|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Függetlenségi Párt
|
München, 1989. április 3. (SZER, A mai nap) - Budapesten újjáalakuló gyűlést tartott tegnap a Jurta Színházban a Magyar Függetlenségi Párt. - Gadó György tudósítása következik: - A Jurta Színház mintegy kétharmad részben megtelt nézőtere előtt öten ülnek az elnökség asztalánál a színpadon: négy fiatal és egy ötödik, a 65 év körüli Hornyák Tibor, az 1947-ben terrorisztikus módszerekkel felszámolt Magyar Függetlenségi Párt annak idején megválasztott parlamenti képviselője, aki azonban már nem foglalhatta el a helyét az Országgyűlésben. Az elnöki asztalt drapéria gyanánt a régi koronás címerrel ékesített nemzeti színű zászló borítja. Új honfoglalást a keresztény Európában! - hirdeti a plakát a színpad oldalán és egy másik plakáton a bejelentés: "Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt". A most zászlóbontó gyűlését tartó szervezet a jogfolytonosság alapján áll. Magáénak vallja a Sulyok Dezső vezette Szabadságpárt 1946-os, valamint a Pfeifer Zoltán vezette Függetlenségi Párt 1947- es örökségét. A Pfeiffer-féle pártot épp Hornyák Tibor alakította újjá 1956-ban, ezért és az újpesti munkástanácsban játszott szerepéért 12 évet kapott Kádáréktól, amiből hatot le is töltött. A párt e történetét Szendi Lajosné ismerteti röviden, majd Romhányi László, a Jurta Színház vezetője - aki egyben a párt előkészítő bizottságának a tagja - a szervezeti szabályzatát olvassa föl. Lényege: a szervezeti élet demokratikus, évente tartanak majd kongresszust, s ez lesz a tagság akaratának kifejezője és a munka ellenőre. Közben a választmány irányítja a párt tevékenységét, mely 12 tagú elnöki kamarát, az pedig ügyvivő testületet hoz létre. A párt elnöke - ideiglenesen - Hornyák Tibor. A szervezeti szabályzatról most nem nyitnak vitát, nem tartanak szavazást. Ez nyilván az alakuló kongresszus dolga lesz, amire a párttörvény hatályba lépése után kerül majd sor. Most a gyűlés fő eseménye következik: Hornyák Tibor olvassa föl igen lendületesen a terjedelmes programbeszédet. A beszéd hitvallás a demokrácia mellett: a párt mindaddig ellenzékben akar maradni, amíg nem lesz tiszta demokrácia. Ma még mindig diktatúra van, habár leplezett, finomított módszerekkel dolgozik. Ezt a demokráciának álcázott diktatúrát, ezt a demokratúrát növekvő bizalmatlansággal figyeli a társadalom. A Magyar Függetlenségi Párt a függetlenséget az élet minden területén lényegi követelménynek tekinti. Függetlennek kell lennie a nemzetnek és országnak, de a családnak és az egyénnek, valamint a vállalkozónak is. Az MFP polgári párt, de nem marxista osztályértelemben. A polgárság életforma, a polgár elnevezést egyetlen osztály sem sajátíthatja ki. A Magyar Függetlenségi Párt világnézeti párt, mely az evangélium alapján áll, egyfajta evangélikus szocializmust akar. Ennek azonban semmi köze az osztályharcból született mai, úgynevezett létező szocializmushoz. Mindamellett tévedés lenne azt hinni, hogy az MFP felekezeti jellegű. A keresztényi, keresztyéni gondolatot a legáltalánosabb értelemben fogja fel, mint az európaiság egyik meghatározó elemét. Nagy taps fogadja az ideiglenes pártelnök szavait, amikor 1956 forradalmáról, a gazdasági vezetéssel szembeni követelményekről, a szakszerűségről és a személyes felelősségről szól, és viharos tetszésnyilvánítás hangzik fel, midőn az örök magyar semlegesség kinyilvánítását követeli, vagy amikor a Nyugat felelősségéről szól az ország mai állapotainak kialakulásában. A gyűlés résztvevői kezükbe kaphatták a párt előre kinyomtatott elvi nyilatkozatát, s amellett ugyancsak már előzőleg nyilvánosságra jutott - a Reformban megjelent - az ugyancsak elvi, szándékközlő jellegű, alapító nyilatkozat. Mindezek mellett készül természetesen részletes pártprogram is. Ebben kiemelkedő helyet kapnak majd a szociálpolitikai és a közművelődési, illetve az iskolapolitikai elgondolások. Ami a gazdaságpolitikát illeti, Hornyák Tibor beszéde már felvillantotta ennek néhány lényeges elemét: elsősorban az önálló egzisztenciák számát kell növelni, a magánbirtok alsó határát úgy kell megszabni, hogy megélhetést biztosítson. A párt minden téren támogatja az önkormányzati rendszert a vállalatok és üzemek terén is, és állást foglal a munkástanácsok létrehozása, valamint a sztrájkjog mellett. Az állam kereskedelmi tevékenységét meg kell szüntetni. Hornyák Tibor beszédét több kisebb kiegészítő jellegű referátum követte. Ezek között hangzott el a Mindszenty Emlékbizottság elnökének, Stoppán(?) Györgynek, a néhai prímást méltató és a hivatalos egyházpolitikát bíráló jelentése is. Stoppán az ideiglenes elnökség tagja, mindamellett az emlékbizottság nem tartozik a Függetlenségi Párthoz. Köszöntötte a gyűlést a volt politikai foglyok szövetségének a küldötte is, aki mint munkásember, így fogalmazott: ne élhessenek belőlünk élősdi senkik - méghozzá jobban, mint mi magunk. A beszédeket délután vita követte. A Jurta Színházból - amely hivatalosan is az újjáalakult MFP székháza lesz - délután ötkor távoztak a gyűlés utolsó részt vevői. +++
1989. április 3., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|