|
|
 |
|
 |
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről ((1. rész) (OS)
|
1989. május 23., kedd - A Baloldali Alternatíva Egyesülés
Egyeztető Bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az
úgynevezett átalakulási törvénnyel kapcsolatban nyílt levelet intéz
az Országgyűlés képviselőihez.
Ebben a levélben nemcsak a törvénytervezet bizonyos pontjaival
kapcsolatos fenntartásainak kíván hangot adni, hanem fel kívánja
hívni a képviselők figyelmét arra, hogy ez a törvény - mivel az
országban uralkodó tulajdonviszonyokat alapvetően érinti -
kitüntetett szereppel bír a napjainkban a Ház elé kerülő törvények
sorában. Ennek ellenére tárgyalását nem előzte meg társadalmi vita,
nem nyilváníthattak véleményt róla azok, akiknek sorsát alapvetően
befolyásolja. Előkészítése anélkül folyt, hogy a tervezetbe a
legutóbbi ideig bárki betekintést nyert volna. Ezért a Baloldali
Alternatíva Egyesülés Egyeztető Bizottsága felhívja a képviselőket
arra, hogy a következő parlamenti ülésszak napirendjéről vegyék le a
tervezet vitáját, kötelezzék a kormányt új tervezet elkészítésére,
azt bocsássák széles körű társadalmi vitára, s csak ezután kerüljön
ismét a képviselők elé.
x x x
Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz
A következő parlamenti ülésszakon kerül Önök elé az átalakulási
törvény tervezete. Ennek - jelenlegi formában történő - elfogadása
és végrehajtása visszafordíthatatlan következményekkel jár. Ennek
ellenére a tervezet nem került társadalmi vitára, sőt, még az
érdeklődő szakmabeli közgazdászok, jogászok stb. sem ismerhették
meg.
A kormányzat az utóbbi években gyakran élt - a politikai
zsarolás határát súroló - ,,sokkoló sürgetés,, eszközeivel, amikor
kényes döntéseket akart keresztülerőszakolni az országgyűlésen.
Számos képviselő bánja már egyik-másik korábbi szavazatát némely
ügyben. Most alapkérdésről van szó, a tulajdonosi jogosítványok
újraelosztásáról
Ha a törvénytervezetet elfogadják, az ország
elesik attól a lehetőségtől, hogy a dolgozók, állampolgárok
közvetlen tulajdonosi érdekeltsége új erőforrásokat szabadítson fel.
(folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (2. rész) (OS)
|
Úgy véljük, nem szabad arról megfeledkezni, hogy a dolgozók
lényegesen többet tehetnek a gazdasági hatékonyság növelése
érdekében, ha azt szabad akaratukból, önszerveződéssel tehetik, mint
bármilyen kölső - állami vagy tőkés, hierarchikus - kényszer
hatására. A dolgozói kollektívák munkára kényszerítése akaratuk,
együttműködési készségük nélkül - ezt tapasztalhattuk eddig is - jó
hatékonysággal nem megoldható, és nem kívánatos. Ehelyett olyan
gazdasági törvényhozásra van szükség, amely segíti, serkenti a
dolgozói önszerveződést, és erre az önigazgatói-önkormányzati formák
a legalkalmasabbak.
A jelenlegi névleges dolgozói önkormányzati jogosítványokat és
lehetőségeket az egyre nehezebb gazdasági helyzetben nem korlátozni
és felszámolni kell - miként az átalakulási törvénytervezet akarja
-, hanem ténylegessé tenni, kiterjeszteni. Kérjük mérlegelje: Ön,
mint törvényhozó, hozzá akar-e járulni ahhoz, hogy választóinak
eddigi állami alávetettségét most tőketulajdonosi és állami kettős
alávetettsség váltsa fel, avagy ellenkezőleg, azt akarja, hogy a
dolgozók, állampolgárok közvetlenül, maguk rendelkezhessenek
termelési feltételeikkel, a hatékonyságot érvényesülni engedő
gazdasági szabályozás révén? Csorbítani vagy növelni kívánja a
dolgozók gazdasági jogait? Mert végeredményben erről fog dönteni egy
,,látszólag,, technikai jellegű átalakulási törvény kapcsán.
A tervezet néhány olyan vonására hívjuk fel a figyelmet, ami azt
- jelenlegi formájában - teljesen elfogadhatatlanná teszi:
1. Az átalakulási törvénytervezet a tulajdonosi jogok olyan
átrendeződését célozza meg, amely érvényes alkotmányos előírásokba
ütközik. Minden jogalapot nélkülöz egy olyan megoldás, amely egy
készülőben levő, vitatott alkotmánykoncepciót feltételez
kiindulópontként.
2. A részvényesített állami vállalati vagyon jelentős hányadát
állami vagyonkezelő szervezet (ÁVSZ) kapná. Mivel ennek
létrehozásáról később külön törvény intézkedne (15. paragrafus),
ezért elfogadhatatlan ez a ,,megelőlegezett bizalom,, egy
tartalmában és szervezeti-személyi felépítésében nem ismert
intézmény iránt. Különösen az ad okot aggodalomra, hogy az ÁVSZ
,,vezérkarában,, ugyanazok az emberek bukkannának esetleg fel, akik
az elmúlt harminc évben elrontották az ország gazdasági ügyeit. A
résztulajdon - mind ÁVSZ, mind magánformában - törvényesítené
kiváltságaikat? (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:19
|
Vissza »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (3. rész) (OS)
|
3. A tervezet számos pontban úgy hivatkozik a vállalatra, hogy
nem mondja meg pontosan, kit (mit) ért alatta (például 16.
paragrafus (1) bekezdés). Általános elvként le kellene szögezni, és
a konkrét szabályozásban érvényesíteni, hogy a tulajdonosi
formaváltás nagy horderejű kérdésében minden irányítási forma
esetében (államigazgatási, vállalati tanácsi,,
közgyűléses-küldöttgyűléses) a dolgozói kollektíva egészét illesse a
végső döntési jog.
4. A törvénytervezet ,,magja,, , központi gondolata - bárhogy is
kerülgetjük - a kollektív tulajdonformák szétverése, felszámolása.
Alapvetően ezért elfogadhatatlan. Ez olyan szemléleti és
irányultságbeli jellemzője a javaslatnak, amely miatt a tervezet a
jelenlegi felépítésében, kereteiben nem javítható.
5. A szövetkezetek átalakulásáról szóló paragrafusok - logikusan
- hasonló szelleműek. Túl erős jogokat ad átalakuláskor a
vezetőségnek a tagsággal szemben (például 36. paragrafus (3)
bekezdés, 37. paragrafus (3) bekezdés stb.). A szakcsoportokat
felmorzsolja. A szövetkezetté alakulást nehezíti.
6. A tervezet másodrangú kérdésekben kínál (A) és (B) variánst,
a lényegesekben viszont nem. A törvényhozók elé az alapkérdésben
kell alternatív javaslatot tenni: önkormányzati tulajdon vagy
tőketulajdonosi szervezet dominanciája legyen?
Javasolatunk az előzőek alapján a következő:
A képviselők a törvénytervezetet vegyék le az ülés
napirendjéről. Helyette olyan szellemiségű törvény kidolgozására
fogadjanak el alapelveket, amely:
a/ - nem felszámolja, hanem megerősíti, bővíti a kollektív
tulajdonosi jogosítványokat és korlátozza a nemzeti vagyon
kiárusítását;
b/ - az átalakulási lehetőségeket nem ,,egyirányú utcaként,,
konstruálja meg, hanem egyenlő feltételt biztosít a szövetkezeti
vagy közösségi (például kommunális) tulajdonformákba való átmenetre
is;
c/ - az átalakulást minden esetben a dolgozói kollektíva
minősített többségi döntésére bízza; (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 17:21
|
Vissza »
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés állásfoglalása és nyílt levele az átalakulási törvényről (4. rész) (OS)
|
d/ - az állami tulajdon jelenlegi formáinak átalakítására
szükség van, ez ugyanis nem volt valódi közösségi tulajdon. Olyan
megoldásokra kell azonban törekedni, amely nem a dolgozókat veti alá
egy külföldi-belföldi állami-tőkés-menedzser uralomnak, hanem a
dolgozók ellenőrzése alá helyezi amazokat. Ez lehet a modernizáció
tényleges útja.
Eredményes munkát, felelős döntést kíván és kér a
Baloldali Alternatíva Egyesülés
Egyeztető Bizottsága
(OS)
1989. május 23., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|