Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 18.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Az SZDSZ első közgyűlése

"- Mit vár Mécs Imre az ügyvivő testület tagja a holnap kezdődő közgyűléstől? - Nagyon fontos, hogy már most az első tanácskozás idején a társadalom megismerhesse a mi programtervezetünket, hiszen lényegében ez az első független, önálló, összefüggő, a társadalom minden problémájára kiterjedő programtervezet, ami elkészült. Ezért meghívtunk egy csomó újságírót, külképviseleteknek a munkatársait, a többi társadalmi szervezet, nemcsak a függetlenektől, hanem az MSZMP-től, másoktól is, azonkívül, ha lesz hely a Corvin moziban, amelynek körülbelül ezeregyszáz fős a befogadóképessége, akkor az érdeklődőket, a vitázókat is be fogjuk engedni, természetesen nekik nem lesz szavazati joguk."

Az idei március 15-e

München, 1989. március 18. (SZER, Világhíradó) - Csodálatos volt,
jelentette szerdán Budapestről rádiónk kiküldött tudósítója Kasza
László. Szavait igazolták a március 15-i ünneplésről készült
nyugati tévériportok is, volt méltóságteljes fegyelmezett
örvendezés, voltak visszafojthatatlan könnyek is, hogy ezt is
megértük legalábbis Magyarországon.
    
    Hallgassák meg Hajnal László Gábor írását, amelyet műsorunk
befejezéséül stúdiónkban felolvasunk.
    
    A zsarnokok mindig féltek a tavasztól a kikelet hónapjától
márciustól különösen. Metternich is jól emlékezett arra, hogy 1815-
ben mikor indult el hívei szűk csoportjával az Elba Szigetéről
Napóleon és valami ilyesfélére gondolt 1848-ban is. Az éltető erők
ideje jön a tél után, a fagy dermesztette fákba, földbe, emberi
testekbe friss vér tódul, repülésre próbálgatják szárnyaidat a
madarak és még a közönyös polgárnak is eszébe jut a költő intelme:
él magyar, áll Buda még.
    
    Az idei ünnep nem hasonlítható bármelyik eddigihez. Túlzás nélkül
nevezhetjük mérföldkőnek, mert a kossuthi intelem most öltött
először tömegméretekben is kinyilatkoztatott formát, a nemzet jogos
határozottságában a mennydörgés lakozik. A tudósítások
megemlítették, hogy felvonulók között Erdélyből áttelepültek is
voltak. A szónokok közül is akadt egynéhány aki kimondta, március
valamennyi magyar ünnepe. Most ne firtassuk, hogy a kommunisták
éppen a jeles 1848-as Szabadságharc kitörésének 100 esztendős
jubileumának évében vették el a néptől azt a lehetőséget. A világ
proletárjait egy csapatba hívogató párt magyarországi helytartói
négy évtizeden át tűrték, hogy a kisebbségi létbe kényszerítettek
nyelvét, kultúráját sorvasszák, nemzetiségi hovatartozásuk miatt
hátrányok sorozatát szenvedjék. De nem csak tűrték, támogatták is
hallgatásukkal az elnyomást. Belügyként kezelték az ősrégi magyar
oktatási intézmények átkeresztelését, fölszámolását, az
öngyilkosságukkal tiltakozók sem kaptak felkiáltójellé egyenesített
sírköveket kopjafákat - és most, az idei március úgymond hivatalos
ünneplésén szégyenkezés nélkül feszítettek az múzeumi lépcsőn a
tegnap még nacionalizmust, sovinizmust emlegetők.
    
    Odaálltak a hirtelenjében hatalmassá hizlalt kokárda alá és
rezzenéstelen arccal hallgatták az elvtársi mondatokat, amelyek
negyedének követeléséért is bitóra küldték 1956 forradalmárait.
    
    Hát nem különös, hogy a Kossuth vagy koronás címeres zászlókkal
felvonulóknak eljuttatták üzenetüket a lengyelek, az ukránok és a
nemzet fogalmát pontosan értő más népek képviselői is. De a
kommunista országok hivatalos kormányai igen szűkmarkúan
táviratozgattak, noha például a román historikusok jól tudják, hogy
Nicolae Balcescu és a havasok királya Avranjanku komolyan keresték
a kézfogás lehetőségeit. Ne feledjük, hogy az 1849-es tavaszi
hadjáratok máig emlékezetes helyszíne Erdély volt. És Petőfi is
megénekelte egyik versében: "Nem mondom én előre székelyek, előre
mennek úgyis hős fiúk, ottan kíván harcolni mindegyik, hol a csata
legrémesebben zúg, csak nem fajult el még a székely vér, minden kis
cseppje drága gyöngyöt ér."
Valóban igaz, hogy március a népek tavasza lehet, hiszen az idei
megint bizseregtető, mert nem csak idegen emberek, de évszakok is
összeölelkeztek a mámoros ünnepen. A tavasz és az ősz mindig hozhat
meglepetéseket ajánlatos komolyan venni a márciusokat, októbereket
és elgondolkodni a furcsa tényen, hogy a Romániába hazánkba
települő magyarok talán életükben először énekelhették hangosan
ezen a napon "Gábor Áron rézágyúja." És mit érezhettek a kézdi
vásárhelyiek, a kolozsváriak, aradiak, nagyszebeniek, a Szamos,
Küküllő, Maros, Olt partjáról menekülők, hogy nem a vörös
csillaggal ékesített, hanem címer díszítette zászlók is magasba
lendülhettek.
    
    Láttam egy videofilmet. A Kossuth szobor előtti tömegben középkorú
katonatiszt állt egyenruhában és hajadonfővel sapkáját hóna alá
szorítva sírt. De nem szégyenkezett e miatt, nem takargatta a
kikívánkozó könnyeket, mint ahogy szemük sarkát szaporán törölgető
öregek sem. A tehetséges operatőr a tegnap még hihetetlent
dokumentálta, az 1956 októbere óta nem látott mámort. Tényleg
valamennyi magyar ünnepe volt, lehetett ismét ez a nap. A sok
ezernyi menekült is azt érezhette több millió honfitársával, hogy
mit jelent önként emlékezni és félelem nélkül azokhoz csatlakozni,
akikhez tartozni akarnak.
    
    Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg és amikor Budapesten a
Nemzeti Múzeum előcsarnokában felravatalozták, a bécsi kormány
megtiltotta tisztjeinek a gyászmenetben való részvételt. De az
érzelmeknek nem lehetett parancsolni.
    
    Polgári öltözékben keveredtek el a nép között hiszen a
becsületesebbjei akkor is tudták, hogy hol a helyük. +++
    


1989. március 18., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

"A jelenleg elhangzott műsorban Pécsi Ildikót láttam, amelyben nagymama, vagyis a leendő nagymama szerepéről énekelt. Szeretném neki elmondani, ha át tudják adni, én nagymama vagyok 43 évesen, nagyon boldog nagymama, és kivánom neki, hogy a közeljövőben neki is sikerüljön ugyanolyan boldognak lenni. A férjem fél éve veszítettem el, egyedül maradtam, egy kicsi leány unokám van Julcsinak hívják és boldog és igazán ugyanúgy ahogy ő kívánja, ugyanolyan boldogsággal, ugyanolyan szépséggel teli életet kívánok neki és sose kivánom azt, hogy maradjon úgy egyedül, ahogy 25 évi házasság után maradtam én egyedül."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD