|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ első közgyűlése
"- Mit vár Mécs Imre az ügyvivő testület tagja a holnap kezdődő
közgyűléstől?
- Nagyon fontos, hogy már most az első tanácskozás idején a
társadalom megismerhesse a mi programtervezetünket, hiszen
lényegében ez az első független, önálló, összefüggő, a társadalom
minden problémájára kiterjedő programtervezet, ami elkészült. Ezért
meghívtunk egy csomó újságírót, külképviseleteknek a munkatársait,
a többi társadalmi szervezet, nemcsak a függetlenektől, hanem az
MSZMP-től, másoktól is, azonkívül, ha lesz hely a Corvin moziban,
amelynek körülbelül ezeregyszáz fős a befogadóképessége, akkor az
érdeklődőket, a vitázókat is be fogjuk engedni, természetesen nekik
nem lesz szavazati joguk."
|
|
|
|
|
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - Jassó Mihály, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság budapesti illetőségű tagjai, s meghívottként jelen volt a fővárosi értelmiség több képviselője. A munkába bekapcsolódott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.
A testület elsőként áttekintette az elmúlt év gazdálkodásának fővárosi tapasztalatait, s az esztendő várospolitikai feladatait. Katona Béla titkár fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, amely kiemeli: 1988 gazdálkodási eredményei lehetővé teszik 1989-ben a kibontakozást jobban elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalát. A tájékoztató a továbbiakban megállapítja: Budapest lakosságának közérzetét rontja, hogy egyre inkább érzékeli a főváros fejlődésének lassulását, az intézményekben sűrűsödő problémákat. A fővárosi lakosság jelentős részének életkörülményei kedvezőtlenül alakultak az elmúlt évben. A gazdasági és társadalmi mozgások nyomán polarizálódott a jövedelem- és a vagyonelosztás, felerősödtek az egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbségei, s az ebből származó feszültségek. Nem sikerült javítani a társadalmi minimum szintje alatt élő, 500-600 ezerre tehető budapesti ember életfeltételein. Mindennek következményeként egyes rétegek körében a tűréshatáron lévő életszínvonal csökkenése, az elhelyezkedés nehezebbé válása, a fővárosi intézményekben tapasztalható, csökkenő színvonalú ellátás együttesen okozta, hogy a lakosság hangulata tovább romlott, bizalma fogy. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
Katona Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az idei áremelések miatt izzó hangulat alakult ki a fővárosban is. A párt feladata, hogy támogassa a kormányt álláspontjának határozott megvalósításában, de folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kormány betartja-e ígéreteit, s amennyiben nem, a testület emelje fel szavát. A gazdaságélénkítő programmal kapcsolatban szólt arról az elképzelésről is, amely szerint több külföldi magánvállalkozói tőkét kell bevonni az egyes szolgáltatásokba és a kereskedelembe. Ennek gazdasági következményei egyértelműen hasznosak, számolni kell azonban a politikai ellenállással. Az 1989. évi várospolitikai koncepcióra áttérve felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei gazdasági lehetőségek az előző évinél is szigorúbbak lesznek, az eszközök növekvő részét kell az üzemeltetésre fordítani. A prioritások között sorolta a kommunális ellátás elfogadható színvonalának megteremtését, a szociális segélyek reálértékének megőrzését, a lakáshelyzet javítását, az egészségügyi gép- és műszerbeszerzés, valamint a szociális otthoni fejlesztések feltételeinek biztosítását. A tömegközlekedés helyzetével kapcsolatban tájékoztatta a testületet: márciustól szeptemberig várhatóan újabb intézményeknél vezetik be a lépcsőzetes munkakezdést, megszüntetik a párhuzamos járatokat, s csúcsidőn kívül csökkentik bizonyos közlekedési eszközök gyakoriságát. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a tömegközlekedés átalakítása - különösen az áremelések fényében - politikai tényezővé válhat. Kérte a pártbizottság tagjait, segítsék a lakosság folyamatos tájékoztatását a feszültségek csökkentése érdekében. A továbbiakban utalt arra, hogy a VII. ötéves terv használhatatlannak bizonyult a várospolitika gyakorlatában, ezért még a választások előtt új várospolitikai koncepciót kell kialakítania a pártbizottságnak. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
A vitában elhangzott: tisztességtelen a fővárosi közlekedési tarifák emelése, ezt pótadó kivetéseként értékelték, hiszen megfelelő támogatás hiányában a BKV gépparkja műszakilag erősen romlik. A főváros lakóinak politikai hangulatát negatívan befolyásoló tényezők között sorolták fel a stabil szabályozórendszer hiányát, s azt, hogy a munkanélküliséggel egyidejűleg több helyen külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak. Felhívták a figyelmet a reprivatizálás veszélyeire a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ebben a kérdésben konkrét állásfoglalást sürgettek. Felvetődött: a fővárosi vállalatok jelentős része nem tudja a jelenlegi gazdasági szabályozók között megvalósítani az erre az évre meghatározott 5 százalékos bérfejlesztést. A vita összegzéseként Katona Béla leszögezte: az ország lakosságának bizalmát az erősíti, ha a gazdaságpolitika látható eredményt produkál. Ez ma a politikai továbblépésnek is feltételévé vált. A testület ülésén ezt követően Barabás János titkár fűzött szóbeli kiegészítést a párt és az értelmiség viszonyát elemző előterjesztéshez. Utalt arra, hogy széles körű konzultáció előzte meg a téma napirendre tűzését: különböző oktatási intézményi, minisztériumi, tanácsi apparátusi pártszervezetek tagjaival, a társadalomtudományban, a művészeti életben, a műszaki, a közgazdasági területen dolgozó értelmiségiekkel, illetve több új formáció képviselőivel folytattak véleménycserét az előkészítő munka során: több mint 250-en mondtak véleményt az előterjesztésről. A konzultációkon felvetődött: mennyire időszerű ma e kérdéssel foglalkozni, hiszen a párt az értelmiség túlnyomó többségét már nem tudhatja maga mögött. Többen úgy vélekedtek: az értelmiség közül sokan várakozó álláspontra helyezkedtek. Más vélemények szerint az MSZMP elkésett, 5-10 évvel ezelőtt kellett volna az értelmiség különböző csoportjaihoz fordulni. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (4. rész)
|
Sokan nem az MSZMP-ben látják a változás, a fordulat lehetőségét. Ugyanakkor igény van a párt eddigi értelmiségi politikájának kritikai elemzésére, az értelmiség rétegződéséről kialakítandó kép felrajzolására, világos értékrend megfogalmazására. Jó néhány beszélgetésen elhangzott: a budapesti pártbizottságnak is tisztáznia kell saját pozícióit a szemléleti változás megindítása érdekében a fővárosi pártszervezetekben. A tudást, az igényes minőségi munkát, az innovációt fel kell értékelni, s emiatt is fontossá válik e réteg. A viták megerősítették azt a tapasztalatot, hogy az értelmiség nem homogén társadalmi csoport, ezért a párt viszonya, együttműködése, konkrét állásfoglalásai is differenciáltak, teljesítmény- és minőségcentrikusak. Általánosítható tapasztalatként hangsúlyozta Barabás János, hogy szembe kell nézni a korábbi értelmiségpolitikai elvvel és gyakorlattal; el kell ismerni a múltból az értéket, de világosan el kell határolódni az elvetendőtől és a meghaladottól. Többen úgy vélekedtek a konzultációkon, hogy az értelmiség rossz közérzetének oka a tudás évtizedek óta tartó társadalmi leértékelődése, a különböző szakértelmiségi csoportok kezdeményezéseinek, javaslatainak többszörös semmibe vétele fontos döntéseknél, sokszor szubjektív politikai indíttatású beavatkozások sokasága a szellemi munka folyamatába, a szellemi élet eseményeibe, a társadalom szellemi szféráját, kulturális állapotát, folyamatait, fejlődését érintő operatív döntések közötti ellentétek. Ide sorolták az emberi tényező szerepének leértékelődését, az értelmiségi életmód ellehetetlenülését, a fiatal értelmiség speciális problémáját, valamint azt a tényt, hogy az értelmiség különböző csoportjai nem érzik, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Jól jelzi a romló közérzetet, hogy a különböző alternatív szerveződések tagságának bázisa jelentős részben értelmiségi. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a szakértelmiségi csoportok elitje ma még nincs ott ezekben a szerveződésekben. A napirend feletti vitában felszólaló Berecz János felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív szemlélet alapján kezeli a párt, ugyanakkor ettől a rétegtől várja az új értékrend kialakítását, a társadalmi élet minden területén szükséges megújuláshoz az alkotó, és minél nagyobb arányú hozzájárulást. Ezt a szemlélet el kell vetni - hangsúlyozta. A továbbiakban szólt arról, hogy ha a szellemi élet korlátok közé szorul és nem bontakozhat ki, a tudományos következtetésekkel a politikai vezetés nem számol, akkor a jövővel találja magát szemben. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába. Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a nemzet sorsának intézésébe. Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását, hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni, olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában, hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált, jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a másikra. Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (6. rész)
|
A 80-as években bekövetkezett a fordulat, amikor az értelmiség kiáramoltatta szellemi értékeit, s az az úgynevezett ellenzéki nézetrendszeren át jelent meg. Nagyon sokat szegényedett a párt ezáltal - húzta alá -, mert nem volt ereje, türelme, hogy az autonóm törekvések, nézetek a párton belül vívják meg saját harcukat, s vérezzenek el, vagy váljanak uralkodó nézetekké. Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban platformszabadság, s türelmetlenség mutatkozik minden más véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a platform- és a véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség intézményeit előre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi mechanizmusok és működnek a régi reflexek. Úgy ítélte meg: a budapesti pártbizottság állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a testület, mert döntően és meghatározóan a főváros játszik szerepet ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak e demokratikus formáknak, a demokrácia érvényesítésének élén. A párt legyen az értelmiségé is, a tudás, és annak érvényesülése érdekében - hangsúlyozta befejezésül a KB titkára. A több mint öt órás vitában szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta: rendkívül időszerű volt a téma napirendre tűzése, hiszen az országos helyzet alakulásában meghatározó a főváros hangulata, értelmiségének közérzete, állapota, s ilyen meghatározó kell legyen e réteg szerepe, feladata a társadalmi fejlődés további alakításában, a párt megújulásának folyamataiban is. A párt és az értelmiség együttmunkálkodásának politikai tartalmáról elhangzott: az értelmiségtől többet kell várni az értékrendszer megalkotásában, a követendő közszereplési mintában. A párt megújulása értelmiségi jellegű részvételt igényel a politizálásban, az elmélet alakításában, a kérdések megválaszolásában. A felszólalók között véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy az értelmiség vagy a társadalom pangásáról kell-e beszélni. Felhívták a figyelmet, hogy történelmi optika alatt kell megítélni az MSZMP értelmiségpolitikáját. E réteg nagy tömbjei ugyanis megélték a diplomák inflálódásának folyamatát, valamint a deklasszálódást. Megfogalmazódott, hogy az MSZMP térvesztése az értelmiség körében érzékeny veszteség, s a pártnak alapvető érdeke ezen változtatni. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (7. rész)
|
Úgy foglaltak állást, hogy az értelmiségi politika újragondolásakor szükség lesz a kedvezőtlen helyzet okainak mélyebb feltárására, de erre ma e testület nem vállalkozhat. Javaslatként hangzott el, hogy kiemelkedő jelentősége miatt új oktatáspolitikai koncepciót kell kidolgozni - ez szerepel a Központi Bizottság programjában is -, valamint az is, hogy a pártbizottság deklarálja: olyan bérreformot támogat, amely a jövőben a teljesítmény alapján biztosítja az értékes szellemi tevékenység megbecsülését. Szükségesnek ítélték, hogy a pártnak legyen határozott álláspontja, az országot foglalkoztató minden fontos kérdésben. Nagy hangsúlyt kapott a vitában az a gondolat, hogy a párt megújulása, a hatalomgyakorlás feletti társadalmi kontroll intézményi létrehozása nélkül az értelmiségpolitikai teendők nem szervezhetők meg. (MTI)
1989. február 6., hétfő 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"A jelenleg elhangzott műsorban Pécsi Ildikót láttam, amelyben nagymama, vagyis a leendő nagymama szerepéről énekelt. Szeretném neki elmondani, ha át tudják adni, én nagymama vagyok 43 évesen, nagyon boldog nagymama, és kivánom neki, hogy a közeljövőben neki is sikerüljön ugyanolyan boldognak lenni. A férjem fél éve veszítettem el, egyedül maradtam, egy kicsi leány unokám van Julcsinak hívják és boldog és igazán ugyanúgy ahogy ő kívánja, ugyanolyan boldogsággal, ugyanolyan szépséggel teli életet kívánok neki és sose kivánom azt, hogy maradjon úgy egyedül, ahogy 25 évi házasság után maradtam én egyedül."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|