Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Sajtószabadság

(Csipán Tibor)
München, 1989. március 17. (SZER, A mai nap esti
kiadása) - Az információ szabad áramlásáról tartott meghallgatást a
washingtoni kongresszusnak az európai biztonság és együttműködés
ügyeiben illetékes úgynevezett Helsinki Bizottsága, hogy kialakítsa
az amerikai küldöttség álláspontját az április végén vagy május
elején Londonban tartandó információ fórumra.
    
    - A Helsinki Bizottság a szenátus és a képviselőház tekintélyes
tagjaiból áll és rendszeresen szemmel tartja, hogy a helsinki
folyamat miként, és milyen irányba halad. Most a téma az információ
szabad áramlása volt. Erről a bizottság elnöke Denis de Consini(?)
demokratapárti szenátor megállapította; hogy korlátozatlan
információáramlás nélkül elképzelhetetlen politikai és gazdasági
fejlődés.
    
    Steny Hoyer demokratapárti képviselő, a bizottság társelnöke
bevezető szavaiban emlékeztetett, hogy az információáramlás
szabadságát sok esetben durván megsértik Kelet-Európában. Kiemelte,
hogy most például Václav Havelt börtönözték be, mert nyíltan és
egyenesen kimondta, amit gondolt.
    
    Hoyer megemlítette, hogy a Románia Libera nevű lap újságíróit
letartóztatták, mert független nyilatkozatot nyomtattak ki, a mai
napig nem tudni, hogy letartóztatásuk után mi is történt velük.
    
    A bizottság társelnöke ugyanakkor arról is szólt, hogy néhány
kelet-európai államban a tömegkommunikációs eszközök mozgásterülete
figyelemre méltóan megnőtt.
    
    A bizottság előtt David Sheapler(?) a Carnegie Alapítvány
főmunkatársa elmondotta, hogy a sajtószabadságot illetően a kép
meglehetősen zavaros most Kelet-Európában.
    
    A Szovjetunióban például a nyugati újságírók ma szabadabban
mozoghatnak, de mégis, különösen, ha Moszkvából kilépnek, a KGB
ugyanúgy zaklatja és megfélemlíti őket, mint korábban. Elsősorban
Örményországban és Azerbajdzsánban szereztek most ilyen irányú
tapasztalatokat a nyugati újságírók.
    
    Lev Tyimofejev író a Glasznoszty nevű sajtóklub alapító tagja
kihangosított telefonon Moszkvából számolt be Szergej Grigorjansz
újabb letartóztatásáról és éhségsztrájkjáról. Grigorjanszot a
Glasznoszty című lap kiadóját és szerkesztőjét a múlt hét végén
fogták le.
    
    Tyimofejev elmondotta, hogy az úgynevezett nyíltsági politika
ellenére sem engedélyeztek még a szovjet hatóságok egyetlenegy
független kiadványt sem, és az új sajtótörvény is minden bizonnyal
azok elnyomását szolgája majd.
    
    Lionard Szaszlen(?) a Szabadságház főmunkatársa azt emelte ki, hogy
az eddigi tapasztalatok szerint a glasznoszty politikája nem más,
mint egy újfajta irányítási, ellenőrzési, menedzselési rendszer.
    
    A kelet-európai államok vezetői, ott ahol a glasznoszty módszereit
alkalmazzák, továbbra is úgynevezett tömegtájékoztatási politikát
folytatnak, azaz az információterjesztést, igaz egyre kifinomultabb
módszerekkel, de végül is csak az uralkodó réteg céljainak rendelik
alá.
    
    Demszky Gábor az ÁB független kiadó társalapítója, a demokratikus
ellenzék egyik vezető tagja a Helsinki Bizottságot részletesen
tájékoztatta a sajtó helyzetéről Magyarországon.
    
    Demszky a bizottság tagjainak elmondotta, hogy az
információterjesztést minden változás ellenére is, továbbra is a
nomenklatúra birtokolja, a régi szabályok és törvények életben
vannak, a kulcsfontosságú pozíciókban a régi gárda vagy megbízható
utódja ül. Szerinte ma Magyarországon az államtól független szabad
sajtónak nincs sem intézményi, sem jogi, sem anyagi biztosítéka.
    
    Demszky Gábor vallomástételében Radványi Miklós itt megjelent
tanulmányát is idézte. Radványi a magyar sajtótörvénnyel
foglalkozva megállapítja:
Az erősen központosított és határozottan ellenőrzött rendszer
továbbra is érvényben van, és most még nem lehet tudni, hogy a
készülő új sajtótörvény alapvetően megváltoztatja-e majd az
egyenlőtlen viszonyokat. +++
    


1989. március 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD