|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ első közgyűlése
"- Mit vár Mécs Imre az ügyvivő testület tagja a holnap kezdődő
közgyűléstől?
- Nagyon fontos, hogy már most az első tanácskozás idején a
társadalom megismerhesse a mi programtervezetünket, hiszen
lényegében ez az első független, önálló, összefüggő, a társadalom
minden problémájára kiterjedő programtervezet, ami elkészült. Ezért
meghívtunk egy csomó újságírót, külképviseleteknek a munkatársait,
a többi társadalmi szervezet, nemcsak a függetlenektől, hanem az
MSZMP-től, másoktól is, azonkívül, ha lesz hely a Corvin moziban,
amelynek körülbelül ezeregyszáz fős a befogadóképessége, akkor az
érdeklődőket, a vitázókat is be fogjuk engedni, természetesen nekik
nem lesz szavazati joguk."
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Sándor a választásról
|
----------------------------
London, 1990. március 26. (BBC, Késő esti panoráma) - Budapesten tartózkodik Siklós István munkatársunk. Ő készítette a következő interjút:
- A Magyar Demokrata Fórum jelentős győzelmet aratott a magyarországi választáson. Csoóri Sándort kérdezem, aki alapító tagja a Demokrata Fórumnak, hogy mi a reakciója, az első azonnali reakciója erre a győzelemre?
- Én a hagyományos és babonás magyarok közé tartozom, akik csak egy szituáciában, csak abban a helyzetben tudnak örülni, amikor már van is alapjuk. Szóval semmiféle szivárványos elképzelést nem szeretek. Ha már túl vagyok rajta, akkor tudok örülni. Most izgalom van bennem. 30 esztendő küzdelme van e mögött, és én azt gondolom, hogy egy népet ekkora veremből, egy országos veremből kihozni egy ilyen népszavazással - akármilyen eredményt jelent is - óriási dolog. Elmondhatom, hogy megérte. Megérte ez a 30 esztendő, megérték az álmatlan éjszakák, sokszor a meg nem írt könyvek is, mert mi a testünkkel politiziáltunk, nem mindig az írásunkkal, mert az írásainkat cenezúrázták. A szánkat nem tudták és talán ennek ez is az eredményye.
- A Demokrata Fórum választási győzelmét beárnyékolja bizonyos értelemben az, ami ma Romániában történik. Miként látja a romániai helyzetet, a romániai magyarság helyzetét?
- Egyre félelmetesebb, főként Erdélyben. De a tüntetések folytatódnak és egyre több személyt fenyegetnek meg, magyarok leveszik a lakásukról a névtábláikat, mert az árulkodó. Szinte emberek után is vadásznak már a városban. Aztán hallgatóznak a járókelők között, hogy magyarul beszélnek-e, és akkor kikezdenek velük. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 1. folyt.
|
- Szinte kezd elterjedni egész Erdélyben. De a legszomorúbb, a leglehangolóbb az, hogy a román hírközlő szervek szítják a lakosság indulatait, bőszítik őket. Olyan módon tájékoztatják félre a lakosságot, ahogyan szinte Ceausescu idejében félretájékoztatták. Most más előjellel természetesen mindenért a magyarságot okolják.
Ma reggel egy ortodox pap véleményét hallottam - meg is hatódtam tőle -, mert ő mondta, hogy nem igazak azok a híresztelések, amiket a román kormány elhint és szétsugároz az országban. Mert odaát, amelyiknek ő a papja, ott nem halt meg senki sem, a magyarok nem bántottak senkit, tehát ő maga cáfolta meg. Feszült, fojtott, drámai a helyzet Romániában. Pedig ha az ember elgondolja - történelmi méretekben gondolja el -, hogy mi is történt ebben a században. A magyarságnak Trianont kellett elviselnie. A románságnak most csak a demokráciát kellene elviselnie.
Ég és föld a kettő közötti különbség, mert Trianont a békeszerződéssel ráerőltették egy térségre, így a magyar kisebbségre is. Most a demokráciát kellene elviselniük a románoknak. Abban a pillanatban, hogyha ezt elviselnék, ez a helyzet nem adódhatott volna elő.
- Tehát Csoóri Sándor úgy látja, hogy van megoldás az esetben, hogyha az emberi jogokat betartják Romániában. Tehát az ideiglenes kormány érvényt szerez ennek?
- Az emberi jogokat és intézményes jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek, mert a Nyugat mindig abba az önhittségbe, és abba a vak tévedésbe esett bele, hogyha az emberi jogokat biztosítják - tehát ha ezt kinyilvánítják -, akkor máris megoldottak a kisebbségi jogok. De ez sosem így van. Mindaddig, amíg nincsenek intézményes jogai, iskolái, egyetemei, bizonyos tulajdona nincs a kisebbségnek, akkor minden elvehető tőle. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 2. folyt.
|
Egy kisebbségnek elveszik a nyelvét, utána elveszik a szülőföldjét - abban a pillanatban kivégezték ezt a kisebbséget. Tehát ennek a veszélye éppen akkor mutatkozik meg, amikor a legnagyobb remény felkínálkozik történelmileg arra, hogy a magyarság most végre megkapja azokat a jogokat. Úgy tapasztaltam, mindenki, aki onnét Erdélyből, Romániából jön át, határozottan ki akar állni a saját jogaiért. A magyarság amilyen levert volt, amilyen félénk volt, bizonytalan volt - most a félelem mellett is határozott.
- Mi tehát most a teendő Magyarországon? Az, hogy felhívni a nemzetközi közvéleményt a nyugati kormányokat és hatalmakat arra, hogy figyeljék az emberi jogok tiszteletben tartását Romániában, az emberi és a kisebbségi jogokat.
- Tehát, hogyha az elmúlt 30 esztendőben Nyugat nemigen tudta azt, hogy mi itt az igazi valóság Közép-Európában, Kelet-Európában. Az elmúlt két esztendő a csendes forradalmak, és a tragikus, véres forradalmak rádöbbenthették volna az Európa valóságára. Most valóban segíthetnek azzal - semmi mással, csak azzal segíthetne Nyugat - ha igazi, tárgyilagos megfigyelőket küldenének be az országba. Mert azok a tájékoztatási eszközök - ahogyan az előbb mondtam -, azok teljesen meg tudják őrjíteni a tanulatlan, tájékozatlan tömegeket, akiket 30-40 évig elzártak mindentől. Akiket most szabadítanak fel, azokat nem a fegyelmezett tudás fogja irányítani, hanem a vérengző tudat. És ez a veszély óriási ma Romániában, úgyhogy Nyugat mindenképpen azzal tud segíteni, hogyha igazi megfigyelőket, tárgyilagos embereket küld el Romániába és követelik, hogy azok dirigálhassák ki az ottani eseményt. +++
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"A jelenleg elhangzott műsorban Pécsi Ildikót láttam, amelyben nagymama, vagyis a leendő nagymama szerepéről énekelt. Szeretném neki elmondani, ha át tudják adni, én nagymama vagyok 43 évesen, nagyon boldog nagymama, és kivánom neki, hogy a közeljövőben neki is sikerüljön ugyanolyan boldognak lenni. A férjem fél éve veszítettem el, egyedül maradtam, egy kicsi leány unokám van Julcsinak hívják és boldog és igazán ugyanúgy ahogy ő kívánja, ugyanolyan boldogsággal, ugyanolyan szépséggel teli életet kívánok neki és sose kivánom azt, hogy maradjon úgy egyedül, ahogy 25 évi házasság után maradtam én egyedül."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|