 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A finn miniszterelnök programja (1. rész)
|
1990. június 6., szerda - Harri Holkeri finn miniszterelnök
- aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon - szerdán
reggel a Selectronic Kft.-nél tett látogatást. A szórakoztató
elektronikai és telekommunikációs termékeket gyártó és forgalmazó
vegyesvállalatban a finnországi OY NOKIA Ab tulajdonrészesedése 35
százalék. A gyártáshoz a technológiai hátteret, anyagokat,
alkatrészeket a NOKIA adja, az értékesítést a Skála csoport nagy- és
kiskereskedelmi válallatai bonyolítják. A Selectronic magyar
tulajdonosa, a Skála-COOP Rt. egyébként kiterjedt finn
kapcsolatokkal rendelkezik; folyamatban van egy Skála-NOKIA
papírfeldolgozó vegyesvállalat létrehozása, amely finn alapanyag
feldolgozásával jelentősen javítja majd a magyar egészségügyi és
háztartási papír ellátást.
A finn miniszterelnök ezt követően egy másik sikeres
részvénytársaságot, a Kontraxot kereste fel, amely gyorsmásolókat,
telefax berendezéseket, írógépeket, telefon alközpontokat forgalmaz,
s több optikai szalonja van az országban. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 09:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A finn miniszterelnök programja (2. rész)
|
A zsúfolt program következő állomása a budapesti Közgazdasági
Egyetem volt, ahol Harri Holkeri előadást tartott Finnország és az
európai integráció kapcsolata címmel. A politikus áttekintést adott
hazája külpolitikájáról, gazdasági helyzetéről, majd részletesen
szólt az európai integrációs folyamatról. Méltatta az egységes
európai gazdasági térség kialakulásának jelentőségét, amely egyaránt
magában foglalná az Európai Gazdasági Közösséget és az EFTA-t, az
Európai Szabadkereskedelmi Társulást. Egy ilyen térség létrehozása
számos előnnyel járna: az érintett országok szabadon
hozzáférhetnének egymás piacaihoz, az üzleti élet számára pedig
egyenlő szerződéses és jogi alapot kínál.
Szólt arról is, hogy az EFTA-országok jövő heti, gothenburgi
tanácskozásán Magyarországgal várhatóan együttműködési nyilatkozatot
írnak alá, amely a kereskedelmi, gazdasági, ipari, műszaki és
tudományos együttműködés széles területei mellett átfogja a
turizmus, a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseit is.
A nagy érdeklődéssel kísért előadást követően Harri Holkerit
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök fogadta az Országházban.
A szívélyes légkörű megbeszélés után Harri Holkeri és Antall
József nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az Atrium Hyatt
Szállóban. A két kormányfő rövid bevezető nyilatkozatot tett.
Harri Holkeri nagyra értékelte mostani látogatását, amelynek
során - mint mondotta - mély benyomást tett rá az a változás,
amelyet a jelenlegi magyar vezetés képvisel, valamint érdeklődésük a
finn tapasztalatok iránt. Ha valamennyire is sikerült növelni a
magyarokban az optimizmust, a jövőbe vetett hitet, akkor máris
eredményes volt a látogatás - mutatott rá.
Antall József példaértékűnek minősítette Finnország gazdasági
fejlődését, s reményét fejezte ki, hogy Magyarország is ugyanilyen
gyorsan felzárkózik a nemzetközi élvonalhoz. Együttműködésre
törekszünk az EFTA-val - amelynek Finnország is tagja -, valamint az
Európai Gazdasági Közösséggel; ez utóbbihoz kívánatos teljes jogú
csatlakozásunk a 90-es évek során. Végezetül emlékeztetett arra,
hogy pártja, a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Harri Holkeri
vezette Nemzeti Koalíciós Párt azonos irányvonalat képvisel, mindkét
tömörülés tagja az Európai Demokratikus Uniónak.
Mivel a sajtókonferenciát közvetlenül a magyar miniszterelnök
moszkvai utazása előtt rendezték, az újságírók számos kérdést tettek
fel ezzel kapcsolatban. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 16:19
|
Vissza »
|
|
A finn miniszterelnök programja (3. rész)
|
- A Varsói Szerződést, mint az európai konfrontáció politikai
szervezetét idejétmúltnak tekintjük; elveszítette funkcióját a
jelenlegi Európában, hiszen a kelet-közép-európai változások
következtében válságba került. Éppen ezért katonai szervezetét
mellőzhetőnek véljük, s kívánatosnak tartjuk, hogy 1991 végéig -
tárgyalások eredményeként - felszámolják - mondotta Antall József
egy kérdésre válaszolva. - A magyar nép a VSZ-ból való kilépés
szándékát már kinyilvánította az 1956-os deklarációban, de ez
természetesen nem jelenti azt, hogy elkerülhető lenne a kérdés
nemzetközi jogi, katonai, diplomáciai és politikai felülvizsgálata.
Ennek kapcsán hozzátette: sürgősen össze kell állítani azoknak az
tényezőknek a jegyzékét, amelyek sértik a VSZ tagállamainak
szuverenitását. Ezeket aztán mielőbb ki kell iktatni, mind a katonai
doktrinából, mind a politikai gondolkodásból. Ezzel - közvetve -
összefüggnek a kétoldalú magyar-szovjet szerződések is, amelyeket az
1956-os forradalom leverése után, nem egyenlő feltételekkel kötött a
két ország - mutatott rá a miniszterelnök. - Egy széles körű európai
biztonsági rendszer egyébként is megköveteli a különböző kétoldalú
megállapodások felülvizsgálatát. Az együttműködést új alapokra kell
helyezni. A Szovjetunióval jószomszédi viszonyt kívánunk
fenntartani, amely a kölcsönös megbecsülésen, a bizalmon és az
egyenjogúságon alapul. Antall József kijelentette: Magyarország
semmilyen körülmények között nem lehet szovjetellenes akció
színtere.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos álláspontot tudakoló
kérdésre Harri Holkeri elmondta: hazájában kulturált módon
igyekeztek megoldani a kisebbségi problémát. Példaként említette -
egyebek között - a finnországi svéd főiskolai rendszer
megteremtésével, illetve továbbfejlesztésével kapcsolatos
törvényjavaslat előkészületeit, valamint a lapp rádiót, amely
ugyanolyan felszereltségű, mint a helsinki rádió. A finn
miniszterelnök megjegyezte: mindez természetesen sok pénzt igényel.
A magyar kormányfő - az ismert különbségek ellenére -
modellértékűnek ítélte az északi ország kisebbségi politikáját, s a
szomszédos országok figyelmébe ajánlotta azt. Közös fellépést
sürgetett a nemzetközi fórumokon, mert véleménye szerint
Kelet-Közép-Európa stabilitása elsősorban gazdasági, szociális és
nemzetiségi kérdés. Kijelentette: Magyarország érdekelt abban, hogy
ebben a térségben minden ország igazságos nemzetiségi politikát
folytasson, ugyanakkor maga is kész biztosítani a területén élő
kisebbségek jogait. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 17:06
|
Vissza »
|
|
A finn miniszterelnök programja (4. rész)
|
x x x
Marja-Liisa Holkeri a nap folyamán látogatást tett a Pető
Intézetben, majd rövid szentendrei kirándulása keretében
megtekintette a Kovács Margit Múzeumot.
x x x
Harri Holkeri és kísérete szerdán délután elutazott Budapestről.
A Ferihegyi repülőtéren Somogyi Ferenc külügyi államtitkár
búcsúztatta. Jelen volt - miként a háromnapos program során is -
Hargita Árpád hazánk helsinki és Risto Hyva:rinen, Finnország
budapesti nagykövete. (MTI)
1990. június 6., szerda 17:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|