 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar politikai helyzet
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének
üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek
akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből
küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja:
- A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre
államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként
mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem
népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar
kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű
átértékelését jelenti.
Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy
Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói
Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen
ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés
mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány
beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és
normális eltemetésébe.
Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy
Imre rehabilitálását.
Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a
társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után
kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a
földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a
glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos
és nem hivatalos kiadványokra.
A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában
május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon
lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban
van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista
pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal.
Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák
Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista
párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában
foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot,
valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más
pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket
képviselnek, esetleg szintén működhetnek..
A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a
hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés
alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt
mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus",
illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell
meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista
rendszert.
A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer
megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer
visszahozását, esetleg Szent István koronájával.
Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington
Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros
jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár
cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint
1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint
az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os
eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|