|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Rehabilitációs vita - Kozák-interjú
|
London, 1989. március 21. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk Siklós István a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagját, Kozák Gyulát hívta fel telefonon Budapesten, hogy megkérdezze tőle: mi az oka az új rehabilitációs bizottsággal kapcsolatos vitának? - Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontosnak tartom elmondani, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság már egy évvel ezelőtt három szekciót hozott létre: a jogit, a kegyeletit és a történeti szekciót. Az nagy öröm számunkra, hogy a hatalom ugyanezeket a bizottságokat létrehozta, és a kegyeleti szekcióban folyó munka kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal rendkívül jó együttműködés alakult ki. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy egy par excellence tudományos kérdés esetében, amilyen a rehabilitáció kérdése, ahol a történészeknek és a szakmának rendkívül nagy jelentősége lenne, ott a történészeket, pártatlan történészeket, illetve a másik oldalról elfogult történészeket nem kérdezték meg. Nagy megdöbbenést keltett a történészek, szociológusok körében Czinner Tibornak a társelnöki kinevezése, hiszen már 1987-ben, ha jól tudom, Litván György cikke jelent meg az Élet és Irodalomban, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Czinner Tibor láthatóan, ha nem is monopolhelyzetben van, de olyan dokumentumokhoz fér hozzá, amelyekhez más történészek nem nyúlhatnak hozzá. Ugyanakkor Czinner Tibor személyének a megítélésében a történészek és általában a társadalomtudósok úgy vélekednek, hogy nem a szakma reprezentánsa. Az ő kinevezésével kapcsolatban elsőnek a Hajnal István Kör reagált: azt hiszem, hogy egy interjú keretében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Litván György, Hegedűs B. András, és Erdélyi Tibor utasította el Czinner Tibor személyét, végül pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Hajnal István Kör és a Történettudományi Intézet demokratikus szakszervezete, tehát egy valóban szakmailag kompetens kör fejtette ki az álláspontját. Azt szeretnénk, és az lenne a méltányos, hogyha ennek a bizottságnak a történész társelnöke egy olyan elfogulatlan, nagy tekintélyű történész lenne, akit mindenki becsül, és magában a bizottságban mindazoknak a csoportoknak a részéről lenne képviselő, amely csoportok érintettek. Tehát az lenne a jó, hogyha a Történelmi Igazságtétel Bizottságból, a Recski Szövetségből, ugyanakkor természetesen a másik oldalról, a párt részéről is lennének ennek tagjai, és végül a legerősebb részét ennek a bizottságnak pártatlan szakemberek csoportjának kellene képeznie. - Mely tárgyalásokra, illetve mely koncepciós perekre terjedne ki ennek a bizottságnak a figyelme? - Berend T. Iván nyilatkozata szerint ennek a bizottságnak fel kellene ölelnie az 1956 utáni megtorlások korszakát. A Történelmi Igazságtétel Bizottságnak az a véleménye, hogy 1945-től tulajdonképpen napjainkig kell terjednie egy ilyen bizottság munkájának, hiszen a koncepciós perek, a koncepciós jellegű perek nem a Rajk-perrel kezdődtek, hanem sokkal korábban, és nem fejeződtek be a Nagy Imre perrel, mert még az 1956-os megtorlások is folytatódtak jóval tovább. De elég egyetlen példát kiemelni: Péter Györgynek a személyét, aki teljesen tisztázatlan körülmények között, mint a gazdasági reform egyik atyja pusztult el a BM Corvin Ottó Kórházában. Vagy még később, a Haraszti Miklós elleni perre ha gondolunk. Tehát a koncepciós perek nem értek véget, sőt egészen napjainkig húzódtak, csak most már nem perként jelentek meg, hanem enyhébb formában, állásból való eltávolításban, emigrációba kényszerítésben, egzisztenciától megfosztásban. - Kiterjedne tehát a figyelme a bizottságnak, vagy ki kellene hogy terjedjen a bizottságnak például a Mindszenty-perre is? - Feltétlenül, a Mindszenty-perre is ki kellene, hogy terjedjen. Ugyanúgy ki kellene terjednie a másik oldalról a Demjén Pál elleni perre is, akit mint kommunistát szinte a politikai rendészeti osztály, tehát a PEO megalakulása pillanatában tartóztattak le, és 1956-ban a forradalom előtt az utolsó volt, aki a börtönből kiszabadult. - Mi tehát a következő lépés, mire lehet számítani? - Azt remélem, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak sikerült az Igazságügyi Minisztériummal a temetések ügyében rendkívül jó együttműködést kialakítani. Így a Tudományos Akadémia elnöke által vezetett bizottság történeti szekciójában is sikerülni fog egy jó együttműködést kialakítani. Természetesen ennek az a feltétele, hogy ne Czinner Tibor, vagy ne egy Czinner Tibor kaliberű és presztízsű történész vezesse ezt a történeti... szóval ne ő legyen a társelnöke ennek a rehabilitációs bizottságnak. +++
1989. március 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|