|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi reformok
|
Köln, 1989. március 25. (Deutschlandfunk, Lapszemle) - A magyarországi reformtörekvéseket így látja a Düsseldorfban megjelenő Rheinische Post: Most egy újabb téglát távolítottak el a vörös falakból. A magyar parlament törvénybe iktatta a sztrájkjogot, és ezzel megtört egy tabut. A szocializmusban és a kommunizmusban ugyanis nem tervezték be a sztrájkokat, mert ezek a rendszerek állítólag a legjobb módon elégítik ki az emberek igényeit. A valóság azonban mindig is másként nézett ki. Ugyanakkor most fennáll annak a veszélye, hogy a sztrájk fegyverének gyakori használata öncéllá válik és ezzel élét vesztheti. Amit nem termeltek meg, nem lehet szétosztani. Tehát megfelelő önfegyelmet kívánunk a magyaroknak. így a düsseldorfi Rheinische Post. A Wiesbadener Tageblattban ezt olvassuk: A reform szellemétől ösztönözve lélegzetelállító sebességre kapcsoltak a temperamentumos magyarok. A sztrájkjog törvényesítése egy további és biztosan nem az utolsó lépés a belpolitikai átalakítás irányába, mely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. Kádár Jánosnak Grósz Károly pártfőtitkár által történt leváltásával szabaddá vált az út független szervezetek alapításához, amely példátlan a keleti tömbben. Néhány héttel ezelőtt újjászerveződhetett a Szociáldemokrata Párt, és röviddel később hozzájárult az MSZMP KB a többpártrendszer bevezetéséhez Magyarországon. Miközben Gorbacsovnak harcolnia kell reformtervei megvalósításáért, a rugalmas magyarok már egy lépéssel előbbre vannak. Most szembenéznek a történelem hagyatékával is. Ehhez tartoznak azok a meggondolások, hogy rehabilitálják a sztálinizmus áldozatait, valamint az a vita, amit a Politikai Bizottság egyik neves tagjának kijelentései váltottak ki, miszerint az 1956-os felkelést már nem ellenforradalomnak, hanem sokkal inkább népfelkelésnek kell tekinteni. Eddig a Wiesbadener Tageblatt. A Neue Osnabrücker Zeitung megállapítja: Magyarországon most minden demokratikus irányba halad. Még hiányoznak ugyan fontos alkotó elemek, így független szakszervezetek, amelyek viszont Lengyelországban már startra készek, de a történelem kerekét már nem lehet visszafordítani. Csaknem automatikusan alakul nyílt társadalommá egy zárt rendszer. Ehhez tartozik a sztálini múlt feldolgozása is. Ahol szabadság van, ott napfényre kerül az igazság is. Ez egy nehéz és fájdalmas folyamat, bizonytalan kimenetellel. Mert hiszen senki sem tudja pontosan megmondani, hogy a jövőben hol van a határ Kelet és Nyugat között. írja a Neue Osnabrücker Zeitung. A Braunschweiger Zeitung - Grósz Károly pártfőtitkár moszkvai látogatása kapcsán a szovjet-magyar viszonyt szem előtt tartva értékeli a magyarországi reformlépéseket. A lap szó szerint így ír: Igaz ugyan, hogy Grósz Károly magyar pártfőtitkárnak a szovjet fővárosban tett látogatásáról szóló megnyilatkozások nincsenek tele lelkesedéssel, de nyilvánvalóan megerősítették a közte és Gorbacsov közötti messzemenő egyetértést. Az elmúlt határozataival belpolitikailag körülbelül az 1956-os állapotot érték el a magyarok. Nem a Kreml ellenében, hanem annak egyetértésével folytatják a reformot és időről időre bebiztosítják magukat a legmagasabb helyen, úgy, ahogyan most a pártfőtitkár moszkvai látogatásával ez történt. Közben pedig messze megelőzték az oroszokat és a lengyeleket is. Alkotmányba iktatták a sztrájkjogot és előkészítik a többpártrendszerre való átmenetet, amely során az uralkodó kommunista párt - másként, mint lengyelországi kollégáik - nyilvánvalóan hajlandók elfogadni az ellenük irányuló szavazást is. Gorbacsov hivatalosan ettől még nagyon is messze van. De talán belsőleg már megbékélt ilyen irányú fejlődéssel anélkül, hogy ezt ki kellene mondania - véli Braunschweiger Zeitung. +++
1989. március 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|