|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - Ma folytatta decemberben felfüggesztett ülését a parlament. Hogy miért is kellett akkor elnapolni az ülést, és hogy most mennyivel jutottak előbbre a napirendre tűzött kérdések megoldásában, arról Kasza László beszél: - Megint azoknak lenne igazuk, akik úgy gondolják, hogy a politikai vezetés elsődleges célja az időhúzás? A parlament mai eseményei - és ez a legenyhébb fogalmazás - nem mondanak ellent a tételnek. Módosították az alkotmányt, de az örvendetes intézkedések csak akkor lépnek majd érvénybe, ha végrehajtásukhoz törvény is születik. Más esetben rég esedékes törvényeket hoztak, amelyek végrehajtása viszont az új alkotmány életbe lépésétől függ. De siessünk hozzáfűzni: ennek ellenére- is fontos határozatok születtek ma a Parlamentben. A "neki-neki, meg vissza" stílus inkább azt mutatja, milyen nehéz kikeveredni abból a politikai, társadalmi zsákutcából, amelybe a 40 éve uralkodó párt vitte az országot. És különösen nehéz akkor, ha még mindig ott vannak a "pujafrigyesek", akik arcpirulás nélkül állnak a szónoki emelvényre és mondják: a demokratizálódás anarchiát szül. De hála istennek, ma már felállhatott dr. Balla Éva budapesti képviselő is, és félreérthetetlenül válaszolhatott: az elmúlt évtizedek legnagyobb káosza - amelynek következményeit most szenvedjük - a felszínen nyugodt egypártrendszerben dúlt. Az alkotmánymódosítással bevezették az Alkotmánybíróság intézményét. Nagy lépés ez a hármas pillérre épülő demokratikus társadalom felé, amely a több párt képviselőiből a nép által választott parlamentre, mint törvényhozó testületre, a parlament határozatait végrehajtó kormányra és az Alkotmány, valamint a törvények előírásának betartására ügyelő független bíróságra alapul. Kár, hogy egy képviselő - szemben az ebben a kérdésben liberálisabbnak tűnő kormány beterjesztésével - eredményesen tiltakozott a bíróság teljes függetlensége ellen. Az eredmény: a parlament a jövőben is kérdőre vonhatja a Legfelső Bíróság elnökét. A módosított Alkotmány lehetővé teszi az alternatív katonai szolgálatot azok számára, akik vallási, vagy lelkiismereti okból nem fognak fegyvert. Az új paragrafus végrehajtásához még törvény kell. Csak akkor tudjuk majd meg, hogy kielégíti-e ez az igényeket, vagy szemfényvesztésről van szó. A kormány közzétett törvényjavaslata - amely gyakorlatilag 36 hónap kényszermunkát jelent - elfogadhatatlan. Mivel nem tették közzé, nem ismerjük az egyesülési és gyülekezési joggal foglalkozó törvény végleges szövegét. Az átdolgozott törvényjavaslat lényegesen jobb volt az eredetinél. Kérdés, hogy ez került-e elfogadásra a képviselők elé. Az azonban biztos, hogy ennek csak egy része léphet érvénybe. A pártalakítás lehetőségét szabályozó paragrafusok csak a még mindig kidolgozás alatt álló párttörvény és új alkotmány elfogadása után válnak érvényessé. Azok a törvények, amelyekkel ma foglalkozott a parlament, a társadalom nyomására születtek, fogantak. A független mozgalmak képviselői voltak azok, akik megfogalmazták ezt a társadalmi igényt. Figyelemre méltó, ahogy Berecz János, a Központi Bizottság titkára elismeréssel nyilatkozott ezen mozgalmak jelentős részéről. A korábban is kiemelt Magyar Demokrata Fórum és Új Márciusi Front mellett ide sorolta többek között a kisgazdák szerveződését, a Szabad Demokraták Szövetségét is. Kár, hogy folytatva a megosztásra irányuló jó és rossz ellenzék-taktikát, kihagyta a felsorolásból például az egyik legfontosabb és legnépszerűbb független szervezetet, a Fideszt. Pedig Berecz Jánosnak lassan észre kellene vennie, hogy ez a módszer ma már nem válik be. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|