 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Demokrata Fórum
|
(Nagy András)
München, 1989. január 14. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata
Fórum ma az MTESZ üléstermében műszaki értelmiségiek és
közgazdászok számára tartott közgyűlést.
A jelenleg legnagyobb taglétszámú alternatív szervezet, a Magyar
Demokrata Fórum születésénél túlnyomóan humán értelmiségiek
bábáskodtak. Tréfásan az írók pártjaként is emlegették, és
kezdetben ez az elnevezés nem is volt teljesen hamis. A január 14-
én délelőtt az MTESZ kongresszusi termében tartott MDF-találkozó
azonban arra emlékeztetett, hogy idővel minden címke elévül.
Mint tájékoztatójában Szabó Iván mérnök elmondta: az MDF tagságának
mintegy tíz százaléka ma is mérnökökből és közgazdászokból áll. Ez
az arány talán máris emelkedett, mert a találkozó egyik célja éppen
az volt, hogy még többen csatlakozzanak az MDF-hez, és hogy
szakterületi csoportokat és rétegszervezeteket hozzanak létre.
Az összejövetel másik célja, hogy minél több szakember járuljon
hozzá a mozgalom saját gazdaságpolitikai koncepciójának
kialakításához, illetőleg egy olyan reform tervezetéhez, amellyel
az MDF egyetérthet. Hogy a munka jobb és demokratikusabb alapokon
folyjék, a rendezők mindjárt ki is osztottak egy kérdőívet a
jelenlévők között. Az ív tizenegy gazdaságpolitikai kérdés
megválaszolását kérte a kitöltőktől, a visszaérkező javaslatokat az
MDF már a március 11-én, 12-én tartandó országos értekezletén
hasznosítani igyekszik majd.
Ezek a munkák rendszeres, pártszerű tevékenységre utalnak. Ahogyan
azonban bevezető előadásában Bíró Zoltán elmondta: az MDF jelenleg
nem kíván politikai párttá alakulni. A mozgalom koalíciós alapon
keletkezett és a pártszerű működés inkább szűkítené, mintsem
bővítené mozgásterét. Ez azonban nem zárja ki, hogy az MDF a
jövőben esetleg mégis politikai párttá alakuljon át.
A bevezetőt hat rövid előadás követte. Az előadók részben az MDF
érlelődő gazdaságpolitikai elgondolásaihoz kívántak adalékokat
nyújtani, részben pedig a mai válságból kivezető utakat keresték. A
válság ugyanúgy jelen van a tudományos kutatásban és a műszaki
fejlesztésben, mint a gazdaságban - fejtette ki Ferencz Csaba
kutatómérnök. A Magyarországon meghonosított politikai és
intézményes viszonyok különösképpen kedveztek az ellenőrizhetetlen,
öntelt technokratizmusnak.
Ez, párosulva az etikai elem világméretű száműzetésével a
tudományból, olyan gyakorlati következményekhez vezetett, mint a
bős-nagymarosi vízlépcső, az újfalusi atomtemető vagy az
eocénprogram.
A gazdaságpolitikai javaslatok középpontjában a szabad és nyitott
piacgazdaság megvalósítása állt. Zimányi Zoltán a liberális modellt
részleteiben megpróbálta összefüggésbe hozni az MDF más területeken
már jobban kifejezett ideológiai elgondolásaival.
Ifj. Fekete Gyula azt a négy alapfeltételt ismertette, amelyet az
MDF minden más reformelképzeléssel szemben támaszt.
Haraszti Ákos mérnök a sokgyermekes családok támogatása köré
kiépítendő szociálpolitika körvonalait vázolta fel.
Légrádi Tibor, aki egyébként az újjászerveződő Független
Kisgazdapárt vezetőségi tagja, a tulajdonviszonyok kívánatos
átalakításáról beszélt. Érvelése szerint az állami tulajdonnak
húsz-harminc százalékra kellene redukálódnia, a többit az
önigazgató közösségé és a valódi szövetkezeti tulajdonformának,
valamint a tőkéstulajdonon alapuló magántulajdonnak kellene
elfoglalnia.
Krasznai Zoltán külgazdasági szakértő szerint mindezen reformok és
elképzelések megvalósítására drámaian kevés idő maradt. A
centralizált gazdálkodás mellett az állótőke-állomány nagymértékben
elavult, sőt tönkrement, ezt az eladósodás miatt növekvő
forráskivonás mellett kellene felújítani, és ezzel párhuzamosan egy
működő piacgazdaságot létrehozni. Krasznai szerint ez nem
képzelhető el újabb jelentős tőkebehozatal nélkül, és mint nagy
tetszésnyilvánítás közben megemlítette: amennyiben Európához
kulturális, történelmi és szellemi értelemben csatlakozni akarunk,
ne tegyünk kivételt a gazdasággal, csatlakozzunk az Európai
Gazdasági Közösséghez. +++
1989. január 14., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|