Rendszerváltás és az MTI

	Sajtószabadság
(Csipán Tibor) München, 1989. március 17. (SZER, A mai nap esti kiadása) - Az információ szabad áramlásáról tartott meghallgatást a washingtoni kongresszusnak az európai biztonság és együttműködés ügyeiben illetékes úgynevezett Helsinki Bizottsága, hogy kialakítsa az amerikai küldöttség álláspontját az április végén vagy május elején Londonban tartandó információ fórumra. - A Helsinki Bizottság a szenátus és a képviselőház tekintélyes tagjaiból áll és rendszeresen szemmel tartja, hogy a helsinki folyamat miként, és milyen irányba halad. Most a téma az információ szabad áramlása volt. Erről a bizottság elnöke Denis de Consini(?) demokratapárti szenátor megállapította; hogy korlátozatlan információáramlás nélkül elképzelhetetlen politikai és gazdasági fejlődés. Steny Hoyer demokratapárti képviselő, a bizottság társelnöke bevezető szavaiban emlékeztetett, hogy az információáramlás szabadságát sok esetben durván megsértik Kelet-Európában. Kiemelte, hogy most például Václav Havelt börtönözték be, mert nyíltan és egyenesen kimondta, amit gondolt. Hoyer megemlítette, hogy a Románia Libera nevű lap újságíróit letartóztatták, mert független nyilatkozatot nyomtattak ki, a mai napig nem tudni, hogy letartóztatásuk után mi is történt velük. A bizottság társelnöke ugyanakkor arról is szólt, hogy néhány kelet-európai államban a tömegkommunikációs eszközök mozgásterülete figyelemre méltóan megnőtt. A bizottság előtt David Sheapler(?) a Carnegie Alapítvány főmunkatársa elmondotta, hogy a sajtószabadságot illetően a kép meglehetősen zavaros most Kelet-Európában. A Szovjetunióban például a nyugati újságírók ma szabadabban mozoghatnak, de mégis, különösen, ha Moszkvából kilépnek, a KGB ugyanúgy zaklatja és megfélemlíti őket, mint korábban. Elsősorban Örményországban és Azerbajdzsánban szereztek most ilyen irányú tapasztalatokat a nyugati újságírók. Lev Tyimofejev író a Glasznoszty nevű sajtóklub alapító tagja kihangosított telefonon Moszkvából számolt be Szergej Grigorjansz újabb letartóztatásáról és éhségsztrájkjáról. Grigorjanszot a Glasznoszty című lap kiadóját és szerkesztőjét a múlt hét végén fogták le. Tyimofejev elmondotta, hogy az úgynevezett nyíltsági politika ellenére sem engedélyeztek még a szovjet hatóságok egyetlenegy független kiadványt sem, és az új sajtótörvény is minden bizonnyal azok elnyomását szolgája majd. Lionard Szaszlen(?) a Szabadságház főmunkatársa azt emelte ki, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a glasznoszty politikája nem más, mint egy újfajta irányítási, ellenőrzési, menedzselési rendszer. A kelet-európai államok vezetői, ott ahol a glasznoszty módszereit alkalmazzák, továbbra is úgynevezett tömegtájékoztatási politikát folytatnak, azaz az információterjesztést, igaz egyre kifinomultabb módszerekkel, de végül is csak az uralkodó réteg céljainak rendelik alá. Demszky Gábor az ÁB független kiadó társalapítója, a demokratikus ellenzék egyik vezető tagja a Helsinki Bizottságot részletesen tájékoztatta a sajtó helyzetéről Magyarországon. Demszky a bizottság tagjainak elmondotta, hogy az információterjesztést minden változás ellenére is, továbbra is a nomenklatúra birtokolja, a régi szabályok és törvények életben vannak, a kulcsfontosságú pozíciókban a régi gárda vagy megbízható utódja ül. Szerinte ma Magyarországon az államtól független szabad sajtónak nincs sem intézményi, sem jogi, sem anyagi biztosítéka. Demszky Gábor vallomástételében Radványi Miklós itt megjelent tanulmányát is idézte. Radványi a magyar sajtótörvénnyel foglalkozva megállapítja: Az erősen központosított és határozottan ellenőrzött rendszer továbbra is érvényben van, és most még nem lehet tudni, hogy a készülő új sajtótörvény alapvetően megváltoztatja-e majd az egyenlőtlen viszonyokat. +++ 1989. március 17., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »