|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Viharfelhők a szovjet kivonulás körül
|
-------------------------------------
München, 1990. július 3. (SZER, Magyar híradó) - Burlakov vezérezredes, a hazánkban már remélhetőleg valóban csak ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok főparancsnoka, fenyegető nyilatkozatot tett: felfüggesztik a csapatkivonást, ha a magyarok nem fizetnek azonnal a szabaddá vált létesítményekért, mégpedig annyit, amennyit ők követelnek. Für Lajos honvédelmi miniszter zsarolásnak nevezte ezt a politikai, katonai és gazdasági árukapcsolást. Lengyel Szaniszló kommentárja következik:
- Valójában nincs is jelentősége annak, hogy a szovjet csapatok - úgymond - ideiglenes magyarországi állomásoztatásának feltételeit rögzítő szerződések hozzáférhetőek-e, vagy sem. S ha igen, mennyire tartotta magát ezekhez a feltételekhez a szovjet fél.
Az 1957-es szerződés, amelyre Burlakov tábornok az Izvesztyijában hivatkozik, körülbelül annyira egyenlő felek kötötték egymással, mint mondjuk a Budát elfoglaló második Szulejmán és a gyermek János Zsigmond. Mi több, ha az 1957-es állapotokat tekintjük kiindulópontnak, akkor kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk mindazt a felbecsülhetetlen anyagi kárt és emberi szenvedést, amit az oroszok - a kirótt jóvátétel kereteit messze meghaladva - 1945 után okoztak Magyarországon.
A megszállt magyar földön kisajátított, vagy soha nem ellentételezett magyar munkával épült, és a megszállók által minden bizonnyal ingyen és bérmentve használt objektumok visszaszolgáltatásáért kártérítést követelni annak a nagyon rossz birodalmi reflexnek a megnyilvánulása, amelyet néhány nappal ezelőtt maga Sevardnadze külügyminiszter ostorozott a Pravdában: végre meg kell érteni, hogy sem szocializmust, sem barátságot, sem jószomszédi viszonyt, sem tiszteletet nem lehet szuronyokkal, tankokkal, vérontással kikényszeríteni. Külkapcsolatainkban tiszteletben kell tartanunk partnereink érdekeit és döntési szabadságát is. (folyt.)
1990. július 3., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|