|
|
 |
|
 |
Az "emberkereskedelemről"
|
--------------------------
München, 1989. szeptember 11. (SZER, Világhíradó) - A nyugati
rádióállomások Európában ma vezető helyen hozták azt a hírt, hogy a
magyar kormány engedélyezte többezer keletnémet kiutazását a Német
Szövetségi Köztársaságba. Kelet-Berlin durván és sértően reagált a
budapesti döntésre, amelyre a kormány elkötelezte magát a helsinki
záróközlemények és a genfi menekültügyi megállapodás aláírásával. -
Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját:
- A hivatalos kelet-berlini magatartás a menekültek kérdésében
nemzetközi jogot sért, mert ellentétben áll olyan nemzetközi
egyezményekkel, amelyeket Kelet-Németország is aláírt. E szerződések
érvényességét nem bírálhatják felül olyan kétoldalú megállapodások,
mint amilyen például 1969-ben jött létre Magyarország és
Kelet-Németország között a harmadik országba, engedély nélkül
távozni szándékozók visszatoloncolásáról.
Az sem meglepő, hanem inkább rendszerspecifikus fejlemény, hogy
a kelet-berlini jogsértő magatartás erőteljes szemforgatással
párosul, a magyar kormány ugyanis több ízben leszögezte, hogy a
keletnémet menekültek kérdését a két Németországnak kell megoldania.
Miután ez nem következett be, s aligha Bonn hajthatatlansága miatt,
Budapest felnyitotta a sorompót a Nyugatra vágyó keletnémetek előtt.
Alaptalan tehát a hivatalos keletnémet hírügynökség állítása,
miszerint az NDK-sok - úgymond - meglepetésszerűen távoztak
Magyarországról.
A Honecker-rezsim saját tétlenségéért nem háríthatja a
felelősséget a magyar kormányra. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK emberkereskedelemről - 1. folyt.
|
Mindaddig, amíg változatlan feltételek mellett kiengedik
Magyarországra a keletnémet állampolgárokat, nehéz szabadulni attól
a gyanútól, hogy Kelet-Berlin alkalmasint nem bánja, ha az
elégedetlenek közül sokan nem térnek vissza hazájukba. Ám a
szemforgatás tényállása ebben még nem is merül ki. Az ADN
hírügynökség azon vádja, hogy a magyar intézkedés nem más, mint
szervezett emberkereskedelem, könnyen a visszájára sülhet el:
ráirányíthatja a figyelmet a keletnémet gyakorlatra. Nyugatnémet
becslések szerint ugyanis 1961 augusztusa - tehát a berlini fal
felépítése óta - Bonn kereken 30 ezer politikai foglyot váltott ki
keletnémet börtönökből, fejenként 20.000-100.000 márkáért.
Köztudott, hogy ezeknek a foglyoknak döntő többsége még a keletnémet
törvények értelmében is ártatlan volt. A rezsim potenciális
devizaforrásnak tekintette őket.
Ennyit az emberkereskedelemről. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|