|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
MDF gödöllői jelentése - 1. folyt.
|
1988. november 22-én a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete meghívására a Hazafias Népfront rendezésében Cservenka Ferencné, Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, találkozott választóival, mintegy 80 választópolgárral. A jelenlévők körülbelül 40 százaléka a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. Körülbelül 40 százalék a két helység állami, párt- és gazdasági vezetőiből állt. Cservenka Ferencné félórás előadást tartott a magyar gazdasági helyzetről. Ezt követően a jelenlévők közül 17-en kérdéseket-tettek fel, összesen 41-et. A kérdezőkből 11 Demokrata Fórum-tag volt, és 1 pártvezető. Az első felszólaló személy szerint tette felelőssé Cservenka Ferencnét az ország helyzetéért. A második csalódottságának adott hangot, mivel a képviselőnő gazdasági előadásában semmi olyan információ nem volt, amit az újságokban ne lehetett volna olvasni. Ezután azt kérdezte a képviselőnőtől, miként szavazott Bős-Nagymaros ügyében? Hogyan foglalt állást a név szerinti szavazásról a parlamentben, mit szólna ahhoz, ha Magyarországon többpártrendszer lenne? A harmadik kérdező - aki az első kettőhöz hasonlóan szintén a Demokrata Fórum tagja - azt tudakolta Cservenkánétól, miként vélekedik arról, hogy a magyar parlament tagjai valóban a népet képviselik? A következő felszólaló arra kért választ: mi az oka annak, hogy az ország, és szűkebb hazája Gödöllő milyen helyzetbe jutott, és Cservenka Ferencné milyen szerepet játszott ebben? További kérdések hangzottak el a Munkásőrségről, a párt költségvetéséről, a jelenlegi helyzetért felelős vezetők indokolatlanul magas nyugdíjáról, az adórendszerről. A képviselőnő a kérdések zömét provokatívnak minősítette. Néhány példa a rájuk adott válaszaiból: Bős-Nagymaros kell, mert különben nem lesz áram. A név szerinti szavazásról azt mondta, őt nem érdekli, hogy a pártban a képviselőtársa miként szavaz. A többpártrendszerről kijelentette: ha nagyon akarják - legyen. Amikor az egyik közbeszóló megkérdezte, hogyan fog ő erről a parlamentben szavazni, egy másik pedig arra kérte Cservenkánét, hogy döntsön a parlament a többpártrendszer mellett, a képviselőnő szó szerint ezt válaszolta: Én még nem tudom, hogy mit fogok támogatni - majd hozzátette: ő élt többpártrendszerben, és tudja, mi az. Senkinek sem kívánja. Ezután Cservenkáné azt fejtegette, hogy mennyit tett Gödöllőért, az országért és annak a bizonyosságának adott kifejezést, hogy a párt vissza fogja szerezni régi tekintélyét. Ekkor már este 8 óra volt és a Hazafias Népfront vezetője, aki összehívta az ülést, be akarta rekeszteni, de az első hozzászóló kijelentette, hogy a képviselőnő a 41 kérdésből csak 17-re adott választ. Cservenka Ferencné hajlandó volt ott maradni, ekkor azonban hozzászóltak a jelenlévő gödöllői állami, párt és gazdasági vezetők is. Védelmükbe vették Cservenka Ferencnét, a Munkásőrséget, az MSZMP-t, sőt a Politikai Bizottság által elismert hibás politikát is. Az ülés végén még valaki reménykedve kérdezte: Cservenka Ferencné az országgyűlésben a népet fogja-e képviselni? Mire Cservenkáné határozottan válaszolta: nem. A pártot. Mindezen tények ismeretében a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete részéről az alábbi kérdések merültek fel: Elutasítja-e például képviselőnk a mostani kormány reformpolitikáját, és lehetséges hogy a régi hibás politikát fogja támogatni? Törekszik-e párbeszédre a választókörzeti lakossággal, vagy pedig a 40 ezer fős választókörzet nevében saját maga véleményét képviseli? Továbbra is ragaszkodik a képviseleti mandátumához? Megfelelő időpontban ne kezdeményezzük-e képviselői mandátuma törvényes módon történő visszahívását? Alkalmas-e egyáltalán Cservenka Ferencné arra, hogy ezt a funkcióját betöltse? A gödöllői választógyűlés több szempontból is figyelemreméltó. Ami engem illet, különösen azt tartom előrelépésnek, hogy a Demokrata Fórum helyi tagjai fontolóra veszik az olyan képviselő visszahívását, aki el sem titkolja, hogy nem lakosság, hanem a pártérdek képviselője. +++ hg/kt
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|