 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első
alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját
javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a
történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki
funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett
személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő
tisztségekre.
Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a
köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja,
hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a
Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a
kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható
helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok
miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként
jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő
megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris
köztársaságokban.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három
pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ
is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása
érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos,
a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor.
Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen
felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon
lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki
kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet
acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira
hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány
kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a
nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési
képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe
iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét
párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett
nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi
nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a
Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak
indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó
bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását
olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak
pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni.
(folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|