 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Szegedi tudósítás
|
(Molnár Máté)
München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és
riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek
március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló
Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden
fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a
Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté
tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden
helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel.
A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak
kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának
gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz
eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő
emelkedett hangú beszédét.
Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot
a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe
zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam
kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a
nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra
gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz.
Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm
térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi
vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát.
A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a
Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem
főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor
Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett.
"Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős
diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye
későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly
köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák
vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az
átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt
pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival."
Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének
egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas
taps fogadta.
A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta.
Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire.
Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960-
70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb
elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot,
radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor,
megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az
aktuális követelések megfogalmazásakor.
A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat
eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi
polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|