|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer
|
(Jerzy Rohan) London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - Miközben a magyar hatóságok kijelentették hogy nem zárják ki a többpártrendszer lehetőségét a jövőben, Csehszlovákiában - elméletben - már létezik a többpártrendszer, egyelőre azonban semmi jele nem látható annak, hogy a csehszlovák kormánynak valójában ínyére volna a magyar mintára szabott politikai pluralizmus, amint azt most kommentátorunk írja: - A legtöbb kelet-európai országban a fordulat éveként üdvözlik az új esztendőt. Gyakorlatilag mindannyian elindultak a reform útján, a gazdaság liberalizálására és valamiféle piacorientált szocializmus megteremtésére törekednek. Véget szeretnének vetni a gazdasági stagnálás, sőt gyengülés időszakának, amelytől hosszú évekig szenvedtek. A legtöbb országban a gazdasági reformokkal kapcsolatos új törvények láthatóan párosulnak az irányító kommunisták nagyobb hajlandóságával arra, hogy valamilyen formában párbeszédet folytassanak a párton kívüliekkel. Ez történt Lengyelországban, a Szovjetunió egyes területein és Jugoszláviában. S miközben a magyar Országgyűlés kétnapos ülésén az. új politikai pártok megalakítását lehetővé téve egyesülési és gyülekezési jogról folyt a vita, a szomszédos Csehszlovákiában is belekezdtek a reformokba, és a többi kommunista országéhoz egészen hasonló gazdasági törvényeket hoztak. Prágában sem bánnák, ha az évtizedek óta tartó stagnálás után újjáéledne a gazdaság. Csehszlovákiában azonban viszonylag nagyobb a jólét mint a keleti tömbben másutt, és a vezetőség így talán nem érzi úgy, hogy feltétlenül szükséges politikai engedményeket tennie, ahogyan az Lengyelországban, vagy Magyarországon történt. A prágai vezetőséget az is aggasztja, hogy a politikai reformok véget vethetnek uralmának, és az 1968-as megszállás után Moszkvától kapott hatalmi helyzete megszűnik. Az ellenzékiekkel folytatott dialógus gondolatát továbbra is elvetik azon az alapon, hogy ezek az emberek nem képviselik a többség nézeteit. Legutóbb a párt főideológusa: Jan Fojtík hangsúlyozta ismét, hogy az ország további fejlődésében a kommunistáké a vezető szerep. A dialógus folyamatos visszautasítása azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy semmi sem változik. Ha a vezetőség nem is tárgyal az ellenzékiekkel, nézeteiben semmiképpen sem egységes. Es most már jó ideje érdekfeszítő vita folyik a közgazdászok és a politikusok között. Az a különös helyzet állott elő azonban, hogy a közgazdászok támogatják a politikai reformokat, a politikusok pedig láthatóan tartanak a politikai reform gondolatától. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|