 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Akadémiai napok
|
(Juhász László)
München, 1989. május 1. (SZER, Magyar híradó) - Az Európai
Protestáns Szabad Egyetem akadémiai napjairól tudósít Juhász László
az ausztriai Felsőőrről
- Felsőőr csak az április 4-iki bevásárló invázió alkalmával látott
több magyar rendszámú gépkocsit mint ezekben a napokban. Az
akadémiai napok résztvevőinek ugyanis csaknem a fele hazai magyar
és ugyancsak sokat ingázó, akik reggel átjönnek Magyarországról,
meghallgatják az előadásokat este pedig hazatérnek. Az akadémiai
nem itt a helyszínen hanem Bécsben a belvárosi református
templomban nyitotta meg szombaton délután a szabadegyetem elnöke
Bártfai Gyula. Ott hangzott el az első előadás is. Csoóri
Sándortól, Mi a magyar címen. Az előadó a jelenlegi
válsághelyzetből arra a következtetésre jutott, hogy abból csak
sajátos magyar úton juthat ki a nemzet, a most folyó úgymond
szárazforradalom segítségével. Vasárnap délelőtt a felsőőri
református templomban megtartott istentisztelet után Gyenge Imre
lelkész Felsőőr múltjával ismertette meg a vendégeket.
Kende Péter délutáni előadását: Mi a magyar nyugatról nézve Csoóri
Sándor vezette be. Rámutatott az előadó által szerkesztett Párizsi
magyar fűzetek fontosságára, és kiemelte a nyugati magyar rádiók és
sajtók jelentőségét a magyar változásokban. Ezzel magyarázta, hogy
az elmúlt 15 évben a magyar nép sokkal bölcsebben viselkedett mint
a kormány. Csoóri szerint a tavalyi őrségváltás után várt változás
eddig még nem következett be. Nem az az utódlás ha Kádár után Grósz
jön, hanem ha egy rossz rendszer után jó jön - mondotta Csoóri.
Kende Péter szerint a magyar jelenleg ébredő éppen talpra állni
készülő nemzet. Mint mondotta: ma is forradalom van Magyarországon,
amelynek célja békés eszközökkel a rendszer megváltoztatása.
A magyarságnak ha eljut a demokráciához és a piacgazdálkodáshoz
olyan magyarságképet kell kialakítania, amely harmonikusan bele tud
illeszkedni az európai környezetbe. Ha ez nem sikerül akkor a jövő
magyarságával ugyanolyan problémák lesznek mint a tegnapival. A
talpra álló nemzet nem engedheti meg magának, hogy egy narancshéjon
csússzon el - mondotta Kende.
Vasárnap este Domahidi Miklós nyugati magyar író életművét
Takolczay Lajos irodalomtörténész méltatta. A közönség részlelteket
hallott az író készülő könyvéből a Zsoldos regényből. Szigethi Géza
irodalomtörténész Domahidi 1849-es történelmi regényét elemezve
rámutatott 1849-ben letettük a fegyvert, 1956-ban azonban kiverték
a kezünkből. Tanuljunk meg úgy helytállni, hogy többé ne tudják
kiverni a kezünkből a fegyvert mondotta.
- A mai főelőadás témája Magyarországi változások és a határontúli
kisebbségek. Tamás Gáspár Miklós az erdélyi magyarság helyzetét -
elemző fejtegetését, valamint a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai
magyarság sorsát vizsgáló kiegészítő előadásokat idő hiányában
holnapi, keddi híradóban ismertetjük. +++
1989. május 1., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|