|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Magyarok Világszövetsége - 1. folyt.
|
Fizették útiköltségüket, elegáns szállodákban vendégeskedhettek. A magyar szellemi élet gúzsbakötői paroláztak velük, és ezért cserében annyit kellett tenniük Amerikában, Nyugat-Európában, hogy hintegették az emberarcú szocializmusnak nevezett eszme szépítgető magocskáit. Jobboldalisággal vádolták a szabadságharc eltiprása után véres megtorlásra emlékezőket, emlékeztetőket. Terjesztették az úgymond hazacsalogató honvágy újságot, a Magyar Híreket.
Jut eszünkbe mindez annak okán, hogy június 22-ikén lemondott a Magyarok Világszövetségének vezetősége. Az eddigi elnök Bognár József azzal indokolta visszavonulását, hogy feltételezése szerint az új magyar kormány olyan külföldön élő hazafiakkal is fel akarja venni a kapcsolatot, akikkel eddig a hivatalos politika nem szándékozott együtműködni. Randé Jenő főtitkár pedig nyugdíjba ment.
A választmányi ülésen Komlós Attila 43 éves református lelkészt bízták meg a főtitkári teendőkkel, elnöknek pedig Sütő Andrást kérték fel, aki vállalta ezt a feladatot.
A hír röviden ennyi, de a mögötte húzódó idáig szinte kulisszatitkok sötétjében tartott lényegre érdemes rávilágítani, kezdve onnét, hogy a Magyarok Világszövetsége a nevére is méltatlan, mert annak idején örökre elveszítette. 30 éven át éppen a legsanyarúbb és tényleg kiszolgáltatott helyzetben lévő honfitársaik érdekképviseletével semmit sem törődött. Nevezetesen a szomszédos országokban élő honfitársaknak még anyanyelvük megőrzéséhez is vonakodtak segítséget adni. Ezzel szemben hatalmas összegekkel támogatták a Nyugatra irányuló, erősen kozmetikázott ferdítésektől hemzsegő sajtótermékeket. Tánccsoportokat, ismertebb művészeket utaztattak - jelentésírási kötelezettséggel - a magyarlakta városokba, hogy könnyfakasztó produkciókkal lágyítsák a terrort, diktatúrát nem felejtők szívét. Hazámban már a Duna-Tisza partja vár - énekelték Clevelandban -, miközben gumibotos rendőrök verték szét Budapesten a Kossuth dalokat dúdoló szolid tüntetőket. (folyt.)
1990. június 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|