|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Demszky Gáborral
|
München, 1989. március 18. (SZER, A mai nap) - Washingtonban meghallgatást tartott az amerikai törvényhozás helsinki bizottsága a sajtószabadság és az információáramlás kérdéseiről. A bizottságban helyetfoglaló szenátorok, és képviselők a jövő hónapban Londonban sorrakerülő információ fórumra dolgozzák ki az amerikai állásfoglalást. A kongresszus helsinki bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országokban az információ szerzés, és terjesztés lehetőségei ma is korlátozottak. A meghallgatáson kifejthette véleményét Demszky Gábor a magyar demokratikus ellenzék ismert tagja, az AB független kiadó társalapítója, és szerkesztője, aki egyben a Hírmondó című független lap szerkesztője is. Washingtoni munkatársunk Csipán Tibor meginterjúvolta Demszky Gábort. - Gábor hogyan festetted le a mai magyar helyzetet a bizottságnak, és mire hívtad fel a figyelmüket, hogy mire figyeljenek a jövőben, ha értékelni akarják az információáramlás szabadságának a szintjét Magyarországon? - Meghallgatás volt ez, amely a kongresszusnak a tájékozódását szolgálta. Elsősorban Sam Hoyer demokrata képviselőnek a kérdéseire válaszolva: a sajtószabadság mai magyarországi korlátairól beszéltem. Azt emeltem ki, hogy az 1985-ös sajtótörvényben kidolgozott úgynevezett lapengedélyezési rendszer mindmáig érvényben van Magyarországon. A sajtószabadság korlátjának tartom, hogy lapengedélyért kell folyamodni a Minisztertanács titkárságához. Ezt az engedélyezési rendszert úgy ahogy van meg kellene szüntetni ahhoz, hogy sajtószabadságról egyáltalán beszélhessünk. Megosztottam a szenátus és a kongresszus jelenlévő néhány tagjával, és főleg az újságírókból álló közönséggel azt az aggodalmamat is, hogy ugyanaz a megbízható nomenklatúra, amelyet annak idején még a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevezett ki, ül a főszerkesztői székekben. Ennek a régi gárdának a puszta jelenléte bármikor visszafordíthatóvá teszi a magyarországi politikai változásokat. Amíg ők ülnek ezekben a székekben, addig a politikai útjelzőtáblák visszaforgatásét a sajtó azonnal követni fogja. - Gábor felmerült az a kérdés, hogy a glasznoszty korszakában jogos-e még a szamizdat szó használata. A bizottságnak átadott írásos dolgozatodban kiemelted, hogy a szamizdatnak a valamilyen formában működő cenzúra nélkül nincs értelme. Szóval, jogos-e még ma szamizdatról beszélni ? - Ez nem egy elméleti kérdés. A beszámolómban szó volt arról is, hogy a szamizdat lapok puszta léte nyilvánvalóvá teszi, hogy messze vagyunk a sajtószabadságtól. - Miért, milyen a magyar sajtó? - Ha figyelmesen olvassuk a magyar lapokat, akkor a nyíltabb, szabadabb beszéd mellett az is feltűnő, hogy nagyon-nagyon sok a kiforratlan, végiggondolatlan mondanivaló, és ez az újságírók bizonytalanságáról árulkodik. Sokan vannak még, akik nem akarják kompromittálni magukat, inkább kivárják, hogy vajon mit hoz a jövő. A független szervezetekkel foglalkozó interjúkban, és beszámolókban még nagyon sok a fanyalgás. Erezhető egy bizonyos távolságtartás, egy distancia ezektől a szervezetektől. - Utaltál arra is, hogy a sajtószabadság kérdését az információáramlás szabadságát és függetlenségét nem lehet a társadalmi-, politikai-, gazdasági állapotoktól különválasztva értékelni. Tehát lehet-e független az információáramlás, szabad a sajtó, ha a politikailag és gazdaságilag függő helyzetben van? - Természetesen nem lehet, no most amit itt kiemelnék az az, hogy az új független csoportoknak, kezdeményezéseknek nincsen saját sajtója még. Az egyetlen kivétel itt a Demokrata Fórum, amely saját lappal rendelkezik a kéthetente megjelenő Hitellel, de egyébként a Fidesz, és az SZDSZ tájékoztatói engedély nélkül megjelenő kis példányszámú kiadványok. De egyébként ez a probléma általánosabban is megfogalmazható. Az intézményesülés hiányáról van szó. Csak a hivatalos sajtó jóvoltából, és természetesen annak kiszolgáltatva vagyunk egyáltalán jelen a közvélemény számára. Az új kezdeményezések, az új csoportok, pártok gyengeségére mutat az a tény is, hogy munkahelyi-, lakóhelyi szinten is nagyon csekély a befolyásuk. Az intézményesülés ezen a helyi szinten sem indult el igazán. A kívánatos azt hiszem az volna, hogyha a régi gárdát a nomenklatúra tagjait az SZDSZ-hez, a Fideszhez, az új pártokhoz közelálló személyek váltanák fel. +++
1989. március 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|