|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Kőszeg Ferenccel
|
London, 1989. március 6. (BBC, A világ minden tájáról) - Magyarországon az MSZMP folytatja a politikai párbeszédet az ellenzéki csoportokkal. Ma a Szabad Demokraták Szövetségével tárgyaltak. Az este folyamán interjút készítettem e tárgyalásokról Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével. A vonalban Kőszeg Ferenc. Hozott-e valamilyen konkrét eredményt a Szabad Demokraták Szövetségének az MSZMP-vel folytatott mai tanácskozása? - Nem. Nem is számítottunk rá, hogy valami konkrét eredményt fog hozni. Módunk volt arra, hogy elmondjuk azt, hogy milyen részletkérdéseket tartanánk kívánatosnak arra, hogy csökkenjenek az esélykülönbségek a 90-es választások előtt, és hogy - ahogy azt gondoljuk, hogy ezt mindenki, hogy a legfontosabb feladata egy választási törvény kidolgozása - ezt elmondtuk, de semmiféle konkrét választ nem kaptunk arra, hogy mi a véleménye erről a pártnak. - Na most ezek után milyen formában, vagy milyen minőségben lát lehetőséget az SZDSZ az MSZMP-vel való együttműködésre? - Hát a továbbiakban is kívánnak újabb tárgyalásokat - meg azt megmondtuk, hogy egyrészt azt mondtuk, hogy az a véleményünk, hogy az MSZMP-nek szüksége van ezekre a tárgyalásokra, hogy az MSZMP-nek végül is szüksége volna arra, hogy egy erős ellenzéke legyen. Kiegyensúlyozottabban lehetne kezelni a politikai életet, hogyha a hatalommal egy valóságos erős ellenzék állna szemben. A másik dolog, hogy úgy tűnik, hogy az MSZMP e pillanatban a hatalmának bizonyos értelemben a legitimálására használja ezeket a tárgyalásokat, az a célja, hogy mutassa a készségét a társadalom különböző erőivel való megegyezésre. Erre azonban valami konkrétumnak kell történnie, mert viszont mi járatjuk le saját magunkat, ha a végtelenségig tárgyalunk, ha a közönségben, a hallgatókban az esetleges választóinkban az a benyomás keletkezik, hogy tárgyalgatunk, tárgyalgatunk, élvezzük azt, hogy együtt vagyunk velük, és a végén ebből semmi nem jön ki. Tehát véges idő az, amit ezekre a tárgyalásokra szánni tudunk. - Az idő abból a szempontból is véges, hogy közeledik a kiírt választások időpontja is. Nem lenne-e időszerű, ha a Szabad Demokraták Szövetsége párttá alakulna? - A valóság az, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége jelenleg is pártként működik, mindazokkal a kritériumokkal rendelkezik, amellyel egy párt rendelkezik. Hát amennyiben azt a választási törvény majd lehetővé fogja tenni, természetesen szeretnénk jelölteket állítani, politizálunk - tehát amit a jelenlegi politikai struktúrában egy párt megtehet, az lényegében nem különbözik attól, amit egy politizáló szervezet tehet meg. De a legközelebbi közgyűlésünkön mindenképpen javasolni fogjuk, hogy az alapszabály módosuljon, és legyen benne az világosan, hogy pártként működő politikai-társadalmi szervezet. Ez hiányzik most az alapszabályból. A formális párttá nyilváníttatás, az csak akkor történhet meg, hogyha hatályba lép a párttörvény - azt előbb még el kell fogadni. Kérni fogjuk a pártként való bejegyzésünket, amennyiben ez a párttörvény nem tartalmaz olyan feltételeket, amelyek nem egyeztethetők össze az elvi nyilatkozatunkkal. - Ha most, ha megszületik a párttörvény - és itt mi hipotetikus helyzetről beszélünk egyelőre - pártként kiket és milyen platformot képviselne az SZDSZ? - Hát azt a platformot képviselnénk, amely az elvi nyilatkozatunkban is benne van. A mi elveinkben vannak liberális és szociáldemokrata elvek, ez úgy látjuk, hogy mai magyar politikai porondon nem okvetlenül különülnek el, semmiképpen nem állnak egymással szemben, mert hiszen a liberális gondolkodású és szociáldemokrata gondolkodású embereknek egyaránt a pártállamnak a túlhatalmával kell szembenéznie - tehát e pillanatban ez az eszmei koalíció teljes mértékben fenntartható. Természetesen fölveti azt a kérdést, hogy milyen viszonyban vagyunk a többi párttal, és nyilvánvalóan a politikai küzdőtéren elképzelhető versenyhelyzet, elképzelhető, hogy mi nagyon is törekszünk arra, hogy valamiféle együttműködés jöjjön létre azokkal a pártokkal, melyekkel az alapelveinkben sok a hasonlóság. - Kiket képviselne ez az esetleges vagy lehetséges Szabaddemokrata szövetség? - Magyarországon nagyon szétziláltak valahogy a társadalmi csoportok, nem lehet semmilyen értelemben munkásosztályról, középrétegekről beszélni, rendkívüli módon összekeveredtek a különböző társadalmi csoportok, nem nagyon tudom elképzelni azt, hogy egy szervezet azt mondja, hogy ő a munkásosztály pártja kíván lenni, vagy a parasztságpárti kíván lenni - ezek a kategóriák egyre inkább történelmiek. Azt hiszem, hogy nem tehet egy párt mást, minthogy megpróbál a jelenlegi tagsága közreműködésével, bevonásával megfogalmazni valamilyen programot - ez folyik most, és mondhatni, hogy el is készült egy program, amelyet a március 19-i közgyűlésünkön szeretnénk megvitatni - és meglátjuk azt, hogy milyen rétegek számára vonzó ez a program. Tehát nem nagyon tudjuk elképzelni, hogy most valamilyen réteget kimondottan megcélozzunk. Az biztos azonban, hogy a programunkban olyan dolgok, mint szakszervezeti jogok, sztrájkjog - tehát kifejezetten munkáskövetelések - másrészt szociálpolitikai követelések - tehát ugyancsak szociáldemokrata jellegű követelések - igen erős hangsúllyal szerepelnek. Ugyanakkor azonban nagy hangsúllyal szerepelnek a népgazdaság követelése,, tehát az állami tulajdonnak egy másfajta tulajdonná, nem okvetlenül magántulajdonná, sőt elsősorban nem is magántulajdonná, hanem valamiféle köztulajdonná való átalakítása, amelyben vannak megint csak liberális és szociáldemokrata elemek. - Kőszeg Ferenc -, nagyon szépen köszönöm. +++
1989. március 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|