Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Mark Palmer nyilatkozata

München, 1989. február 11. (SZER, Hazai napló) - Mark Palmer, az
Egyesült Államok budapesti nagykövete interjút adott a Magyar
Hírlapnak, a kormány lapjának.
    
    Sajnos a szerkesztőség kozmetikust is tart.
    
    Szalay Tamást hallják:
- A szerkesztőség ugyanis bizonyos módosításokat eszközölt az
interjúban. Minthogy az interjúról hangfelvétel is készült, a
Magyar Hírlapban megjelent szöveg könnyen összehasonlítható azzal,
amit a nagykövet valóban mondott. Erre vállalkozunk mi most magunk
is, és kezdjük az apróbb pontatlanságokkal:
A magyar gazdasági teendőkről szólva Mark Palmer a Magyar Hírlap
szerint kifejtette:
"Amennyiben ezek az intézkedések egy gondosan megtervezett
csomagterv részei - s ezeket további okos intézkedések követik -,
Magyarország néhány éven belül mindenképpen megerősödik, fejlődése
meggyorsul."
Ezzel szemben az idézett passzus eredeti szövegének pontos
fordítása a következő:
"Ezek az intézkedések egy nagyobb csomagterv részeként
megvalósítva, két éven belül gazdaságilag sokkal jobb helyzetet
teremthetnek Magyarországon".
    
    Palmer tehát nem beszélt további okos intézkedésekről, és nem
kijelentő, hanem feltételes módban jósolta meg a magyar gazdasági
helyzet javulását. De menjünk tovább - és még mindig az apróbb
szövegmódosításoknál maradunk:
A Magyar Hírlap a további teendőkről így idézte az amerikai
diplomatát:
"Ez egyébként fontos feltétele annak a helyesen kitűzött célnak,
hogy Magyarország közeledjen és integrálódjon Európához."
És most Palmer szavai:
"Önöknek olyan árrendszerre van szükségük, amely figyelembe veszi a
világpiaci árakat, olyan adórendszerre, amely a nyugat-európai
adórendszerekhez hasonlít, hogy ezáltal könnyebben
integrálódhassanak Európába, és nagyobb nagyobb mértékben váljék a
magyar gazdaság piacgazdálkodási rendszerré."
A nagykövet tehát - ellentétben a Magyar Hírlap szövegével - nem
beszélt helyesen kitűzött célról, csupán megindokolta, miért lenne
jó ha Magyarország ezt, vagy azt tenné.
    
    De most már térjünk át komolyabb szövegferdítésre. Megint a Magyar
Hírlap február 8-iki Palmer-interjúja a forrás:
"Akármennyire fontos 1956 értékelése - minden elemével - a Nyugat
számára, - nem ez, hanem a jövőért érzett felelősség a fontosabb."
És Palmer nagykövet eredetiben:
"Akármennyire fontos 1956 a magyar társadalom valamennyi eleme
számára, a Nyugat szempontjából Magyarország jövője a lényeg."
Tehát Mark Palmer nem az 1956-os kiértékelés elemeiről, hanem a
társadalom elemeiről beszélt, és azt a szót, hogy felelősség, itt
nem is említette.
    
    Most viszont a változatosság kedvéért nem szövegferdítést
korrigálunk, hanem a Palmer-interjúból kimaradt sorokat pótoljuk;
"Szerintünk Önöknek jó programjuk van, csak lássanak hozzá
végrehajtásához, csökkentsék a veszteséges vállalatok állami
támogatását, az ott felszabaduló munkaerőt irányítsák oda, ahol
igazi lehetőségek nyílnak számára. És ne féljenek a jövőtől.
    
    Magyarország előtt nagyszerű jövő áll. Csak tegyék meg mindazt,
amit meg akarnak tenni. Szabaduljanak meg a bürokráciától, érjék
el, hogy a párt politikai párt legyen, ne ártsa bele magát a
gazdasági élet minden részletébe. És engedjék meg, hogy a parlament
fokozatosan parlamentté váljon."
Talán mondani sem kell, hogy a nagykövetnek a párt szerepéről tett
kijelentése volt az, amit a Magyar Hírlap elfelejtett idézni.
    
    De lássuk befejezésül a legfeltűnőbb budapesti szövegmódosítást:
Palmer nagykövet szavai a Magyar Hírlapból:
"A legnagyobb biztosítéka a jó irányú változásoknak, s annak, hogy
nem következik be túlfeszültség ezen a téren az, hogy a magyar
párbeszéd résztvevői - még ha eltérőek is véleményeink -,
felelősségtudattal közreműködnek. Személyesen ismerem őket: nem
akarnak robbanást - ugyanúgy, ahogy az MSZMP vezetői sem."
És ezzel szemben az igazi Palmer szöveg így hangzik:
"Szerintem sem a Nemzetközi Valutaalap, sem Amerika nem tart
robbanástól Magyarországon - ezt nem látjuk valószínűnek. Az itteni
demokratikus mozgalmak nagyon mérsékeltek, szinte minden
vezetőjüket személyesen ismerem. Ők éppúgy el akarják kerülni a
robbanást, mint a párt vezetői."
Tehát nem túlfeszültség, hanem robbanás az a veszély, amelytől az
amerikai nagykövet az; általa jól ismert magyar demokratikus
mozgalmi vezetőkkel egyetemben nem tart. Kár, hogy a Magyar Hírlap
még a mai glasznoszty-törekvések idején sem ragaszkodott Mark
Palmer amerikai nagykövet szavainak hű közléséhez.
    
    Vajon miért nem? +++
    


1989. február 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD