Rendszerváltás és az MTI

	Aszály - sajtótájékoztató (1. rész)
1990. szeptember 12., szerda - Amennyiben továbbra is a politika kerül előtérbe a mezőgazdasággal kapcsolatban - aminek manapság számos jele mutatkozik -, akkor a szakmai eredményesség szenved hátrányt; holott éppen ezt kellene erősíteni ahhoz, hogy a magyar agrártermelés felszálló ágba kerüljön - ezt a meggyőződését fejezte ki Sárossy László politikai államtitkár a Földművelésügyi Minisztériumban szerdán megtartott sajtótájékoztatón, amelyen alapvetően az aszállyal kapcsolatos kérdéseket elemezték, ám végül is a beszélgetés sokkal szélesebb témakört ölelt fel. Az államtitkár szakmai sarokpontokról szólt, amelyek a minisztérium agrárpolitikai elveit testesítik meg. Ezek - mint mondotta - gyökeres fordulatot jelentenek, amennyiben más tulajdonviszonyok lesznek a jellemzőek ebben az ágazatban. Az agrárjövőt meghatározza, hogy feltétlenül meg akarják őrizni a hazai lakossági ellátás színvonalát, és fenntartani az exportorientációt, ezek az agrárpolitika lényeges elemei. Sárossy László elhatárolta magát az ágazat visszafejlesztésének lehetőségétől, mivel, mint erősítette, nem lehet megoldás, hogy az ágazat csakis a hazai ellátással törődjön, ez feltétlenül a versenyképesség csökkenését jelentené nemcsak hosszú hanem már rövid távon is. Nincs olyan szándék, hogy a jelenlegi mezőgazdasági struktúrát szétverve, nulláról indítanák az agrártermelést a következőkben. Már csak azért sem elképzelhető ez, mert az FM nagyon is határozott szakmai elképzelésekkel rendelkezik a máris adott értékek felhasználásáról, és szakmai műhelyeiben yeiben nem pártprogramok kifejlesztésén munkálkodnak. Az agrárágazat programjának alakítását a gazdasági racionalitás szempontjai vezetik, és ezek megvalósításában feltétlenül tekintetbe veszik: az elmúlt évtizedekben éppen az agrárágazatban sikerült többé-kevésbé ,,átjátszani,, azt a gazdaságpolitikát, amelyet éppen a nagyüzemi termelők jelentős része elfogadhatatlannak ítélt, és megvalósításánál nem volt hajlandó sorba állni. Az viszont biztos, hogy a privatizáció egyes területeken, egyes ágazatokban erőteljes lesz, de gyökeresen nem érinti például a nagyüzemi növénytermesztés struktúráját. Nem látszik megengedhetőnek ugyanis, hogy a legfontosabb növények kisparcellákba szoruljanak vissza, ez az extenzív gyakorlat ellenkezne a világpiaci érvényesülés szempontjaival. Sárossy László bejelentette, hogy komolyan fontolóra vették - esetleg világbanki támogatással - egy agrárfejlesztési pénzintézet létrehozását, mivel a jelenlegi hitelezési gyakorlat nem megfelelő, és ezen feltétlenül változtatni akarnak. (f.k.) 1990. szeptember 12., szerda 13:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Aszály - sajtótájékoztató (2. rész)
Ami az aszályt illeti: több év óta kísért. Minisztériumi szakértők elmondották, hogy a végső káradatok birtokában még nincsenek, tiszta kép csakis a betakarítás után lesz. Egy korábbi elemzésükben 30-35 milliárd forintos hozamkiesést tartottak valószínűnek, ami a növénytermesztésben kereken 25 százalékos veszteséget jelent, és ez kimeríti a természeti csapás fogalmát. A szakértők vitába szálltak egy, a korábbi időszakban fórumokon, sajtóban is hangoztatott nézettel, miszerint az FM nem tette meg a szükséges lépéseket a termelők érdekében. Az újságírókkal ismertetett adatok szerint a minisztérium számos kezdeményezést mutatott fel a kialakult helyzet ismeretében, majd augusztus 10. után konkrét intézkedési tervet készített. Ezt folyamatosan egyeztette tárcaközi szinten, majd a gazdasági kabinet foglalkozott a kérdéssel, míg végül kormánydöntés született az aszálykárok áthidalásáról, a következmények enyhítéséről. Elismerték viszont, hogy az ügyben a döntés mégiscsak elodázódott, ám ez nem amiatt történt, hogy hiányzott a szükséges szakmai felismerés; az ország nehéz gazdasági helyzetében a kormány kénytelen volt alapos elemzést, mérlegelést folytatni a költségvetést is nagyban érintő döntés meghozatala előtt. Az aszály kihatásait mindenképpen korlátok között akarják tartani, nehogy bekövetkezzék amitől sokan tartanak, hogy tudniillik a termelők egyszerűen vetni sem tudnak az idei őszön. Kormányintézkedéssel pénzügyi kedvezmények teszik elviselhetővé a kis- és nagytermelők számára az aszály következményeit. Egyebek között a földhasználat utáni adókötelezettségnél lesznek előnyök, a társadalombiztosítási járulék késedelmes befizetését nem sújtják majd büntetőkamattal, s a kereseti adózás is méltányosabb lesz. Ami a közvetlen üzemi likviditást illeti, az MNB mintegy 10 milliárd forintos célhitel-keretet ad a kereskedelmi bankoknak, amiből a gazdaságok meghatározott köre a jelenlegihez képest valamivel kevesebb, mint fele kamattal kap hitelt. Egyéb banki akciók is számításba jönnek, ám a minisztérium illetékesei azt is hangsúlyozták, hogy a termelőknek maguknak is maximális erőfeszítéseket kell tenni ők a talponmaradásért. Az állatállomány csökkenését megelőzendő, máris 400 ezer tonna kukorica importjáról intézkedett a kormány, és várhatóan összesen 600 ezer tonna szolgálja majd a gabonamérleg egyensúlyának biztosítását. (folyt.köv.) 1990. szeptember 12., szerda 13:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Aszály - sajtótájékoztató (3. rész)
Szóba került az agrárprivatizáció kérdése is. A minisztérium vezető beosztású tisztviselői szerint ehhez rövid időn belül azért is meg kell adni a feltételrendszert, hogy a termelés hatékonysága már a kezdetben is javuljon, nemhogy csökkenjen. Az FM filozófiája szerint a termőföldnek oda kell kerülnie tulajdonilag is, ahol azt képesek megművelni és termőképességét hosszú távon megőrizni, mi több, javítani. Mindenképpen a versenyhelyzet feltételeinek elfogadására biztatják a termelőket, ám nem felső szintű beavatkozással, hanem a feltételek olyan irányú - ösztönző jellegű - kiépítésével, hogy a versenyszféra tagjai valóban életképes vállalkozók, szövetkezetek, állami vállalatok lehessenek. Nem akarnak mesterséges módszerekkel fenntartani versenyképtelen üzemeket, és nincs lehetőség a továbbiakban úgynevezett egyedi támogatásokra sem, ám a termelők teljes körét mentesítik az úgynevezett ellátási felelősség alól, ami nem egyeztethető össze az önálló gazdálkodás és a piaci érvényesülés szempontjaival. A tsz-eket arra próbálják buzdítani, hogy önállóan döntsenek vezetőikről, vegyék figyelembe a tagi érdekeket a vezetők személyére szóló javaslatoknál, hiszen ha nem sikerül valóban menedzser-szemléletű szövetkezeti - és tették hozzá: vállalati - irányítást megvalósítani, akkor a piac fogja elintézni a dolgot, lehetetlen helyzetbe hozza a kellően fel nem készült gazdálkodókat. (MTI) 1990. szeptember 12., szerda 13:21
Vissza »

	Javítás az mtib1014 sz. hírre
Mai mtib1014 számú, Aszály - sajtótájékoztató (2. rész) című hírünk 2. bekezdésének alulról számított 4. sorában a szöveg helyesen: ... erőfeszítéseket kell tenniök a talpon maradásért. Az ... ------- (MTI) 1990. szeptember 12., szerda 14:31
Vissza »