|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A politikai pártokról szóló törvényjavaslat
|
München, 1989. április 19. (SZER, Magyar híradó) - A ma reggeli lapok közölték a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Azokat, akiket ma napközben sikerült megtalálnom a független szervezetek képviselői, illetve a független szakértők közül - nem sokat, hiszen ma tartják a kerekasztal-tárgyalásokat - azok mind megerősítették, hogy a törvény előkészítéséhez nem kérték ki a véleményüket. Ugyanezt hallom Orbán Viktortól, a Fidesz képviselőjétől és jogásztól, akinek a véleményét kérném most a budapesti telefonvonalon a ma megjelent törvényjavaslatról a politikai pártokról. Tehát megerősíti-e Orbán Viktor ezt, hogy úgy készítették elő a mindenkit érintő törvénytervezetet, hogy nem kérdezték meg őket? - Úgy van. Ezt én határozottan meg tudom erősíteni. Az egészen bizonyos, hogy a Fideszt nem keresték meg. Ez azonban nem szokatlan, mert minket nem is igen szoktak. De nincs tudomásom, hogy másokat megkerestek volna erről. Már pedig a kerekasztal, az ellenzéki kerekasztal megalakulása óta divat most már az ellenzéki szervezetek között, hogy igyekeznek tájékoztatni egymást a korábbiaknál sokkal rendszeresebben. Tehát tudnék róla, hogyha ilyenfajta megkeresés más szervezeteket elért volna. Nem történt ilyen előkészítés. - Orbán Viktor, jogász szemmel, első olvasásra mi a benyomás, mi a döntő és első benyomás erről a törvényjavaslatról? - Egyelőre csak első benyomásokat tudok mondani. Itt van a kezemben a Magyar Nemzetnek a mai száma. Amikor először elolvastam a szöveget, akkor először nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. Először azt mondtam, ez egy vicc. Az után pedig azt gondoltam, hogy ez szándékos provokáció. Szóval ez egy gyalázatos törvényjavaslat. Ez a legkevesebb, amit el tudok erről mondani. - Akkor halljuk a részleteket. - Igen. Nézzük sorban. A törvényjavaslat önmagában a szöveg már nagyon rossz és egészen felháborított, de ami a Magyar Nemzet ötödik oldalának a jobb felső sarkában áll és azt a címet viseli, hogy Felhívás a Magyarországon működő társadalmi szervezetekhez, az vérlázító. Itt arról van szó, hogy rövid néhány mondatban arra kérik a független szervezeteket és mindenfajta társadalmi szervezetet, hogy - és ez nem félreértés a dátum - április 29-ig juttassák el az alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárság címére a javaslataikat és hozzászólásaikat. Április 29-ig, és ma április 19-ét írunk. Ez az, amit Magyarországon ma úgy hívnak, hogy társadalmi vita, vagy népakarat. Nekünk 10 napunk, van arra, hogy elkészítsük ennek a törvénytervezetnek a bírálatát és eljuttassuk. És akkor még mindig nem tudjuk, hogy ennek milyen sorsa lenne, ha ezt megtennénk. Ha végignézzük az egész törvényjavaslatot, akkor a következőket tudom mondani. Rögtön először - ez egy szervezeti álláspontja is a Fidesznek - párttörvényre semmifajta szükség nincsen. Önmagában. Önmagában az az ötlet, hogy párttörvényt kell csinálni, a mi véleményünk szerint nem tartható. Ez nemcsak a mi véleményünk, ezt a legjobb magyar alkotmányjogászok is osztják. Az egyetlen lehetőség, vagy egyetlen vitakérdés, ami szabályozásra vár a következendőben, vagy a mostani pártoknak a működését illetően, az a gazdasági kérdések lehetnek. De ehhez nem kell párttörvényt csinálnunk. Azt gondolom, hogy mindenfajta más kérdés, amellyel foglalkozik ez a törvény, úgy, mint alapítás, nyilvántartás, működés, megszűnés, felügyelet és ellenőrzés, ezeknek nem egy párttörvényben van a helyük, hanem különböző más törvényekben kellene, hogy legyen. Így elsősorban az egyesülési törvényben kellett volna szabályozni. De a törvényjavaslat első fejezetének a címe: a Politikai párt alapítása, nyilvántartásba vétele és működése. A következő nagyon jól átlátható cselről van szó. Azt mondja ugyanis a törvényszöveg, vagy javaslatszöveg, hogy az alkotmánybíróság fogja bejegyezni a politikai pártokat. Az alkotmánybíróság azonban nemcsak technikai szempontokat fog a bejegyzéskor elbírálni, hanem tartalmi kérdéseket is megvizsgál. A tartalmi kérdések pedig úgy fogalmazhatók meg a törvény alapján, hogy az alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy az adott politikai párt programja az alkotmánynak és az alkotmányosságnak megfelel-e. Tehát gyakorlatilag itt egy tartalmi analízisről is szó van, nem pedig csak technikai feltételek meglétének a regisztrálásáról. Ez elfogadhatatlan. Teljességgel elfogadhatatlan. Arról az apróságról nem is beszélek, hogy az alkotmánybíróság jelenleg Magyarországon nem létezik. Nincs ilyen szervezet. De az alkotmánybíróságnak a nagyon felgyorsult ütemű felállítási kísérletét úgy értelmezzük, hogy a kommunista párt megpróbálja átmenteni az eddig teljesen illegitim hatalmi pozícióit most már legitim szervezetekbe. Most nyilvánvaló, hogy az alkotmánybírák kijelölésekor, mint minden normális országban, az alkotmánybírák életfogytiglan kapnak lehetőséget az alkotmánybíróságban való működésre, vagyis halálukig lesznek az alkotmánybíróság tagjai, fő szabályként. Ha most az alkotmánybírákat a mostani politikai rendszerek keretein belül választják meg, akkor itt arról van szó, hogy kommunista alkotmánybírákkal lesz tele az alkotmánybíróság. És bár elvileg független lesz, valójában azonban sohasem lesz az, és nem lesz módunk arra, hogy oda valóban liberális szellemű alkotmánybírákat ültessünk. - Mi lenne tehát akkor a független szervezeteknek a teendője, szemben ezzel a törvényjavaslattal, Orbán Viktor? - Én azt gondolom, hogy nekünk most minden erőnket arra kell koncentrálni, hogy megakadályozzuk a kommunista pártnak azt a nagyon átlátszó szándékát, hogy most ezzel a parlamenttel, amely abszolút illegitim, elfogadtasson sarkalatos törvényeket. Tehát most nekünk minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy fontos törvényeket ez az Országgyűlés ne hozzon meg. +++
1989. április 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|