|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilvánosság Klub
|
München, 1989. május 3. (SZER, Magyar híradó) - A Nyilvánosság Klub tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Hajnal István Kör is részt vett. Gadó György jelenti Budapestről: - Kutatható-e a történelem? - ezt a kérdést tették fel és erről rendezi most szombaton soron következő vita délelőttjét is a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub. A kérdés időszerű és teljesen nyilvánvaló - mutatott rá Pethő Iván gazdaságtörténész. A történelmi múlt feltárása, valósághű megismertetése a nemzet önismeretének és azonosságtudatának szerves része. Eddig azonban politikai szempontok és korlátozások szabták meg a kutatás lehetőségeit. Tulajdonképpen ma sincs még másképp. A rendezvényen nemcsak a Nyilvánosság Klub és a vele együttműködő független szervezetek képviselői vesznek majd részt, hanem számos olyan személy is, aki - akár kutatóként, akár a másik oldalról - érintett az ügyben. Meghívták Zinner Tibort is, azt a történészt, aki szakmai elnöke a kormányzat által a koncepciós perek felülvizsgálatának előkészítése végett felállított bizottságnak. Zinner azonban nem jön el - amint mondotta: e tisztének átvételekor esküvel fogadott hallgatást. Ami egyébként Zinner személyét illeti, Bácskai Vera a történettudományok doktora a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a történész társadalomnak nincs bizalma iránta, mint az említett bizottság társelnöke iránt. Sőt: a bizottság maga sem érdemes a bizalomra, mivel nem független történészek, hanem pártalkalmazottak képezik a zömét. Összetételéről sem a Tudományos Akadémiát, sem a szakmái intézményeket, sem pedig az ugyancsak érdekelt egyházakat nem kérdezték meg. Mindesetre - hangsúlyozta Bácskai Vera - ajánlatos lesz e bizottság munkájára és e a munka körülményeire addig is odafigyelni, hogy újabb fontos iratok el ne tűnjenek. Az iratállomány ugyanis már eleve igen foghíjas. Zinner Tibor egy ízben maga mondta el, hogy 1959-ben a koncepciós perekkel kapcsolatos iratanyag jelentékeny részét megsemmisítették. Máig sem tudni kik, és kiknek a rendelkezésére. A sajtókonferenciát rendező társadalmi szervezetek nevében Litván György történész, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselője kijelentette: ezzel a bizottsággal nem kívánnak együttműködni. A hatalom ma, amikor már nem térhet ki a közvélemény követelése elől és kénytelen legalább külszín szerint hozzálátni az ártatlanul elítéltek rehabilitációjához, hasonlóképpen jár el, mint annak idején Rákosiék. Tessék-lássék munka, hiányos nyilvánosság, nem hitelképes közreműködők. Pethő Iván felhívta a sajtó megjelent képviselőinek a figyelmét, hogy mindenekelőtt arra a szerepre kell rámutatni, amelyet a kommunista pártvezetés politikai döntései játszottak a koncepciós perek elindításában. Az 1956-os események megítélése sem holmi történész szakbizottságok dolga. A forradalom nem attól forradalom, hogy ma valamiféle bizottság esetleg annak minősíti, hanem attól, hogy a résztvevői, a kortársak forradalomként élték meg, és forradalom gyanánt épült be a nemzet történelmi tudatába. Ebben az összefüggésben, mint e történelem dokumentumai, és mint a nemzeti önismeret tényezője lesz igen érdekes a szombati vita délelőttön ismertetésre kerülő némelyik dokumentum, továbbá az a két kiadvány, amelyet a Századvég című független folyóirat erre a napra időzít. Az Igazság a Nagy Imre-ügyben című kötet első kiadásban már 30 évvel ezelőtt megjelent Nyugaton, és szerzői már akkor cáfolhatatlanul bebizonyították, mennyire hazugok a hatalom úgynevezett érvei. A másik kiadvány a forradalom napjaiban elhangzott rádióadások szövegét gyűjti egybe, és hallatlanul érdekes forrást ad a kutatók, valamint a nagyközönség kezébe. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|