva a mezőgazdasági termelők ez év végén
összeülő első kongresszusát is. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Agrárreformkör állásfoglalása (6. rész) (OS)
|
A kamarai feladatok szakmai tisztázatlansága és a felülről
történt manipulált szervezés súlyos zavarokat okozott a
mezőgazdasági termelők körében, érzelmi alapon megosztottsághoz
vezetett.
Az Országos Agráreformkör javasolja ezért a tagtoborzás
leállítását és egy olyan nyilvános szakértői fórum felállítását,
amelyben egyaránt képviseltetik magukat a MÉM, az Országgyűlés
agrárszektora, a Gazdasági Kamara és az Országgyűlés Agrárreformkör
szakértői. A szervező munka akkor folytatódjon, ha ez a szakértői
bizottság minden lényeges kérdésben egyetértésre jutott.
Az Országos Agrárreformkör támogatja a búzatermelők szolnoki
felhívását. Véleménye szerint a Pest Megyei Teszöv mellett működő
érdekegyeztető testület és az MGV között a megyei összefogás
eredményeként megkötött szerződés alapul és mintául szolgálhat az
országos szintű tárgyalásokhoz is.
A mezőgazdasági termelők egységét kifejezésre juttatva
állásfoglalásunkkal segíteni szeretnénk az érdekképviseleti
szervezet megújulását és erősíteni kívánjuk agrárpolitikai,
érdekvédelmi munkájukat.
Állásfoglalásunkat eljuttatjuk a kormányhoz, kérve azt, hogy
nyilatkozzon szándékait illetően a sürgető, azonnali megoldást
igénylő kérdésekben és a hosszú távú agrárpolitika sorsában
egyaránt.
Tárgyalásaink eredményeiről vagy eredménytelenségéről a
mezőgazdasági termelőket nyilvános fórumokon tájékoztatjuk majd.
(OS)
1989. május 24., szerda 14:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|