|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Oktatási törvény Erdélyben
|
--------------------------
München, 1990. június 3. (SZER, Világhíradó) - Senki sem várhatja a magyarságtól, hogy helyeselje azt a békediktátumot, amely - színmagyar vidékek elszakításával - minden harmadik magyart kisebbségi sorsba kényszerített, és idegen ország állampolgárává tett. Bízunk azonban abban, hogy Trianon 80. évfordulójáig, amely az ezredforduló évére esik, olyan szabad és demokratikus államok alakulnak ki Kelet-Közép-Európában, amelyek között az államhatárok elveszítik jelentőségüket, lehetővé téve a zavartalan érintkezést a határok különböző oldalán élő, nyelvüket és kultúrájukat szabadon őrző magyarok között. Egyelőre azonban a kisebbségi sorsban élő magyarságnak még küzdenie kell nemzetiségi jogainak érvényesítséért. Az új román oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseiről Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét kérdezte Heltai Péter.
- A hivatalos lap május 13-iki számában megjelent egy kormányhatározat az 1990/91-es tanévvel kapcsolatban. Ebben a határozatban sok jó döntés van. Előrelépés feltétlenül a modernizálás útján: sokkal ésszerűbbé teszi az oktatást, mint az eddigi diktatúra rendszer alatt volt. De egész sor kérdésben a régi, 1978-as törvény - amelyet persze sohasem tartottak tiszteletben - jogokról beszél. Itt lehetőségekről van szó - ez nagy különbség.
Aztán nagy gond: a beiskolázási számok - illetve az engedélyezett osztályoknak a száma. Nem abból indul ki, hogy mi a reális szükséglet, mit kérnek a szülők, a tanulók -, hanem bürokratikus meggondolásból, fentről megszabott kereteket közöltek a tanfelügyelőségekkel. (folyt.)
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Oktatási törvény Erdélyben - 1. folyt.
|
Néhány példát említek: a 8. osztályból a 9. osztályba mehet a végzősők alábbi százaláka: román nyelvű oktatásba Kovászna megyében 87 százalék, a magyar nyelvi oktatásba 38,68 százalék. A lakosság 77 százaléka magyar Kovászna megyében. Hargita megyében, ahol a lakosság 80 százaléka magyar, a román nyelvű oktatásból 85 százalék, a magyar nyelvűből 28,68 százalék. Maros megyében a 8. osztályt román nyelven végzetteknek az 59 százaléka folytathatja tanulmányait a 9. osztályban, a magyar nyelven végzettek közül 46 százlék. Brassó megyében 54 százalék, illetve 44 százalék. Szatmár megyében 51 százalék, illetve 36 százalék.
- Én azt hiszem: ezek a számok magukért beszélnek. Viszont itt az előbb én egy olyan pontot is észrevettem, ami szintén visszatér az előző - diszkriminatív - rendelkezésekhez, miszerint a magyar többségű helyeken abban az esetben, hogyha egy román tanuló van, már nyitnak román iskolát -, a magyar diákok esetében ehhez külön kormányengedélyre van szükség.
- Igen: arról van szó, hogy 15-ben szabják meg a kötelező számot. A határozat kimondja: az olyan helyeken, ahol a románság kisebbségben van, 15 alatt nyithatók osztályok. Viszont más esetekben az vonatkozik az ott élő magyarságra is vagy a többi kisebb nemzetiségre is: ha 15 tanulónál kevesebbről van szó, csak miniszteri engedéllyel lehet osztályt indítani - kivételes esetekben. Itt is nyilvánvaló a diszkriminatív hozzáállás. Ez így természetesen elfogadhatatlan.
Jelzéseink vannak arról, hogy ez a határozat nagy feszültségeket szül a magyarlakta megyékben. Már újságcikkek jelentek meg, nyílt levelek a kormányfőhöz. Mi támogatjuk ezt az állásfoglalást. Nagyon fontosnak találom azt, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, józanságunkat, ne engedjünk semmiféle provokációnak, megfontoltak legyünk, és politikai eszközökkel, érvekkel érjük el azt, amit el szeretnénk érni. Azt, hogy az eddiginél is gazdagabb és szélesebb körben mozgó oktatásunk legyen - anyanyelven. Mi számítunk a román társadalom megértésére is. +++
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|