|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nyilatkozat
|
Mühchen, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - Mivel az MTI lényeget érintő rövidítésekkel közölte, ismertetjük a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének Nyilatkozatát. - "Az MSZMP, Pozsgay Imre vezetette bizottságának az elmúlt 40 év történetének újraértelmezésével foglalkozó albizottsága - mint Pozsgay Imre a 168 óra rádióműsornak adott interjújában közölte - az 1956-os forradalmat népfelkelésnek minősítette. Az új minősítés lényeges előrelépés az eddigi, hivatalos állásponthoz képest, amely a népmozgalmat 32 éven át ellenforradalomnak bélyegezte. Üdvözöljük, hogy a pártvezető ebben a nem csupán történeti kérdésben közeledni kíván a társadalom többségének felfogásához. Mégis leszögezzük- az előrelépés még nem a kívánatos megoldás. Álláspontunk szerint az 1956. októberi népi megmozdulás demokratikus forradalom volt a sztálinizmus felszámolására. Noha a történeti kutatásoknak új források alapján még tisztázniuk kell a lezajlott történések számos mozzanatát, a nemzet számára soha nem volt kétséges, hogy a megmozdulást a társadalom demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. Ezen erők sorában jelentős tényezőként kapott helyet a Nagy Imre vezette pártellenzék. A jelenlegi vezetés demokratizálási szándékának komolyságát nagymértékben azzal igazolhatja a társadalom előtt, ha a politikai döntésével az 1956-os megmozdulást forradalomnak minősíti. Ez találkozik a magyar társadalom többségének döntésével. A reformpárti beállítottságú bizottság állásfoglalását a pártvezetés rendpárti szárnya politikai kihívásnak tekintette, és képviselője: Grósz Károly viszont-hadüzenetként azt követelte, hogy a Központi Bizottság személyi konzekvenciák levonásával döntsön a rendpárt és a reformpárt között. Evégett előbbre hozták, február 10-ikére a Központi Bizottság ülését. Mivel a párt jelenleg még közhatalmi szervezet, és uralmat gyakorol felettünk, nem csupán a párt belügye, hogy milyen politikai arculatú pártvezetés áll az MSZMP élén, hanem reánk, független szervezetekre is tartozik. Nem kifogásolhatjuk az MSZMP-n belül úgynevezett rendpárti platform létezését - tudomásul vesszük, hogy számottevő erőt képvisel -, de az ország jelen helyzetében részvételét a vezetékben veszélyesnek tartjuk. A demokratizálás folyamata tiszta reformpárti vezetést igényel. Követeljük, hogy a Központi Bizottság 1989. február 10-iki ülése ennek megfelelő döntést hozzon. Az MSZMP Központi Bizottságát ezért történelmi felelősség terheli. Budapest, 1989. február 5-e. A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|