|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet csapatok kártérítése
|
------------------------------
München, 1990. június 27. (SZER, Magyar híradó) - Ki tartozik kinek? A magyarországi lakosság érzése szerint kártérítést inkább mi igényelhetnénk a szovjet csapatoktól 40 év megszállás után. De hát az ilyen ügyek elintézését nem az érzelmek szokták diktálni. A Szovjetunió sem érzések alapján kér 50 milliárd forintot, hanem arra hivatkozva, hogy ennyibe kerültek ideiglenes tartózkodásuk olyan beruházásai, amelyeket itt hagynak az ország számára. A vagyonértékelésről folytatott vita már tart egy ideje, és tegnap az Országgyűlés előtt is szóba került.
Horn Gyula MSZP-képviselő és a külügyi bizottság elnöke szerint kár lenne bármilyen összeget mondani, mert határozott magyar álláspont érvényesítésével elképzelhetően egyetlen fillér kártérítést sem kell fizetni, ami bizony jól jönne az államháztartásnak. Baráth Edina járt utána a kérdésnek:
Kovács Lászlót, a külügyi bizottság tagját, parlamenti képviselőt kérdezem: milyen módszerekkel lehet elérni azt, hogy a szovjet hadsereg távozásával kapcsolatban felmerülő összegek minél kisebbek legyenek, esetleg ne kelljen fizetnünk semmit?
- A távozással összefüggésben felmerülnek anyagi követelések mindkét oldalon. Ők azt mondják - és ebben van is nyilvánvalóan igazság -, hogy amiket itt hagynak, azokat mi fizessük ki. Első kérdés: ezeknek mi a tényleges értéke? A második: mi azt mondjuk - és ez is igaz -, hogy az ő kivonulásuk után bizonyos költségeket a magyar félnek is viselnie kell, ezeket le kell vonni a szovjet követelésekből. Amíg a szakértők ezt részletesen össze nem vetik és nem tárgyalnak, addig nem lehet megmondani a végösszeget. Ez a tárgyalások végeredményétől függ, és az összeget nem lehet előre megnevezni. (folyt.)
1990. június 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|