|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde
|
Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987 decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.
1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat részvénnyel történik.
A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről. Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét, amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.
A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.
A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.
A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)
(folyt. köv.)
1990. április 24., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|