 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a
Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az
alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási
javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg
képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti
beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút:
kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy
kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között
jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott
meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért
kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó
kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha
ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt
viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a
törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem
követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal
inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy
haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az
Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához.
Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy
csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a
kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat
hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza
saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt
folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a
hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a
legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában?
Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban,
s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem
hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy
egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az
alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített
kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése
hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért
az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai
alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel
kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem
tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó
törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|