|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar független szervezetek
|
(Kemény István) München, 1989. április 2. (SZER, Világhíradó) - Párizsból Kemény István azt vizsgálja: mit kell tenniük a magyar független szervezeteknek, hogy az átmeneti időszak békés legyen. - A Szabad Demokraták Szövetsége március közepén kibocsátott programtervezetének első része annak a társadalomnak működési elveit írja le, amely parlamentáris demokrácia létrejötte esetén Magyarországon megvalósítható. A második rész az átmenet politikai programját vázolja. E rész szerzői: Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pethő Iván és Szabó Miklós. Kiinduló pontja a következő mondat: A mai politikai küzdőtér szereplőit, a társadalom politizáló részét reprezentáló független szervezeteket, és a hatalmat gyakorló MSZMP- t egyaránt félelmek gyötrik. Ezután sorra veszi az MSZMP és a független szervezetek félelmeit. Az MSZMP fél egy esetleges felkeléstől. Fél attól, hogy egy szabad választáson vereséget szenvedne. Fél a szovjet blokkon belüli elszigetelődéstől, s ezen belül a kisantant újjáéledésétől. A független szervezetek félnek a diktatúra visszatérésétől. De félnek attól is, hogy az MSZMP a rendelkezésére álló hatalmi pozíciók, és eszközök kihasználásával a következő választáson abszolút parlamenti többséget szerez magának, és attól is, hogy a jelenlegi parlamenttel olyan törvényeket szavaztat meg, amelyek a független szervezetek politikai működését erősen korlátozzák. E félelmek azonban csökkenthetők azon a módon, hogy a két fél játékszabályokban állapodik meg, és ezeket betartja. A legfontosabb játékszabály az erőszakról való lemondás. A békés átmenethez az MSZMP-nek köteleznie kell magát arra, hogy a fegyveres testületeket a politikai küzdelemben nem használja fel. Hogy az elégedetlenség esetleges jelentkezése esetén nem függeszti fel a politikai-, és szabadságjogokat. Hogy a független szervezeteket legitim tárgyalófélnek ismeri el, hogy a velük kötött megállapodásokat betartja és, hogy a parlamenttel nem szavaztat meg olyan törvényeket, amelyek a demokratikus szervezetek politikai működését korlátozzák. A független szervezeteknek is le kell mondaniuk az erőszakról, illetőleg az erőszakra való felhívásról. Deklarálniuk kell továbbá a következőket: Az ország szövetségi kapcsolatait olyan realitásnak ismerik el, amelyeken csak tárgyalásokkal lehet változtatni. Az államosítással, és az erőszakos kollektivizálással létrehozott tulajdonviszonyokat kényszerű adottságnak tekintik. Nem kezdeményezik, és nem támogatják azt, hogy eddigi politikai tevékenységéért bárkit is jogilag felelősségre vonjanak, vagy más módon hátrányokkal sújtsanak. A törvénytelenségek elkövetőire a köztörvényes cselekmények elévülési szabályait tekintik irányadónak. A közigazgatás demokratikus átalakítása során nem kerülhet sor a tisztségviselők kampányszerű lecserélésére, és tevékenységük általános felülvizsgálatára. A játékszabályok második csoportja a kiegyezésre vonatkozik. Kiegyeznie két félnek kell: egyfelől az MSZMP-nek, másfelől a független szervezeteknek. Ezek legitimitásukat egymás kölcsönös elfogadásából merítik - mindaddig amíg a szabad választások valódi legitimitást nem teremtenek, A kiegyezés előfeltétele, hogy a két fél mindegyike a maga oldalán előzetes konszenzust teremtsen. Az egyik oldalon az MSZMP jusson előzetes megegyezésre a maga szövetségeseivel - tehát a SZOT-tal és a KISZ-szel. A másik oldalon a független szervezetek - egymással. Idézem: Az SZDSZ álláspontja szerint a független szervezetek belső konszenzusát a politikai pártoknak illetve a pártszerű politikai szervezeteiknek - jelenleg a Kisgazdapárt, az MDF, az FDP, SZDSZ, a Fidesz - kell elsődlegesen létrehozniuk. A nem pártszerű független szerveztek nyomást gyakorló csoportokként játsszanak szerepet a politikai konszenzus kialakításában. A független pártszerű szervezetek köre természetesen csak a konszenzus révén bővülhet. Idézet vége. A kiegyezés tárgya a szabaddemokraták szerint a választást megelőző sarkalatos törvények, és az erőszakszervezetek feletti társadalmi felügyelet. E két témakörre vonatkozó elgondolásaik ismertetésére egy másik adásban remélek alkalmat találni. Kemény István beszélt Párizsból. +++
1989. április 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|